Amerikai Magyar Újság, 2003 (39. évfolyam, 1-12. szám)

2003-09-01 / 9. szám

2003 szeptember AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 25 Július 6.-a a csók világnapja A csók fiziológiájáról érdemes tudni, hogy a ha­talmas hatású kicsi gesztus képes teljesen összeza­varni az ember fizikumát, alkalmas mély érzelmek - mint a szerelem, vagy a tisztelet - kifejezésére, de szé­pít is egyben. A szervezetben egy igazi csók lázas aktivitást vált ki: felgyorsul tőle a légzés és a pulzus, s akár fél fok­kal emelkedhet a test hőmérséklete. A hormonkibocsá­tásban illetékes szervek valóságos tűzijátékot indíta­nak: egy szenvedélyes csók során többek között a sze- rotonin, dopamin és adrelanin termelése nő ugrássze­rűen és ad boldogságérzést, miközben lefékeződik a depressziókért felelős kortizol stresszhormon kibocsá­tása, és színre lép a feniletilamin “szerelmességi” hor­mon. A hasnyálmirigy inzulint termel, az immunrendszer a fertőzések ellen ható anyagokat küld a véráramba - ezekre szükség is van, mert egy csóknál hatalmas mennyiségű baktérium cserél gazdát. - A csók va­lójában természetes kábítószer, amely élénkíti az anyagcserét és az érzékek egész sorát, boldoggá tesz, és még fogyaszt is, mivel számos kalóriát emészt fel. Ezen kívül jó alaposan megmozgatja az arc összes izmait, s ezzel valamennyire kisimítja a ráncokat és még a fogaknak is használ, mert a fokozott nyálki­bocsátás oldja a fogkövet - állítja a bécsi AKH Álta­lános Kórház pszichiátere. Ám amerikai kutatók azt is kiderítették, hogy aki reggel úgy indul el otthonról, hogy már csókolózott, az sikeresebb és kevesebb balesetet okoz, s hogy aki rendszeresen csókolózik, annak kevesebbszer kell or­voshoz fordulnia s tovább él. Noha a csókot általában a szerelemmel hozzuk ösz- szefüggésbe, eredete egyáltalán nem erotikus jellegű: az álatvilágból származik, ahol a szülők szájukból táplálják kicsinyeiket - ami madaraknál máig jól megfigyelhető -, s így tettek a történelem kezdetén őseink is. És nem is csak szerelmes csók létezik: a testvéri csókot gyakorolják, vagy legalábbis gyakorolták pél­dául a politikában - ki ne emlékezne mondjuk Leonyid Brezsnyev orosz és Erich Honecker kelet-német állam­it) és pártfotitkár csókjaira? A kézcsók a spanyol udvari etikett terméke, s csak a XVI. században terjedt el Európában: ennél fontos tudni, hogy a csókkal illetendő kezet az ajkaknak nem szabad érintenie. A gyűrűre lehelt csók az alárendeltséget jelképezi - ez a pápának és néhány keleti egyház papjainak jár - s hasonló az értelme a lábcsóknak is, amely a bibliában is szerepel. Néhány csók történelmet is írt, mint a bibliai Júdás csókja, vagy Leonyid Brezsnyev orosz és Jimmy Car­ter amerikai államfő csókja a SALT-II. leszerelési szerződés aláírásakor, 1979-ben Bécsben, amely né­mileg enyhítette a hidegháború jeges klímáját. Nem csoda, hogy sok művészt is megihletett az ér­zelmek e kifejezése: a történelmi és bibliai témák ábrá­zolása mellett a legismertebb talán Auguste Rodin francia szobrász A csók című szobra és Gustav Klimt osztrák szecessziós festő hasonló című képe. Filmekben ma már igazán ritka a csókolózás, de talán mégis az 1939-ben forgatott Elfújta a szél, és az 1942-ben készült Casablanca című művekben láthatók a legemlékezetesebbek, a főszereplők az elsőben Clark Gable és Vivian Leigh, míg a másodikban Humphrey Bogard és Ingrid Bergman. De jelentős szerephez jut a csók az irodalomban is A csókkal kapcsolatos törvények terén a furcsa jog­szabályairól híres Egyesült Államok tartja a rekordot, de például Franciaországban tilos vasúti átjárókban csókolózni. És persze vannak csókversenyek is: ver­senyeznek időre, darabra, víz alatt és szimultán csó­kolózásban - az utóbbi kategóriában a rekordot 2160 spanyol pár tartja. A csókra vonatkozó számos aforizma közül az egyik legkedvesebb: “A csók kisértet arra, hogy az ajkak minél intenzívebb használata mellett ketten közösen hallgassanak”. (MTI)--A bajmoki Magyar Művelődési Központ magára vállalta az 1944-es ártatlan áldozatok Akác­fánál levő emléktemetőjének rendezését és gondozását. 1944-ben miután a szovjet és partizán egységek átvo­nultak Bajmokon, mintegy 200 bajmoki magyar és német nemzetiségű embert végeztek ki. Az Akácfánál három sírgödör van, s ezt a helyet a közelmúltban em­léktemetővé nyilvánították. Az emléktemctővel kap­csolatban további terveket fogalmaztak meg: emlék- falat szeretnének emelni, márványtáblát terveznek el­helyezni, amelybe belevésnék az ártatlan áldozatok ne­vét, és tujafákat ültetnek a temetőkertben. Mindezek megvalósítása érdekében június hónap közepén bizott­sági tanácskozást hívtak össze. A tanácskozáson a bajmokiakon és a pacsériakon kivül ott volt Matuska Márton publicista, történész, az 1944-es vajdasági at­rocitások kutatója és legjobb ismerője is. Javaslat hangzott el olyan emlékműhely megalakításáról, a- melynek feladata a bajmoki és környékbeli 1944-es ártatlan áldozatok tárgyi és szellemi hagyatékának be­gyűjtése volna.

Next

/
Oldalképek
Tartalom