Amerikai Magyar Újság, 2003 (39. évfolyam, 1-12. szám)

2003-09-01 / 9. szám

2003 szeptember AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 7 Ezt főleg a gazdagabbak veszik igénybe. Ez is a mai Jogállamiság” mutatója, hogy a jog érvényesítéséhez bűncselekményt követnek el, mert az önbíráskodás és az erőszak alkalmazása bűncselek­mény még akkor is ha, a követelés jogos. Volt már olyan bírónő, aki, mivel más dolga akadt, a saját joghallgató lányát ültette a bírói székbe maga helyett. Kétségtelen, ő rajtaveszett és elitélték. Az ügyesebbek esetleges hasonló mahinációi azonban ismeretlenek maradnak. Az alsófokú bíróságok ítéletei között szép számmal akad egymásnak ellentmondó ítélet. Az egyik megyé­ben ugyanolyan tényállású ügyben homlokegyenest ellenkezően dönt a bíró, mint a másik megyében. Megdöbbentő az is, hogy a Legfelsőbb Bíróság is hoz önmagának ellentmondó ítéletet. A legfelsőbb jelző egyébként a magyar nyelvben nem is létezik. A Szovjetunióból importálták annak idején a kommunista jogtudósok és a rendszerváltó elit nosztalgiából ragaszkodott hozzá. A melléknévfokozás a magyar nyelv szabályai szerint helyesen: felső, fel­sőbb, legfelső ! Az Országgyűlés következetesen úgy alkotja meg és módosítja a törvényeket, hogy az új szabályozás vár­ható hatásai nincsenek kellő gondossággal kielemezve. Nem készítenek tanulmányt arról, milyen anyagi-er- kölcsi-társadalmi hatása lesz az új szabályozás ha­tálybalépésének, milyen rétegeket érint kedvezően, milyeneket kedvezőtlenül, ki biztosítja a végrehajtá­sukat és mi módon. Ezért aztán a magyar joganyag színvonala - aho­gyan egy alkotmánybíró megfogalmazta - „ katasz­trofálisan rossz”. Ugyanez az alkotmánybíró használta a „ hülyeség” szót is a jogszabályok minősítésével kapcsolatban. Ma, Magyarországon az Alkotmánybíróság meg­teheti, hogy a számára, vagy a hatalom számára kel­lemetlen-kényelmetlen beadványokkal az idők végeze­téig sem foglalkozik. A korlátlanság korlátozására csak most készül jogszabály. így aztán beláthatatlan ideig hatályban maradhatnak olyan törvények, rendeletek, amelyek ellentétesek az alkotmánnyal. Azokról a törvényekről és rendeletekről nem is be­szélve, amelyek nem az alkotmányt, hanem csak a jó­zan észt, a társadalom jogérzékét, esetleg a jó erköl­csöt sértik. Ez utóbbiakkal ugyanis az alkotmánybí­róság hivatalból nem foglalkozik. Ezt a tényt, a már említett alkotmánybíró szálló­igévé híresük mondása úgy fejezte ki, hogy „ a hülyeség önmagában még nem alkotmányellenes”. Dr. Hasznos Miklós DRÁGÁN MEGFIZETJÜK MAJD AZ IDEI ARATÁST Szabad Föld, 2003. július 4. Nánási Tamás Emberemlékezet óta nem érte akkora csapás a ka­lászos gabonákat, mint az idén. A több tízmilliárdos aszálykár ezrek jövőjét veszélyezteti. Valamiképp mindnyályan megfizetjük majd a szárazság következ­ményét. Hamarosan drágább lesz a liszt és a kenyér. Tapasztalt, sokat látott gazdálkodók mondják, hogy az utóbbi fél évszázadban soha nem mutattak a búza­táblák olyan siralmas látványt, mint ez évben. Sok felé térdmagasságba sem érnek fel a sovány kalászok. A riasztó látvány ellenére abban senki sem kételkedik, hogy idén is megterem az ország kenyere. A kérdés inkább az, hogy milyen áron kínálják majd az üzle­tekben a mindennapi betevőt. A malmok és a pékek mindenesetre már idejekorán bejelentették, hogy a liszt és a sütőipari termékek drágulása elkerülhetetlen. Már a hosszú, kemény tél is megviselte az őszi búzavetéseket. Néhol számottevő fagykárok jelentkez­tek. A hó március közepén olvadt el a földeken, ami önmagában véve nem lett volna baj, ha nem marad el a tavasz. Eső nem esett, május elején pedig már nyakunkon volt a hirtelenül jött kánikula. Nem jutott elegendő idő a búza bokrosodására, a növények kurta kalászokat neveltek. A kevés termésben ráadásul sok a kisült, összeaszott, megszorult szem. Szalmából is kevés lesz az idén. Van, ahol csak használhatatlan szemetet hagy magaután a kombájn a földeken. Az aszály két héttel előbbre hozta a betakarítás kezdetét. Lapzártánk idején az ősziárpa felét már le­vágták, hektáronként 2,6 tonnás átlagtermést mért az agrártárca. Az első búzatáblákon is hasonló eredmé­nyek születtek. A Dunántúlon kedvezőbbnek mutatko­zik a helyzet, a csapadék hiánya leginkább a dél-alföl­di régiót viselte meg. A különféle termésbecslések or­szágosan 2,8-3,2 millió tonna között mozognak. Ebből az étkezési minőséget elérő mennyiség 1,5-1,7 millió tonnára tehető. A kisebb adatok inkább a termelői, feldolgozói érdekképviseletektől, a nagyobbak pedig a földművelésügyi minisztériumtól származnak. A ve­tésterület idén szinte megegyezik a tavalyival. A termés viszont a gyengének minősített 2002-es 3,8 millió tonnánál is legalább 25 százalékkal alacso­nyabb Tavaly hagyományos külpiacunkat elárasztotta az olcsó ukrán, orosz dömping. Emiatt a hazai árak is

Next

/
Oldalképek
Tartalom