Amerikai Magyar Újság, 2003 (39. évfolyam, 1-12. szám)
2003-09-01 / 9. szám
2003 szeptember AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 7 Ezt főleg a gazdagabbak veszik igénybe. Ez is a mai Jogállamiság” mutatója, hogy a jog érvényesítéséhez bűncselekményt követnek el, mert az önbíráskodás és az erőszak alkalmazása bűncselekmény még akkor is ha, a követelés jogos. Volt már olyan bírónő, aki, mivel más dolga akadt, a saját joghallgató lányát ültette a bírói székbe maga helyett. Kétségtelen, ő rajtaveszett és elitélték. Az ügyesebbek esetleges hasonló mahinációi azonban ismeretlenek maradnak. Az alsófokú bíróságok ítéletei között szép számmal akad egymásnak ellentmondó ítélet. Az egyik megyében ugyanolyan tényállású ügyben homlokegyenest ellenkezően dönt a bíró, mint a másik megyében. Megdöbbentő az is, hogy a Legfelsőbb Bíróság is hoz önmagának ellentmondó ítéletet. A legfelsőbb jelző egyébként a magyar nyelvben nem is létezik. A Szovjetunióból importálták annak idején a kommunista jogtudósok és a rendszerváltó elit nosztalgiából ragaszkodott hozzá. A melléknévfokozás a magyar nyelv szabályai szerint helyesen: felső, felsőbb, legfelső ! Az Országgyűlés következetesen úgy alkotja meg és módosítja a törvényeket, hogy az új szabályozás várható hatásai nincsenek kellő gondossággal kielemezve. Nem készítenek tanulmányt arról, milyen anyagi-er- kölcsi-társadalmi hatása lesz az új szabályozás hatálybalépésének, milyen rétegeket érint kedvezően, milyeneket kedvezőtlenül, ki biztosítja a végrehajtásukat és mi módon. Ezért aztán a magyar joganyag színvonala - ahogyan egy alkotmánybíró megfogalmazta - „ katasztrofálisan rossz”. Ugyanez az alkotmánybíró használta a „ hülyeség” szót is a jogszabályok minősítésével kapcsolatban. Ma, Magyarországon az Alkotmánybíróság megteheti, hogy a számára, vagy a hatalom számára kellemetlen-kényelmetlen beadványokkal az idők végezetéig sem foglalkozik. A korlátlanság korlátozására csak most készül jogszabály. így aztán beláthatatlan ideig hatályban maradhatnak olyan törvények, rendeletek, amelyek ellentétesek az alkotmánnyal. Azokról a törvényekről és rendeletekről nem is beszélve, amelyek nem az alkotmányt, hanem csak a józan észt, a társadalom jogérzékét, esetleg a jó erkölcsöt sértik. Ez utóbbiakkal ugyanis az alkotmánybíróság hivatalból nem foglalkozik. Ezt a tényt, a már említett alkotmánybíró szállóigévé híresük mondása úgy fejezte ki, hogy „ a hülyeség önmagában még nem alkotmányellenes”. Dr. Hasznos Miklós DRÁGÁN MEGFIZETJÜK MAJD AZ IDEI ARATÁST Szabad Föld, 2003. július 4. Nánási Tamás Emberemlékezet óta nem érte akkora csapás a kalászos gabonákat, mint az idén. A több tízmilliárdos aszálykár ezrek jövőjét veszélyezteti. Valamiképp mindnyályan megfizetjük majd a szárazság következményét. Hamarosan drágább lesz a liszt és a kenyér. Tapasztalt, sokat látott gazdálkodók mondják, hogy az utóbbi fél évszázadban soha nem mutattak a búzatáblák olyan siralmas látványt, mint ez évben. Sok felé térdmagasságba sem érnek fel a sovány kalászok. A riasztó látvány ellenére abban senki sem kételkedik, hogy idén is megterem az ország kenyere. A kérdés inkább az, hogy milyen áron kínálják majd az üzletekben a mindennapi betevőt. A malmok és a pékek mindenesetre már idejekorán bejelentették, hogy a liszt és a sütőipari termékek drágulása elkerülhetetlen. Már a hosszú, kemény tél is megviselte az őszi búzavetéseket. Néhol számottevő fagykárok jelentkeztek. A hó március közepén olvadt el a földeken, ami önmagában véve nem lett volna baj, ha nem marad el a tavasz. Eső nem esett, május elején pedig már nyakunkon volt a hirtelenül jött kánikula. Nem jutott elegendő idő a búza bokrosodására, a növények kurta kalászokat neveltek. A kevés termésben ráadásul sok a kisült, összeaszott, megszorult szem. Szalmából is kevés lesz az idén. Van, ahol csak használhatatlan szemetet hagy magaután a kombájn a földeken. Az aszály két héttel előbbre hozta a betakarítás kezdetét. Lapzártánk idején az ősziárpa felét már levágták, hektáronként 2,6 tonnás átlagtermést mért az agrártárca. Az első búzatáblákon is hasonló eredmények születtek. A Dunántúlon kedvezőbbnek mutatkozik a helyzet, a csapadék hiánya leginkább a dél-alföldi régiót viselte meg. A különféle termésbecslések országosan 2,8-3,2 millió tonna között mozognak. Ebből az étkezési minőséget elérő mennyiség 1,5-1,7 millió tonnára tehető. A kisebb adatok inkább a termelői, feldolgozói érdekképviseletektől, a nagyobbak pedig a földművelésügyi minisztériumtól származnak. A vetésterület idén szinte megegyezik a tavalyival. A termés viszont a gyengének minősített 2002-es 3,8 millió tonnánál is legalább 25 százalékkal alacsonyabb Tavaly hagyományos külpiacunkat elárasztotta az olcsó ukrán, orosz dömping. Emiatt a hazai árak is
