Amerikai Magyar Újság, 2003 (39. évfolyam, 1-12. szám)
2003-06-01 / 6. szám
2003. június AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 25 AUTOPALYA-EPITES: SOROZATOS BOTRÁNYOK Egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy az autópálya-építésben érdekelt fővállalkozók indokoltalanul magas áron végzik tevékenységüket. A beruházások kísértetiesen hasonlítanak az 1994-1998 közötti Horn-kormány útépítési gyakorlatára, amikor is a „szétprivatizált" hazai piacon a multinacionális vállalatok érdekeltségébe tartozó cégek szinte tetszőlegesen határozták meg áraikat. Botrányoktól egyáltalán nem volt mentes az elmúlt egy év, annak ellenére, hogy a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium, illetve a Nemzeti Autópálya (NA) Rt. vezetése igyekszik arról meggyőzni a közvéleményt, hogy minden megfelelő ütemben, a tervek szerint zajlik. Jelenleg éppen a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) folytat vizsgálatot az autópályákat - M7-es, M3-as és M70-es - építő fővállalkozó cégek körében. Erős a gyanú ugyanis, hogy egyes cégek előre megállapodtak az árban, és felosztották egymás között a piacot. A Magyar Nemzet információi szerint a GVH talált erre megfelelő bizonyítékot, bár a hivatal egyelőre teljes hírzárlatot rendelt el. Az NA Rt. elnök-vezérigazgatója, Bodnár Zoltán a múlt pénteken a GVH-vizsgálattal kapcsolatban úgy nyilatkozott, hogy az autópálya-társaság érintetlen a gyanúban. Amennyiben a vizsgálat bebizonyítja, hogy a cégek vétettek a versenyszabályok ellen elképzelhető, hogy egy ideig nem építenek autópályát Magyarországon. A végső döntés azonban az NA Rt.-é lesz: mint azt Bodnár Zoltán elmondta, abban az esetben, ha a GVH elmarasztalna egy útépítő céget, az NA mérlegeli, hogy részt vehet-e a további közbeszerzési pályázatokon. A GVH vizsgálata nem az első figyelmeztető jel a Medgyessy-kabinet hivatalba lépése óta. Röviddel az új kormány megalakulása után a gazdasági és közlekedési tárca meghívásos pályázat során kívánt megbízást adni az új autópályák építésére, holott a kormánypártok azt megelőzően egyértelműen a közbeszerzés mellett foglaltak állást. A pályázaton meghirdetett négy szakaszra négy útépítő céget, a Strabag Rt.-t, az Egút Rt.-t, a Hídépítő Rt.-t, valamint a Betonút Rt.-t hívták meg: mind a négy pályázót alkalmasnak találták egy-egy szakasz megépítésére. Csillag István gazdasági és közlekedési miniszter ekkor a nyilvánosság előtt kijelentette, hogy az adófizetők pénzéből jóval olcsóbban képesek autópályát építtetni mint az Orbán-kormány. (A négy szakaszra korábban a Vegyépszer Rt. adott ajánlatot.) A pályázatot a belpolitikai botrányok miatt néhány nap múlva érvénytelenítették. Tavaly decemberben ugyanezek a cégek lettek a befutók a közbeszerzési tenderen, ám a nyári 109,5 milliárd helyett 128 milliárdos ajánlatot adtak. A közbeszerzési pályázaton egyébként két olyan nagyvállalat, amelyik az Orbán-kormány alatt kapott megbízatást, el sem indultamért nem tudták teljesíti az NA Rt. feltételeit. A tenderen önállóan induló magyar tulajdonú vállalatok pedig az első fordulóban kiestek, a második forduló után konzorciumi tagként jutottak megbízatáshoz. Mindhárom autópálya-szakasz építése külföldi tulajdonban lévő cégek vezetésével zajlik. Az NA Rt. elnökvezérigazgatója a 18,5 milliárdos különbséget - ennyi pénzből legalább 13 kilométer autópályát lehet építeni - a 12,5 milliárdos műszaki többlettartalommal, illetve a hatmilliárdos inflációs várakozással indokolta. A lapnak nyilatkozó, autópálya-építésben jártas műszaki szakemberek ugyanakkor túlzásnak tartják ezt az összeget, főként azért, mert értékelhető többletmunkát csak az egyik M7-es szakaszon, Balatonszárszó és Ordacsehi között kell elvégezniük a kivitelezőknek. Szakemberek elmondták: itt ezer méter hosszú támfal építésével egészítik ki a beruházást, a többletkiadások mellett azonban jelentős földmunkát spórolnak meg és kiesbb területet kel megvásárolni. A 12,5 milliárd forint műszakilag egyáltalán nem magyarázható. Az inflációval a hatmilliárd forintos többletkiadás sem indokolható, hiszen az előrejelzések szerint idén és jövőre is csökken a pénzromlás mértéke. Ami pedig végképp nem elhanyagolható: tavaly júlisuban is hasonló inflációval lehetett számolni mint decemberben, a két pályázat árajánlatai azonban ennek ellenére is jelentősen eltérnek. A Horn-kormány alatt szintén közbeszerzési pályázatokon választották ki a kivitelezőket. A privatizációt követően a multik egymás között osztották fel a piacot, a pályázatokon csak az általuk megszabott árat lehetett figyelembe venni, rajtuk kívül a konkurens cégek legfeljebb alvállalkozóként építhettek utat Magyarországon. Putsay cábor/Magyar Nemzet