Amerikai Magyar Újság, 2003 (39. évfolyam, 1-12. szám)

2003-04-01 / 4. szám

2003. április AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 27 EGY REGI ÓRAREND Beszélgettem a múltkoriéban egy nyugdíj előtt álló orvossal. Kezdő orvosi tapasztalatairól mesélt nekem az emlékezés fel-felbuggyanó nevetésével. Az ő egyik ilyen történetét jegyeztem fel, hogy átadjam az olva­sónak: Kisvárosban voltam kezdő orvos, a kórházban dol­goztam, de a középiskola diákjainak egészségszolgála­tát is vállaltam. Egy csütörtöki nap az iskolai ren­delőbe szokatlanul sok beteg jelentkezett. Valameny- nyien egy korosztálybeliek. Eleinte valamilyen általam ismeretlen járványra gondoltam. Tapogattam a hom­lokukat, mértem a lázukat, hallgattam a lélegzésüket. Az általános tünet: “Doktor úr, nagyon rosszul érzem magam!” Semmi egyéb. Enyhe nyugtatót ajánlottam. És két napi iskolamentes pihenést. A titokzatos kór azonban rám is átterjedt, nem ha­gyott nyugodni napokig. Aztán megoldódott. A kö­vetkező csütörtökön, amikor ismét szokatlanul sok di­ák betegem volt. A rendelés után felkerestem a tanári szobában a diákok osztályfőnökét, elpanaszolva neki vívódásaimat. Eleinte komor tekintettel hallgatott. Az­tán a homlokára csapott, mint akinek remek gondo­latai támadtak. Nyomban előkereste az osztály heti órarendjét. Mikor is történt ez? Azt mondtad, hogy csütörtökön? - íme! Nézd meg csak. Nem ez az a ba­cillus, ami megfertőzte őket? Rápillantottam az órarendre, csütörtök: Orosz nyelv, földrajz, természetrajz és történelem. Hogy melyikre gondolt azt nem mondta ki. De megegyeztünk vele, a következő héten, már szerdán bejelenti majd, hogy másnap az oroszórán nem tart feleltetést. írásbelit se tartanak. A diagnózis remek volt. Másnap, csütörtök reggel üres volt a diákrendelő. Meggyógyultak hirtelen a be­tegek. Ehhez csak annyit tett hozzá sóhajtva az öreg doki: “De ugyan mikor gyógyul ki az ország népe is?” Visszaállította talán valaki a régi órarendet? Illés Sándor IVAN HARAGSZIK Jó ideje figyelem Pető Iván szabad demokrata poli­tikus munkásságát, s azt vettem észre, Iván a Terror Házára szakosodott. Nem úgy, mint ács vagy tetőfedő, esetleg bádogos, inkább mószeroló. Zavarja őt a Ter­ror Háza. Sokkolja. Hogy egyáltalán létezik. Hogy ki­találták. Hogy van. Ehelyről üzenem a feldúlt lelkületű államféfinak: a Terror Házát a megelőző terror hozta létre. Tessék megkérdezni erről esetleg a kedves pa­pát. Vagy a mamát. (Egy csapatban játszottak annak idején - a Belügyminisztérium keretében.) Hogy avégett haragos-e most említett Iván, mert érintve érzi a kedves szülőket, én nem tudom. Majd el­mondja, ha akarja. Engem inkább az érdekelne, miért nem a napi politika főbb vonulataival foglalkozik - merthogy evégett helyezte bele képviselői bizalmát a nemzet (én ugyan nem). Még azt is eltudom képzelni, Pető Ivánt zavarja, hogy a kedves papa - Pető László volt AVH-s őrnagy, a vizsgálótiszt - neve ott szerepel a gonosztevők listáján a Terror Házában, amit ő most megszüntetni kíván. Nem fog ez könnyen menni, Iván. Cserélj előtte al­sóneműt. A megnyomorítókat előbb-utóbb eléri a megnyomorítottak üzenete. Bizony a papa bekerült a gonosztevők lajstromába. Ha nem tett volna go­noszságot, nem kerül oda. Most, kedves Iván, a hatalom birtokában sem lehet mit tenni az öreg ér­dekében. Izomból, a politika erejével pedig reménytelen. Ez a világ már csak ilyen. Az embert előbb-utóbb utoléri a megérdemelt jobbegyenes. Hőzöngeni felesleges. Oda­fent őrködik a Rend. Ezt már Wass Albert is meg­mondta annak idején. Kár, hogy nem olvastad. Pilhál György Az öreg Kohn utazik a villamoson, s meglátja Grünt, aki Csurka lapját a Magyar Fórumot olvassa.--Öregem, megbolondultál? Hogy olvashatsz ilyen antiszemita lapot? - kérdi.--Nézd, eddig mindig a Népszabadságot olvastam. S mi volt benne? Hogy a zsidókat mindenütt üldözik, hogy letagadják a holokausztot, hogy Izrael ve­szélyben van, s hogy fogyunk, eltűnünk, beolvadunk. És a Magyar Fórumban mit találok? Hogy minden bank zsidókézben van, hogy a zsidók mindenben első helyen állnak, hogy az egész világot mi zsidók uraljuk. Ebben sokkal jobbak a hírek!... *-Kisfiam, mit mondott apád, mikor leesett a lép­csőn?-A csúny szavakat kihagyjam?-Természetesen.-Semmit

Next

/
Oldalképek
Tartalom