Amerikai Magyar Újság, 2003 (39. évfolyam, 1-12. szám)
2003-04-01 / 4. szám
AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 2003. április szlovák váltotta ki. Többségük a kínálkozó lehetőség első három évében élt ezzel a joggal, s az érdeklődés azóta radikálisan csökkent. A legtöbb, 2351 szlovákigazolványt a romániai szlovákok igényelték. Az egykori Jugoszlávia területén élő szlovákok 2318, az ukrajnaiak 1560 igazolványt igényeltek. Csehországban mindössze 717 szlovák nemzetiségű cseh állampolgárnak van szlovákigazolványa. A legnépesebb külföldi szlovák közösségnek otthont adó Egyesült Államokban 461, Németországban 457, Ausztriában 324 személy rendelkezik az okmánnyal. Az 1996-ban elfogadott törvény értelmében a szlovákigazolvány tulajdonosának Szlovákia területén jogában áll, hogy bármelyik iskolában és felsőoktatási intézményben a szlovák állampolgárágú személyekkel azonos feltételek mellett tanuljon, külön tartózkodási engedély nélkül munkát vállaljon, illetve szlovák állampolgárságot kapjon. Ezzel együtt az okmány tulajdonosa nyugdíja külföldi folyósításának engedélyezésére tarthat kivételes igényt, valamint Szlovákia területén ingatlan tulajdonosa is lehet és ingatlanszerzési jogot is érvényesíthet. A szlovákigazolvány megszerzésének feltételei közül a legszigorúbb a szlovák nemzetiség, vagy az egyenes ági - három nemzedékre visszamenő - szlovák származás hiteles dokumentumokkal alátámasztott bizonyítványa, a “szlovák kulturális és nyelvi tudatot” igazoló okmány, amely lehet egy iskolai bizonyítvány, vagy valamely határon túli szlovák szervezet, szövetség tagsági igazolványa. Ennek benyújtása után a kérelmező hatvan napon belül szlovákigazolványhoz jut, amely egy hiteles személyazonossági okmány felmutatása mellett egész Szlovákia területén érvényes. A magyarigazolványok szlovákiai kérelmezőit eligazítani hivatott Szövetség a Közös Célokért nevű szlovákiai irodahálózat vezetője, Pogány Erzsébet közölte: magyarigazolványt eddig 62 ezren kértek, a hozzátartozói igazolványok kérelmezőinek száma 480, pedagógusigazolványt 1400, diákigazolványt 4700, oktatói kártyát pedig 47 személy igényelt. —’’Szerbia képtelen megszabadulni a kettős mérce alkalmazásától” - szögezi le a DANAS. “Az egész szerb politikai osztály felhördült ugyanis annak hallatán, hogy kilenc észak-bácskai magyar község a közelmúltban együttműködési megállapodást írt alá. Ezzel szemben az észak-koszovói szerbek közösségének megalakulását ugyanezen szerb politikusok egyhangú helyesléssel fogadták” - mutat rá a belgrádi lap. —’’Bokrétába kötögetem vala - A moldvai magyarok néprajzához” címmel megjelent Halász Péter csángókutató három évtizednyi gyűjtőmunkájának öszszegző tanulmánykötete. A könyv négy nagyobb fejezetre - Történelem, Társadalom, Gazdálkodás és Népszokások - tagolódik. A szerző nem csupán a megőrzött hagyományokra, szellemi és tárgyi örökségre figyelt, hanem a társadalmi összefüggésekre is. A vele készült beszélgetésben elmondta, hogy 1966 nyarán járt először Moldvában, s megdöbbenve hallotta, hogy ott magyarul beszélnek az emberek. Elkezdte tanulmányozni az idevágó szakirodalmat, így ismerte meg a modvai csángókat. A csángók legnagyobb kutatója, Domokos Pál Péter segítette öt az indulásnál. Halász Péter a Magyar Néprajzi Atlasz készítésénél elvállalta a csángóknál történő gyűjtést. Kötete földrajzilag lefedi egész Moldva csángó népességét. Közreadta hét település helynévanyagát is - írja a Romániai Magyar Szó. —’’Folytatódnak az aberrációk. A magyarok Székelyföld hivatalos elismerését akarják” címmel a CRONICA ROMANA ismerteti Deneter János, Ko- vászna megyei tanácselnök nyilatkozatát, amely szerint a székelyföldi polgármesterek közelgő találkozóján sor kerülhet a székelyföldi régió megalakulásáért küzdő szövetség létrehozására. Szerinte a székelyföldi fejlesztési régió akár új közigazgatási egységként is működhetne, s ha a Székelyföld elkezdi, mások is követni fogják példáját, mert a legtöbb megye elégedetlen a jelenlegi közigazgatási formákkal. Hangsúlyozta: a kezdeményezést támadások fogják érni, mert a magyarlakta vidékekről induló kezdeményezésekről úgy tartják, nemzetiségi megfontolásból erednek. —Az 1889. évi fordulat után Kolozsvárott számos civil szervezet újjáalakult, ezeken kívül sok más szerveződés is létrejött. Számos országos civil szervezet központja itt található, mellettük sok kis, régiós vagy csak a városra vonatkozó szervezet is létesült. Kolozsvárott több mint tizenkét olyan civil szervezet működik, amely saját tulajdonban lévő ingatlannal és saját infrastuktúrával rendelkezik. Szükség lenne egy romániai magyar képzőművészeti gyűjtemény létrehozására is. Több mint tíz civil szervezet kezdeményezése révén folyamatban van egy virtuális könyvtár kialakítása, amely csírája lehet a majdani önálló tudományos egyetemi könyvtárnak. Az elmúlt évben 5.200 magyar nemzetiségű érettségizett Erdélyben. akik 4.800 egyetemi helyre felvételizhettek. Ko- lozs megye 20 százalékos magyar lakosságához képest a magyar vállalkozók számaránya kb. 7-7,5 százalékos szinten mozog.
