Amerikai Magyar Újság, 2002 (38. évfolyam, 1-12. szám)
2002-04-01 / 4. szám
4 AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 2002. április az állam kifizette. Nyilván ezt a járandóságot a volt téeszeknek kellett volna folyósítaniuk, de nekik sem pénzük, sem akaratuk nem volt a kártalanításra. így is több százezren kapták meg volt földingatlanuk árát, olyan összegben, mely a föld jelenlegi értéke. A kifizetések nem maradtak abba, most ott folytatódik, ahol már a téeszek megszűntek, illetve a volt elnökök átját- szották saját zsebükre a földet. Más esetben a szövetkezet átalakulása folytán szűntek meg. Ez egy régi adósság, amit az Orbán-kormány mások helyett vállalt át. Miközben folytak a kifizetések, az ellenzék Kovács Lászlóval az élen, másról sem beszélt mint arról, hogy a rendszerváltozásnak estek áldozatul azok a remek szövetkezetek. Ha majd egyszer méltó helyükre, a pokolba kerülnek ezek az arcátlan kommunisták, remélem Lucifernek lesz néhány ötlete, hogy számukra emlékezetes maradjon az ottlét, az idők végezetéig. A TERROR HÁZA MÚZEUM MEGNYITÁSA 2002. február 24-én, délután 5 órakor nyitották meg a TERROR HÁZA MÚZEUMOT Budapesten, az Andrássy út 60. számú házban sok huzavona és mondvacsinált problémák ellenére. /Természetesen az ellenzék problémázott./ Becslések szerint százezren vettek részt e felemelő ünnepségen. Az Oktogontól a Kodály köröndig, végig az Andrássy úton és a mellékutcákban. Az ünnepséget Mécs Károly színész konferálta. O olvasta fel Zbigniew Brzezinski volt amerikai elnöki nemzetbiztonsági tanácsadó levelét, melynek lényege, hogy egyenlőségjelet tesz a nácizmus és a kommunizmus közé. Mindkét rendszer az emberiség gyalázatává vált, kultúrális szempontból mindkettő a barbarizmus modem változata volt. Orbán Viktor miniszterelnökünk megnyitó beszédében a diktatúrák borzalmairól, rémtetteiröl szólt és arról, miszerint meg kell mutatni a fiatal generációnak, hogy elődeink milyen áldozatok árán, sok esetben életük feláldozásával segítettek nekünk abban, hogy most egy független, demokratikus Magyarországban élhessünk. A náci és kommunista diktatúrákban még az is közös volt, hogy külső katonai támogatással tudták csak fenntartani. Ezt a házat a nyilasok idején a Hűség Házának nevezték, majd a “baloldali étékek háza'’ lett. Utána az ÁVO, majd később az ÁVH székháza lett, melynek alapítója Kádár János volt. Az ÁVH megszűnése utáni években sokáig KISZ (Kommunista Iljúsági Szövetség) székházként működött. 1989-90-ben a Belügyminisztérium hat és fél tonnányi iratanyagot semmisített meg abban a hitben, ha nincs dokumentum, nincs bizonyosság, de a túlélők, s az áldozatok hozzátartozói személyes tapasztalataikkal, elmondásaik alapján, tárgyi bizonyítékokkal segítették a történészek munkáját. Ezen a napon a kora délutáni órákban a MIÉP Csurka István pártelnök vezetésével a Köztársaság téri MSZP-székház előtt demonstrációval tiltakozott az MSZP eldurvult választási kampánya ellen A résztvevők számát itt tízezerre becsülték. A demonstráció csendben, incidensek nélkül zajlott. Utána csatlakoztak az Andrássy úti Múzeum megnyitójának ünnepségéhez. Ezen demonstrációval egyidőben, szintén a Köztársaság térrel szemben, a Honfoglalás 2000 Egyesület az eldurvult választási kampány és a kedvezménytörvény politikai haszonszerzésre való felhasználása ellen tiltakozott. A felszólalók között volt Wittner Mária 56-os halálraítélt és Kiss Endre József, a Magyarok Világszövetségének tagja, aki a katolikus egyházat ért vádakat elutasította és követelte, hogy az ellenzéki pártok haladéktalanul vessenek véget a visszatetszést keltő durva választási kampányuknak. Negyedik helyen siralmas kis létszámmal -- arra tévedt olasz túristák társaságában — a Hősök tere melletti útszakaszon az SZDSZ “lufieregetö buliját” tartotta. Kuncze Gábor pártelnök vezetésével a Pa-Dö- Dö együttes “zenéjére” buliztak Szélnek eresztett lufi- ballonjaikkal akarták szimbolizálni a kormány 1998- as választási ígéreteit Szerintük ezekből semmi sem valósult meg. Ez az állítás merő rosszindulat és rágalom. A Terror Háza Múzeum megnyitását követően a tömeg a helyszínen maradt, a szervezők pedig biztosították, hogy a múzeumot minden jelenlévő vendég megtekintheti. Végül, de nem utolsó sorban: A kommunizmus áldozatainak emléknapját ezentúl február 25-én ünnepeljük. Kötelezővé teszik az általános és középiskolákban is a megemlékezést. Barabás Gyuláné HELYESBÍTÉS! Előző számunkban van egy képes riport a baltimore-i Kossuth-ünnepségről. Az első képen a szereplőket láthatjuk. Az első személy - a képen baloldalt - nem a múzeum igazgatója, hanem Szabó Zoltán hegedűművész, az ünnepség főrendezője. Elnézést Szabó Zoltántól és az olvasóktól.
