Amerikai Magyar Újság, 2002 (38. évfolyam, 1-12. szám)

2002-03-01 / 3. szám

2002. március AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 19 reket hozunk életmentő műtétre a fővárosi Heim Pál Kórházba. —A család gyarapodása közben is ragaszkodott a jogászi hivatásához. Ma jut-e erre ideje? —Ahogy a gyerekek engedték, mindig vissza­mentem dolgozni. Most is tanítok, pénzügyjogot a gödöllői agrártudományi egyetemen. E tárgyat nagyon fontosnak tartom, hiszen a jövendő agrárszakemberei­nek legalább két tucat jogszabályt kell ismerniük ahhoz, hogy egy családi vállakózást elvezethessenek. Tudniillik kell, mire számítsanak, ha céget alapítanak, hitelt vesznek fel, meg kell tanulniuk, hogyan töltsenek ki egy pályázati nyomtatványt. —Úgy tudom, nemcsak a gazdálkodás elmélete érdekli, de szívesen kipróbálná a tudását földközelben is...--Szívesen elvezetnék olyasfajta családi gazda­ságot, mint amilyen a szüléimé. Egy modern, a XXI. század kihívásainak megfelelő gazdaság tervét dédel­getem. Amolyan sasfészek volna, ahonnak ki- s be­repülhetnének a családom tagjai. Már e gondolatból fakad, hogy jó öt éve vettünk egy darab földet Tokaj- Hegyalján, ahol szőlőt termesztünk. Legutóbb pedig megleptem a férjemet: vásároltam egy vályogházat a felcsúti futballpálya sarkában. Nincs benne más, csak villany, de nem kell messzire mennie, ha focizni vágyik... —A szíve mélyén vidéki maradt?--Igazából sosem tudtam megszokni a főváros zsúfoltságát. Amikor két évig laktam a belváros kellős közepén, sokáig nem tudtam, miért érzem rosszul magam. Aztán rájöttem: azért, mert nem érzem az évszakok váltakozását. Minden sejtem arra vágyik, hogy kinn legyek az udvaron, a kertben, s tegyem a dolgom. —Azért jól illik önre a miniszterelnök feleségének szerepköre is...--Ezt a feladatot azért találom izgalmasnak, mert rengeteget tanulok belőle. Az utazásokból, az em­beri találkozásokból. Igaz, egy-egy nyilvános szerep­lésemet mindig rengeteg munka előzi meg. Legutóbb például adventi összejövetelre hívtam a nagykövetfe­leségeket, s erre is lelkiismeretesen felkészültem. —Milyen körben ünnepelték a karácsonyt?--Ma is ugyanazok a barátaink, akik gimnazista, egyetemista korunkban voltak. Húsz éve minden évben összejövünk ünnep előtt egy zsúrra a kollégiumi szo­batársnőimmel, Legutóbb sem volt másképp. Egy másik este a gyermekeink keresztszüleit és gyermekeiket lát­tuk vendégül. Szenteste mindig itthon vagyunk. Decem­ber 24-én férjem szüleinél ebédeltünk, s mire haza­értünk, épp megérkezett a Jézuska. Másnap az én szüléimhez utaztunk, ott találkoztunk testvéreimmel. —Gondolom, a családanya dolga, hogy megépítse azt a falat, amely óvja a nyilvánosság zajától a család in­timitását...-A legjobb védőbástyát a gyerekek építik a család köré. A nap minden órájában és percében úgy kell viselkednünk, hogy példát mutassunk számukra. Az ő kis életük ugyanolyan mederben folyik tovább, mint négy évvel ezelőtt. Önkormányzati iskolába járnak, edzésre, különórára, akárcsak a többiek. Természetes­nek veszik, hogy az ő apukájuk foglalkozása minisz­terelnök. S bölcsen elfogadják, hogy ez más szakmáknál több felelőséggel és elfoglaltsággal jár.../Szabad Föld/ Palágy Edit- Szlovákiában, a magyar jogszabály körüli viták stílusára jellemző, hogy "kiderítették": a szlovák államfő német, a parlament elnöke ruszin, a mi­niszterelnök cigány, az egyik miniszter felesége nem tud szlovákul, a másik tárcavezető középkori lovag, a kor­mány többi része magyar. A hazai választók figyelmébe: 1945 és 1990 között sokmillió ember élete ment tönkre, és ehhez az időszakhoz a szocialista párt még mindig nem tisztázta a viszonyát. Ezzel szemben mégis ők oktatják ki az embereket de­mokráciából, tisztességből és demokratikus alap­értékekből. Deutsch Tamás iijusági miniszter HÚSVÉT NAPJA Nagypéntek végzetes délutánján Már álltak a dombon a fakeresztek S a bámészkodók a Golgotán, Mind jó kilátóhelyet kerestek. Isten fia felett aratott győzelmet Az ember által a gonosz sátán. Jézus feláldozta a legfőbb kincset, Szeplőtlen életét, bennünket megváltván. Meghalt Jézus dárda által átütve, Miközben többen nevették s gúnyolták. Hitvány lelkűk kárörömmel telve, Hogy Isten fiát így megcsúfolták. A harmadik nap volt a csoda napja. Jézus mennybe emelkedett akkor Húsvétnak e csodás ünnepnapja, A Golgota nyer értelmet általa. Szeretetből fakadt Jézus minden tette. Váltságdíjul adta magát értünk, Hogy a jókat a pokoltól megmentse, Ebben rejlik hitünk és reményünk. Fábián Tibor

Next

/
Oldalképek
Tartalom