Amerikai Magyar Újság, 2002 (38. évfolyam, 1-12. szám)
2002-03-01 / 3. szám
2002. március AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 7 április 7.-én, illetve méginkább 21.-én a mérleg nyelvét és az ő döntésüktől függ majd a végeredmény. Az el nem kötelezettek jelentik ma mindkét nagy párt titkos tartalékát s azé lesz a győzelem, amelyik ezek többségét maga mellé tudja állítani. Végül vegyünk két elméleti helyzetet, hogy lássuk, a magyar választási rendszer sajátosságait figyelembevéve, hogyan lehet a diadal egyik vagy másik nagy párté? Tegyük föl, hogy az első fordulóban az MSZP kapja a szavazatok 42 százalékát, a Fidesz pedig lemarad 2 százalékkal. A maradék 18 százalékon osztoznak a kis pártok és az 5 % fölötti szavazatokkal a MIEP bejut a parlamentbe, míg a többi nem és az azokra leadott szavazatok elvesztek. A magyar választási rendszer alapján ezeket, valamint a megmaradt tördedékszavazatokat elosztják a "befutók" között, de — a győztes mindent visz alapon — a legtöbb szavazatot az MSZP kaszírozza be. így megszerezheti a parlamenti székeknek akár több mint 50 százalékát is és az abszolút többség birtokában alakíthat kormányt. (Ami még könnyebben megtörténhet, ha az esélytelen SZDSZ szavazói a második menetben az MSZP-nek adják a szavazataikat, mert mindenki szívesebben tartozik a győztes táborba.) Mindez persze nem akar jóslás lenni, csak elméleti játék a számokkal. Ugyanilyen alapon nézzük a más lehetőséget, amikor fordított arányban végez a Fidesz és az MSZP. Ezesetben minden azon múlik, hogy a Fidesz — kihasználva a győzelemre álló párt vonzerejét -- magához tudja-e édesgetni a MIEP-szimpatizánsok egy részét, a kisgazdapártból kiábrándult, valamint a keresztény- demokrata beállítottságú szavazókat. Ha a jobboldali konzervatív érzelmű szavazók egységesen a Fideszt támogatják, akkor Orbán Viktorék biztos győztesek, de ha a szavazatok szétforgácsolódnak néhány esélytelen kis párt között, akkor kétséges lehet a siker. Egyetlen lehetőség a jobboldali egység és ha ez megvalósul, a Fidesz Magyar Polgári Párt ugyanolyan arányban szerezheti majd meg a parlamenti helyeket, mint az előbbi példánkban az MSZP. A jobboldalnak minden esélye megvan arra, hogy a legtöbb szavazatot kapja és újra kormányt alakítson. Ha a Fidesz nem szerez abszolút többséget, ismét koalíciós kormányzásra számíthatunk és-pedig MIEP részvétellel. A jobboldalnak ezúttal az ifjúság nyerheti meg a választást, mindkét fenti pártban az ifjabb korosztályok a hangadók és a jövő az ő kezükben van. Ezt a véleményünket megerősítve érezhetjük, ha egy pillantást vetünk a magyar egyetemi ifjúság mozgalmaira. * Ahogy közelednek Magyarországon a parlamenti választások, úgy értékelődik fel a vezető pártokban az egyetemi ifjúság szerepe. Nemcsak azért, mert a felső/ oktatási intézmények hallgatói jelentős szavazói tömeget képviselnek, hanem azért is, mert elsősorban az értelmi/ ségi ifjúság soraiból nyerhet utánpótlást a párttagság. S amelyik pártban nem kaphatnak szerepet a dinamikus fiatalok, annak a pártnak hosszú távon nincs jövője. Ezért minden párt fiatalításra törekszik,ami észrevehető a választásokra készülő jelöltlistákon is: a Fidesz és a MSZP is az eddigieknél több, az egyetemi padokból most kinőtt frissdiplomást indít képviselőnek és pozíciót juttat nekik a szőkébb pártvezetésben is. A jelentősebb egyetemi ifjúsági mozgalmakat szemügyre véve, rögtön szembeötlik, hogy -- sok tekintetben hasonlóan az országos politikához -- a felsőoktatási intézményekben is kétpólusúvá vált a politikai élet. Ahogy lassanként -- amerikai mintára — úgy alakul át a magyar politikai élet, hogy két párt játszik főszerepet s a többieknek csak a statisztálás jut, úgy az egyetemeken is létezik egy jobboldali és egy baloldali ifjúsági mozgalom. Működik ugyan még több jelentéktelen csoportosulás, de ezek közül egyik sem kötődik annyira a két domináló párthoz, mint a Jobboldali Ifjúsági Közösség (JOBBIK) és a Szocialista Egyetemisták Szövetsége (SZESZ). E két mozgalmon kívül természetesen mindkét nagy pártnak megvan a maga ifjúsági csoportja, de várható, hogy ezek előbb-utóbb fuzionálni fognak, sőt a kisebb csoportok sorsa is a beolvadás lesz. A jobboldali érzelmű egyetemistákat összefogó JOBBIK az Eötvös Lóránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán (ELTE-BTK) alakult meg három évvel ezelőtt. A mozgalom vezetői szerint ma már 18 alapszervezettel és kb. 700 taggal rendelkeznek. Hangsúlyozzák a függetlenségüket, de világos, hogy személyeken keresztül és ideológiailag is a Fideszhez kötődnek. A mozgalom előadásokat, vitaestéket rendez a felsőoktatási intézmények hallgatói számára, tájékoztató Hírlevelet ad ki és időről-időre szakmai táborozásokat szervez tagjainak. Előadásai nyilvánosak s azokon gyakran szerepelnek olyan meghívott előadók, mint a fídeszes Kövér László, Csurka István, a kereszténydemokrata Semjén Zsolt, valamint olyan újságírók, mint Bencsik András, Lovas István és Bayer Zsolt. A JOBBIK programja -- szórólapja szerint -- keresztény alapokon nyugszik és elutasít minden devianciát. Vezetőinek véleménye szerint erősítésre szorul a közrend s ezért javítani kellene a rendőrség és a bíróságok munkáját. Fontos feladatuknak tekintik a határon túli magyarokkal való törődést. A JOBBIK anyagi alapját állami juttatások és társadalmi szervezetek adományai biztosítják. A baloldali ifjúsági mozgalom távolról sem ilyen jólszervezett s ennek tudható be, hogy taglétszáma alig egyharmada a JOBBIK-énak. Talán sokak azért is idegenkednek tőle, mert irodája a MSZP Köztársaság téri székházában működik. Hasznosabb lenne a függetlenség és valamelyik egyetemen berendezett iroda. Ugyanakkor az MSZP nem segiti anyagilag elég hatásosan a mozgalmat, noha az a most megkezdődött választási kampányban több szocialista képviselőt támogat. A SZESZ rendelkezik nemzetközi kapcsolatokkal is, de pénz hiányában eddig nem tudta kellőképp kibontakoztatni azt a kezdeményezést, amely Középeurópai Ifjúsági Fórum néven lenne hivatva mozgósítani a szomszédos országok baloldali érzelmű értelmiségi ifjúságát.
