Amerikai Magyar Újság, 2002 (38. évfolyam, 1-12. szám)

2002-02-01 / 2. szám

2002. február

AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG

23

elmaradna.-Február 1. Mátyás visszautasítja a török békeajánlatát.

—Március 12. II. Pius pápa megbízza követét, Carvajal bíborost, hogy Mátyással tisztázza a boszniai királlyal támadt nézeteltérést. (Tamás István boszniai király a pápától koronát kért, amit a magyar király hűtlenségnek minősített.)

—Június 7. II. Pius pápa biztosítja Mátyást, hogy beleegyezése nélkül Tamás István boszniai királynak nem küld koronát.

—November. Szilágyi Mihály alsó-magyarországi főkapitány török fogságba esik. (II. Mehmed szultán Konstantinápolyban 1461 elején kivégezteti.)

—Az év folyamán Johannes Bessarion bíboros, pápai követ felszólítja Podjebrád György cseh királyt, vegye rá Giskra Jánost a háború befejezésére. - A Lőcsén tartott szepesi zsinat megtiltja a papoknak, hogy a mimusoknak, histrióknak, síposoknak és lantosoknak alamizsnát adjanak. - Kőfaragók túró (könnyű) ekét ábrázolnak a derzsi (Udvarhelyszék) templomban.-1460 körül. Helyi mester Mátyás megbízásából felállítja a gyulafehérvári székesegyházban Hunyadi János és László reneszánsz síremlékét.-1460-1482. Felépülnek a vajdahunyadi vár (Hunyad vm.) reneszánsz stílusú részei és elkészülnek falfestményei.

—1461. január eleje. Mátyás és III. Frigyes német császár követei Olmützben eredménytelenül tárgyalnak a béke megkötéséről.-Mátyás az észak-magyarországi városokat segítségadásra szólítja fel Giskra és a "cseh testvérek" ellen.-Január 29. Mátyás király Trencsénban Podjebrád György cseh királlyal megállapodik jegyese, Podjebrád Katalin, Magyarországra jövetelében és a jegyajándékban.-Május 1.Mátyás Budán házasságot köt Podjebrád Katalinnal.-Novemberben Natalis nonai püspök, pápai követ, a magyar király akarata ellenére megkoronázza István boszniai királyt.

—Ez év őszén Újlaki Miklós szlavón és macsói bán Mátyás ellen szervezkedik: Podjebrád György cseh király fiát, Viktorint hívja meg a magyar trónra.-Szapolyai Imre vezetésével a királyi hadak egymás után elfoglalják Giskra huszita vezér Szepes megyei várait.

—1462. március 20. II. Pius pápa az 1433. évi bázeli zsinat huszitákra vonatkozó rendelkezéseit nem ismeri el érvényesnek.

—Április 3. Vitéz János váradi püspök, Mátyás

megbízottja, Hieronymus Landus pápai követ jelenlétében Grácban megegyezik III. Frigyes német-római császárral a békeszerződés szövegében. (A császár 80 ezer aranyforint ellenében visszaadja a magyar koronát: a birtokában lévő magyar területeket Sopron város kivételével megtartja, a magyar királyi címet továbbra is használja; Mátyást fiává fogadja; ha Mátyás fiúörökös nélkül halna meg, a magyar trónt II. Frigyes és törvényes utódai öröklik. A békeszerződést egyes magyar főurak és főpapok is erősítsék meg.)-Május 20. Megnyílik a budai országgyűlés. Törvénycikkek: 1.: a hatalmaskodók a négynyolcados törvényszéken kívül hosszabb vagy rövidebb határidőre a királyi személyes jelenlét elé idézhetők, ahol az Ítélkezésben a királyi kúriában tartózkodó főpapok és bárók kötelesek részt venni; 2.: felsorolja a hűtlenség eseteit; 3.: számba veszi az egyházi bíróság elé tartozó ügyeket. (A király május 28-án szentesíti a törvényeket.)

—Május 31. A király bejelenti, hogy a budai országgyűlés portánként egy aranyforint rendkívüli adót szavazott meg a Szent Korona visszaváltására.

—Az év tavaszán IV. Vlad Drakul havasalföldi vajda vereséget szenved II. Mehmed szultán hadaitól. A szultán megfosztja őt vajdai tisztétől és helyébe Radult nevezi ki.

—Augusztus 10. Mátyás a korona kiváltásának költségeira adót vet ki a szabad királyi városokra. (Bártfa városa 2000 aranyat fizet.)-Szeptember 17. A király rendeletben szabályozza a pénz értékét. (Egy aranyforint 300 dénár, mig az korábban 200 dénár volt.)

—Szeptember. A király megerősíti méltóságában a magyar korona fennhatóságát elismerő Radul havasalföldi vajdát. A Magyarországra menekült IV. Vlad Drakult elfogatja és fogságba veti.

—Az év folyamán Hieronymus Landus pápai követ Mátyás évi jövedelmét 200 ezer dukátra becsüli.

—1463. március 29. Mátyás király szentesíti a tolnavári (tolnai) országgyűlés végzéseit. Főbb törvénycikkek: 1.: általános hadba vonulást rendel el a török ellen; 2.: a 20-nál több jobbággyal rendelkezők minden 10 jobbágy után 1-1 lovast állítanak ki; 3.: katonaság kiállítására a királyi és a királynéi városok, mezővárosok és falvak is kötelesek; 8.: a megyei hadak vezetése az ispánok, alispánok, és a nemesség egyeteme által megválasztott nemesekre hárul; 9-10.: a mozgósítás időpontja május 29., időtartama 3 hónap, gyülekezési hely a Szerém megyei Pétervárad; 17.: március 29-től a hadbavonulás idejére felfüggeszti a jobbágyok költöz- ködési jogát, 27.: új pénzt kell veretni; egy aranyforint 100 dénárt érjen; 28.: a király pénzverési jogot senkinek se adjon.

Kérjük, szerezzen új előfizetőt lapunknak.