Amerikai Magyar Újság, 2002 (38. évfolyam, 1-12. szám)
2002-12-01 / 12. szám
2002. Karácsony AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 27 _______ílí----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------—------------------------------------------------A mosoly országa Magyarán szólva Többször dühöngtem már amiatt, milyen vészesen amerikanizálódik a magyar nyelv. Ha élne szegény Arany János, szívrohamot kapna sok angolmán nya- vajgás hallatán. Affektál, hörög és gurgulázik az ország, idegen szavak ármádiája lepte el a nyelvet, ki taszítva a sorból a mieinket, mintha csak ez lenne a világ rendje. Magyar ember ma Magyarországon sha- pokba jár bizniszeim, pubokba drinkelni, ha meg vinni akaija valamire, hát összelobbiz egy privát teamet. Kiráz a hideg ettől a borzalmas folyamattól, amely reklámok, cégfeliratok, plakátszövegek és egyéb formájába, a maga ábrázatára akar formálni, eltaposni igyekszik mindent, amit Kazinczyék oltottak belénk. Több ez, mint puszta nyelvészkedés. Aki Rambó- val, Supermannel fekszik, tooth-pasttal, after shave- vel kel, napközben meg be-beugrik a snack barba, a second hand shopba, az nem valószínű, hogy ismeri a kökörcsint meg a bölömbikát, és a temlomharangról sem tudja, miért szól olyan bánatosan, szépen. Akinek a szíve, lelke, magyarsága nem háborog ezen, az már tetőtől talpig anglomán. Vagy ha jobban hangzik: lelkileg reserve. De hát mától más világ kezdődik, kedves anglománok! Mától törvény kötelez kedves mindnyájatokat is arra, hogy boltjaitokra, kocsmáitokra, plakátjaitokra magyarul íijátok ki, amit eddig csak idegenül. Ez ugyanis itt - minden elszánt igyekezet dacára - még mindig Magyarország. Nem azért küzdött a nyelvéért évtizeden át a reformkor magyarsága, hogy most sunyin elvegyék a nemzettől azt, ami az övé. A nemzeköziségből ugyanúgy elegünk van, mint a kozmopolitákból. Hogy kicsit mucsai lesz majd újra boltnak írni a boltot? Sörözőnek a pubot? Bejáratnak az entrance-t? Akinek nem tetszik, vegye a passportját. Pilhál György * Amikor a jóisten megteremtette a nemzeteket, minden népnek két-két tulajdonságot adott. Sok lett a nép, elhúzódott a munka, a magyarokra késő este került a sor. Amikor a Mindenható megteremtett bennünket, így szólt: —A magyaroknak az okosságot meg a becsületet adom, és azt, hogy a kommunistákra kell szavazniuk.--Elnézést Uram! - szólt ekkor Szent Péter. - Hajói számolom, a magyaroknak három tulajdonságot adtál. —A kutyafáját! - mondta az Úr. - Ezt aztán jól elnéztem. De most már vissza nem vonhatom. Hát most mit csináljunk? Rövid tanakodás után úgy döntött az Úr, hogy a magyaroknak adott három tulajdonság közül egy emberre csak kettő lehet igaz, a harmadik nem, s maguknak kell választaniuk az alábbiak szerint:--Ha egy magyar okos és a kommunistákra szavaz - mondá az Úr - akkor nem lehet becsületes. Ha becsületes és a kommunistákra szavaz, akkor nem lehet okos. Ha pedig okos és becsületes, akkor nem szavazhat a kommunistákra. * Pesti viccek: —Jean, hisz maga a paradicsom létezésében?--Igen,uram, hiszen most is éppen azt főzök. *--Jean, a feleségem ma nem jön vacsorázni? —Nem uram, Reggel le tetszett lőni.--Igen, már emlékszem. De nem gondoltam, hogy ilyen sokáig fog rám neheztelni. *--És miben halt meg a kegyelmesasszony?--Egy egyszerű náthában.--Na, hál Istennek, már azt hittem, valami komolyabb baja volt. * —A farmer lánya hazaérkezik és boldogan újságolja: —Képzeljétek Jack feleségül akar venni.--Megkérte a kezed?--Még nem, de már lelőtte a feleségét. * —A te kutyád tényleg tud pókerezni?--Igen, de nem jó játékos. Mindig csóválja a farkát, hajó lapjai vannak. * —Le tudná írni, hogyan nézett ki a támadója? - kérdezi a rendőr az összevert férfitől. —Persze, épp ezt magyaráztam neki, amikor megtámadott. * Kérjük, szerezzen új előfizetőt lapunknak.