Amerikai Magyar Újság, 2002 (38. évfolyam, 1-12. szám)

2002-12-01 / 12. szám

18 AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 2002. Karácsony —A kormány csökkentené az állami tulaj­dont. Számos vállalat kerülhet ki a tartós állami tulaj­donú társaságok köréből és válhat privatizálhatóvá, amennyiben az Országgyűlés elfogadja a kormány döntését. A kormány által elfogadott törvénymódosító előterjesztése értelmében privatizálható lenne többek közt a MAHART, (hajózás) a MALÉV (repülés), az Antenna Hungária, a Nemzeti Tankönyvkiadó, a To­kaj Kereskedőház Rt., az összes hazai Volán-társaság, a Balatoni Halászati Rt., a Herendi Porcelánmanu­faktúra Rt., valamint a Budapest Airport Rt. is. A Magyar Postában és a Szerencsejáték Rt.-ben való tartós állami részedesés 50 százalék + 1 szavazatra csökkenhet. A döntést a Parlament hozhatja meg, úgy, hogy módosítják az 1995-ös privatizációs törvényt. A kormány határozott szándéka, hogy hosszabb távon értékesítse a Mól (olaj), illetve a Richter (gyógyszer) állami tulajdonú részvényeit, ám ennek módját, mérté­két és idejét kormánydöntés határozza meg. —Az államháztartás hiánya október végéig 801,9 milliárd forint volt, az éves előirányzat 158,6 százaléka - derül ki a pénzügyminisztérium honlapján közzétett tájékoztatóból. Tavaly az év első tíz hónap­jában az államháztartás hiánya 277,6 milliárd forintot tett ki. Az államháztartás bevételei az éves előirányzat 80 %-ra teljesültek, öszeségében 5.443,3 milliárd forintot tettek ki A kiadások az éves előirányzat 85,4 %-át érték el, összegük 6.245,2 milliárd forint volt ez év október végéig. A társadalombiztosítási alapok hiá­nya idén az első tíz hónapban 279,7 milliárd forintot mutatott, szemben a tavaly első tíz havi 99,4 milliárd deficittel. —A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Rubik- kocka elnevezésű emlékpénzérmét bocsátott ki novem­ber 5-én: az érmék 500 forintos névértékűk erejéig tör­vényes fizetőeszközök. A négyzet alakú érme kupro- nikkelből készült, 14 gramm súlyú. A közlemény sze­rint az MNB a 2001-ben indított iljúsági érme-sorozat folytatásaként bocsátja ki az új emlékpénzérmét. Tíz­ezer darab készült belőle. —Svájci 56-os megemlékezés. Öt helvét város­ban mondott beszédet a TIB elnöke. Genfben, Baden- ben, Lausanne-ban, Zürichben és Bemben tartottak az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc évfor­dulóján ünnepi megemlékezéseket a Svájcban élő ma­gyarok. Sasvári László, a Svájci Magyar Egyeületek Szövetségének főtitkára elmondta: a SMESZ idén Regéczy-Nagy Lászlót, a Történelmi Igazságtétel Bi­i - -. ___________________________________ zottság elnökét kérte fel szónoknak. A TIB vezetője a svájci városokban tartott rendezvényeken elemezte ha­zánk előző ötven évének történelmét, azon belül is az ötvenes éveket, illetve azt, hogy a magyar nemzetet mi késztette a forradalomra. —Elárverezted legkedvesebb tárgyait Faludy György költő. S talán felesége lakásánál nagyobb in­gatlant vásárol, de fontolgatja azt is, hogy elhagyja Magyarországot - mondotta ifjú felesége az MTI érdeklődésére. Faludi György az újlipótvárosi ingat­lanba Göncz Árpád akkori köztársasági elnök közben­járására költözhetett be. A lakás körüli jogi probléma a közelmúltban kezdődött, amikor a kilencven egyné­hány éves költő megnősült és feleségét be akarta jelenteni a lakásba. A kulturális minisztérium, és a fő­városi önkormányzat segíteni próbál, de a költő nem találja azt kielégítőnek, ezért úgy döntöttek, hogy ki költöznek és a felesége másfél szobás lakásába ren­dezkednek be. A költő úgy döntött, hogy értékes, ám szívéhez kevésbé kötődő értéktárgyait elárverezted. (Faludy Görgyről tudni kell: ő volt az, aki a háború után, társaival ledöntötte a Prohászka-szobrot.) —Nem ítélték antiszemitának hazánkat. Ma­gyarországon tavaly nem történt említésre méltó an­tiszemita megnyilvánulás, a zsidók elleni előítéletekkel és bűncselekményekkel foglalkozó nemzetközi szerve­zet, a Rágalmazáselleni Liga éves jelentése szerint. A Rágalmazásellenes Liga New Yorkban működteti köz­pontját, de világszerte, regionális bázisain keresztül, dolgozza fel a hozzájuk került információkat. Célja el­sősorban az antiszemitizmus, a zsidók elleni gyűlölet­keltés, a rágalmazás és az ehhez kapcsolódó cselekmé­nyek nyilvánosságra hozása és bemutatása az ame­rikai döntéshozóknak. A liga feladatának tekinti a zsidó állam melletti lobbizást az Egyesült Államok­ban. A szervezet évente jelentést készít a világ azon országairól, ahol zsidóellenes cselekmények történtek. A Rágalmazás Liga 2002. évi kimutatásában a világ­ban történt legcsekélyebb esetektől, vagyis az antisze­mita falfirkáktól a legsúlyosabbakig - a támadásokig és a gyújtogatásokig - mindent közölnek. A szervezet felmérései szerint világszerte súlyos támadások érik az izraeli származású vagy izraelita lakosságot, elsősor­ban Európában. Megemlíti Franciaország múlt évi antiszemita-hullámát, amikor számos zsinagógágát megrongáltak, Molotov-koktélokat dobtak épületekre, s több zsidót vagy velük szimpatizálót megtámadtak. Szó esik a jelentésben a volt Szovjetunió területén erő­södő szkinhedmozgalmakról, terrortámadásaikról. Kö- zép-Európáról is szót ejtenek a jelentés készítői: Cseh­

Next

/
Oldalképek
Tartalom