Amerikai Magyar Újság, 2002 (38. évfolyam, 1-12. szám)
2002-12-01 / 12. szám
2002. Karácsony AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 15 KOSZORÚZÁSOK ORSZÁGSZERTE - 56-RA EMLÉKEZTÜNK 2002. október 22-én Mádl Ferenc Magyarország köztársasági elnöke az Európai Parlament strasbourgi ülésén tisztelgett az 56-os forradalom és szabadság- harc emléke előtt. Október 23-án, reggel 6:30-kor a rákoskeresztúri temető 301-es parcellájában, titokban koszorúzott az MSZP, odacsempészték a koszorút, melyet néhány jóérzésű hazafi eltávolított azzal az indokkal, hogy szó sincsen megbékélésről. Ismét diktatúrát akarnak, ellenkező esetben nyilvánosan bocsánatot kértek volna a forradalom utáni megtorlás túlélőitől és az áldozatok hozzátartozóitól. Ugyanez történt Székesfehérváron is az 56-os emlékműnél, itt is eltávolították az MSZP koszorúját. A 301-es parcellánál az SZDSZ-es Mécs Imrét és Kuncze Gábort az idén is kifütyülték és pfujolták. A Fidesz és a polgári összefogás nevében Ader János, Deutsch Tamás, Pokomi Zoltán, s a velük szimpatizáló több ezer ember emlékeztek és koszorúztak. Délután a Kodály köröndnél Szövetség a nemzetért nevű polgári kör emlékezett, Makovecz Imre neves építész mondott beszédet, majd az 56-os veteránok társaságában az Erzsébet térre vonultak, ahol Orbán Viktor mondott szívhez szóló, csodálatos beszédet. Több százezerre becsülik a résztvevők számát. Ezzel egyidőben a Parlamentben fél házzal az Országgyűlés ünnepi ülésén az MSZP és az SZDSZ, valamint az MDF 7 tagja vett részt. A Fidesz azért maradt távol, mert a kormánypártok nem járultak hozzá, hogy az 56-os szervezetek és képviselői is részt vegyenek, szót kapjanak. Pedig róluk szól az emlékezés. De többek között Pető Iván ávós csemete, kinek apja, anyja ávos volt, “méltatta” 56 nagyszerűségét. Összeakaiják mosni a barikád két oldalán állókat. Este az Operaház díszelőadásán egy oszlop takarásában, a szerénység látszatát keltve, megbújt Med- gyessy Péter miniszterelnök. Az a Medgyessy Péter, aki a Kádár-féle kommunista párt Központi Bizottságának tagja volt. Amikor a protokollnak megfelelően sorra vették a meghívottakat, Medgyessy nevének hallatán, egyetlen tenyér sem csattant össze. Az elmúlt négy esztendő alatt, hasonló ünnepek alkalmával Orbán Viktor akkori miniszterelnökünket a közönség állva, szűnni nem akaró vastapssal fogadta. Az MSZP országlása még csak féléves, de a lajstrom, mely az ígéretek be nem tartásáról szól, igen hosszú. Hogyan alakul tovább? - nem tudjuk. Félő, hogyha ellenzékben ilyen választási manipulációra vetemedtek, ígértek, hazudtak, akkor, mint hatalmon lévő párt négy év alatt hivatalosan is szemérmetlenül megteszik ugyanezt. Isten legyen velünk és adjon erőt a következő évek elviseléséhez. Barabás Gyuláné Tisztelt Szerkesztőség! Ausztriából hazafelé tartva hallom a rádióban, hogy kétórányi várakozási időre kell számítani Hegyeshalomnál. így a Fertő tó melletti Pamhagen nevű határátkelő felé vettem utamat. A határ előtt tíz kilométerrel megpillantottam egy táblát: “Andau”. Ekkor hirtelen eszembejutott James Michener könyve: az Andaui híd. így hát egy kis kitérővel meglátogattam ezt a kis kedves osztrák falucskát. Mivel nem tudtam, hogy a híd hol helyezkedik el, így az arrafelé biciglizőktől érdeklődtem. Meglepetésemre holland turisták válaszoltak, pontos felvilágosítást adva az odavezető útról és hídról. A falutól 7 kilométeres út vezet a hídhoz. Ennek a hídnak az a nevezetessége, hogy 1956-ban tömegével menekültek Magyarországról ezen a hídon át nyugatra. Lenyűgöző az a kép, ami az embert ezen az úton fogadja. Az út mindkét oldalán fából faragott szobrok, szoborcsoportok örökítik meg a menekültek sorsát, félelmét, elkeseredettségét, kimerültségét, szomorúságát. Mintha a fák is, a táj is a sok szenvedést suttogná, amin az itt menekültek keresztül mentek, hidegben, éhesen, egy kis csomaggal a kezükben tartva nyugat felé, a szabadság felé. James Michener fiatal újságíróként a híd osztrák oldalán fogadta a magyar 1956-os menekülteket, és elmeséléseik alapján írta meg az Andaui híd című dokumentum könyvet. Ebből a könyvből 1956 tragédiáját olvashatják el mindazok, akik nem tudják, miért volt 1956, mi történt előtte, ami kiváltotta, miért menekült el olyan sok ember az országból. Nem dolgoztuk fel ötvenhat tragédiáját, de hiszen, hogyan is lehetett volna feldolgozni, amikor nem lehetett róla beszélni és kihagyták a történelemkönyveiből ezt a sorsdöntő, fontos eseményt. Szép az osztrákok részéről, hogy méltó emléket állítottak 56-ról, és hogy ilyen szépen segítették a menekülteket annak idején. Nagy Sarolta (Győr) Még mindig érvényes: "...a magára maradt Eu. répában, csak úgy maradhatunk hívek Magyarországhoz, ha soha és sehol, el nem áruljuk, amiért a magyar harcosok életüket adták, és soha, sehol — még közvetve sem — igazoljuk a gyilkosokat."
