Amerikai Magyar Újság, 2002 (38. évfolyam, 1-12. szám)
2002-01-01 / 1. szám
2002. január AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 23 HATÁRON INNEN - HATÁRON TÚL HTMH - OBSERVER-A román hatalom elleni konkrét támadás példájaként hívta fel a román legfelsőbb ügyészség figyelmét a Curentul című román napilap arra, hogy hivatalos engedélyek nélkül magyar nyelvre tanítják a moldvai csángó gyermekeket. A lap szerint "gyanús szervezetek és személyek" illegális magyar iskolákat szerveztek Bákóban. Ennek igazolásaként pénteki számában részletesen ismertette a Bákó megyei tenfelü- gyelőség jelentését. A Curentul szerint a Bákó megyei tanfelügyelőség "lakossági jelzések" alapján tartott helyszíni vizsgálatot Klézsén és megállapította hogy a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége és a Szeret folyó nevéről elnevezett alapítvány "párhuzamos magyar nyelvű oktatási rendszert hozott létre" a településen. Azok a klézsei lakosok, akikkel a tanfelügyelőség embereinek sikerült szóbaállniuk, vagy csángómagyaroknak vallották magukat, vagy pedig hasznosnak mondták a magyar nyelv tanulását. A jelentés szerint az "illegális iskolák" központi fűtéssel és önálló vezetékes vízellátással ellátott, "vonzóan berendezett" és az iskolásoknak kedvező feltételeket biztosító épületben, illetve helyiségben működnek. A jelentés szerint a megfelelő tanulmányi eredményt elérő gyerekeket kolozsvári, illetve magyar- országi kirándulásokra viszik. "A kirándulások idején szabotálják az állami iskola tevékenységét." A bizottság tagjai hallomások alapján megállapították, hogy Puszti- nán is folyik magyar nyelvű tanítás, amelynek keretében "magyar nyelvet, történelmet és földrajzot oktatnak, valamint vallás órákat tartanak". A jelentés kitért arra, hogy a pusztinai oktatás megszervező Bilibók Jenő "a debreceni egyetemen tanult történelmet és földrajzot, és azért foglalkozik a gyerekekkel, hogy a Hargita megyei gyimesfelsőloki magyar tannyelvű iskolába küldje őket". A Bákó megyei illetékesek úgy hallották, hogy a gyimesfelsőloki magyar nyelvű iskolában "bestiálisán verik, rugdossák és pofozzák a gyermekeket, a lányokat pedig megerőszakolják". A Curentul hosszasan foglalkozott Hegyedi Attila személyével, akiről ugyan "keveset lehet tudni", de anyagilag támogatja a klézsei oktatást, és "rendkívüli hatékony információs csatornák támogatását élvezi". Hegyeli Attila és Bilibók Jenő a Krónika című erdélyi lapnak elmondta: több mint három órán át faggatta őket a Bákó megyei tanfelügyelőségen Lívia Liliana Sibisteanu főtanfelügyelő-helyettes, és megállapodtak abban, hogy a csángószövetség beszerzi az oktatás folytatásához szükszéges jóváhagyásokat. A két fiatalember magával vitte azt a kérvényt is, amelyet harminchét magyarul tanuló klézsei gyermek szülei írtak alá. Ebben a szülők azt kérték, hogy a helyi iskolában lehessen megtartani a délutáni magyarórákat. A bákói illetékesek kijelentették: érvényben van ugyan az oktatási miniszternek az a rendelete, amelynek értelmében egyes iskolákban kellene tanítani a magyar nyelvet, de az ő értelmezésük szerint ez a rendelet ellentmond a román oktatási törvénynek.--Az NRC Handelsbaldban "Csak a pénz körül forog a vajdasági autonómia" címmel jelent meg Yael Vonckx újvidéki tudósítása. A tudósító szerint a tartomány lakosainak többsége szorgalmazza az autonómia helyreállítását, amely jelentős gazdasági előnyhöz juttatná Szerbia legvirágzóbb tartományának lakóit. "Morgolódás hallatszik Szerbia legészakibb tartományában, a Vajdaságban, ahol a lakosság többsége visz- szaszeretné kapni autonómiáját. A dörzsölt politikusok pedig kihasználják ezt a kívánságot" - szól a cikk bevezetője. "A vajdasági tartomány 1945-ben kapott autonómiát, amit aztán Tito vezetése alatt, 1974-ben tovább bővítettek. A régi Jugoszláviában két autonóm terület volt, Koszovó és a Vajdaság. Milosevic hatalomra kerülése vetett véget a vajdasági önállóságnak. Aki a Vajdaságban jár, az egy másfajta Szerbiában találja magát, egy sík vidéken, alacsony szögletes házakkal, ahol a lakosság egy része magyarul beszél. Új vidéken még mindig észlelhetőek az Osztrák-Magyar Monarchia jegyei, a széles útak, a nagy terek és a "mézeskalács" épületek. "Mások a Vajdaság lakosai. Képzettebbek és fejlettebbe, közelebb állnak Európához, mint Szerbia többi része." Miroljuk Ljesnjak, az újvidéki önkormányzat elnöke szerint, nincsen semmi probléma a kisebbségek jogaival. A magyarok azonban másként vélekednek erről. Halász Enikő férjét néhány hónapja azért verték meg egy újvidéki buszon, mert magyarul beszélt a barátjával. Ehhez azonban ismerni kell a "kritikusok" hátterét. A Vajdaság ugyanis számos boszniai és horvátországi szerb menekültnek ad otthont, akik mindent, ami más gyanúsnak vélnek. Enikő pedig más: beszél ugyan szerbül, de szívesebben társalog magyarul. Újvidéket az otthonának tartja, de magyarnak érzi magát. "Talán az autonómia változtat a helyzetünkön. Akkor talán a magyarok használhatják a saját nyelvüket a hatóságoknál, a tárgyalótermekben és az oktatásban, valamint az autonómia gazdasági előnyöket is jelenthet a magyaroknak - véli Enikő" - olvasható a holland lap cikkében.-A Jutarnji list "Magyar konzulátus Eszéken?" című cikke szerint várhatóan január közepén nyílik meg Eszéken az első magyar konzulátus Horvátországban. A vukovári jugoszláv konzulátus mellett ez lesz a második ilyen intézmény, amely nem zágrábi székhelyű. A konzulátus megnyitásának fontosságát jelzi, hogy arra várhatóan Orbán Viktor miniszterelnök jelenlétében kerül sor.
