Amerikai Magyar Újság, 2002 (38. évfolyam, 1-12. szám)
2002-05-01 / 5. szám
22 AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 2002. május HATÁRON INNEN - HATÁRON TÚL Szemelvények a Határon Túli Magyarok Hivatala közleményeiből.--Az anyakönywezetők nyilvántartásából kiderült, hogy Dunaszerdahelyen csak az elmúlt hónapban 18 személy kérte vezetéknevének magyarosítását, tizenegyen pedig a keresztnevüket íratták át a magyarban használatos alakra. Összesen tehát 29 ilyen jellegű kérlemmel fordultak a polgárok a hivatalhoz. A hivatali alkalmazottak szerint ez azzal magyarázható, hogy a városi újság decemberben részletesen ismertette a névmagyarosítással kapcsolatos tudnivalókat. A lap egyúttal beadványmintákat is közölt. Másrészt sokan azért döntöttek éppen most a nevük magyarosítása mellett, mert a magyar igazolványban nem szeretnék az -óvá végződéssel eltorzított nevüket viszont látni. További okként szerepel - főleg fiatalok esetében - az is, hogy külföldön szeretnének tanulni vagy dolgozni. Külföldön pedig az -ovával ellátott név sok bosszúságot okozhat. A csere sok utánjárással jár. Például: a személyazonossági igazolványt 14 napon belül le kell cserélni, és akik nem a lakóhelyükön születtek, kérvényüket kizárólag születésük helyén nyújthatják be. A házasságkötéskor felvett közös vezetéknév -óvá nélküli alakra történő átírása pedig csak ott intézhető, ahol a házasságlevelet kiállították. ~A(z észak-)komáromi alapiskolákban a közelmúltban befejeződött a gyermekeknek az iskolák első évfolyamaiba történő beiratása. Szeptemberben összesen 240 komáromi kisdiák kezdi meg tanulmányait a város magyar alapiskoláiban. Az Eötvös Utcai Alapiskolába az új tanév kezdetén 56 elsős kisdiákot várnak: ez 18-cal több, mint a tavalyi évben. A tavalyi évben a Béke Utcai Alapiskolában mindössze 22 tanuló kezdte meg tanulmányait, az idén szeptemberben viszont már 62 kisdiák ül be az iskolapadba. A legtöbb tanuló által látogatott Munka Utcai Alapiskolában az idén 108 kisdiák lépi át az első osztály küszöbét, mig a Mariánum Ének-Zenei Alapiskolába 14 első évfolyamost várnak.. —A napokban jelent meg a Nyitrai Konstantin Egyetem bölcsészkarának gondozásában Héder Ágnes: “Sírfeliratok a révkomáromi református temetőben (a kezdetektől 2000-ig)” című tudományos munkája. A szerző az egyetem hungarisztikai tanszékének adjunktusa, kutatási ága az onomasztika, ami a nevek tanulmányozásának szakterületét, a névtant jelenti. E kis kötetet haszonnal forgathatja bárki, akit érdekel a múlt: egy-egy sírkert olykor tárgyilagosabb képet adhat a letűnt időkről, mint némely történelemkönyv. Komárom legrégibb fennmaradt temetőjében nyúgszik Jókai Mór édesanyja, édesapja, az író bátyja és sógornője. A XIX. század első negyedében elhunyt komáromi férfiak leggyakoribb keresztneve a József volt, a nőknél pedig a Lida. Százesztendő múltán is a József vezette a mezőnyt, a nőknél viszont a Mária került az élre. A református temetőben egyébként 87-féle férfi és 88-féle női keresztnevet találni. —Február 3-án, Orbán Balázs születésének 173. születésnapján megemlékezést tartottak Székelyudvarhelyen és Lengyelfalván. A tavaszias napsütésben Lengyelfalva apraja-nagyja a szentmiséről jövet a művelődési ház előtt gyülekezett, és ünnepi műsor keretében megkoszorúzták a falu legnagyobb szülötte szobrát. Székelyudvarhelyen szintén ünnepi műsor keretében emlékeztek Orbán Balázsra. —Több évtized után a polgári házasságkötés első magyar nyelvű esküvői szertartásra került sor Zilahon február elején. A hatályba lépett közigazgatási törvény alkalmazása lehetővé tette, hogy az ifjú pár anyanyelvén mondja ki a boldogító igent a polgármester előtt. A vőlegény Deák Levente mérnök, a menyasszony Boné Frida, államvizsgára készülő egyetemista. —A Gyulafehérvári RMDSZ székhelyén tartott táncházakat fiatalok kezdeményezték, ők járnak ide régi s újabb tánclépéseket tanulni egy kolozsvári táncospár szakavatott irányítása alatt. A néptáncos, szórakoztató iskolának egyre nagyobb a sikere, ahogyan azt a résztvevők egyre nagyobb száma is mutatja. Sokan vannak a Gyulafehérváron tanuló egyetemisták, de akadnak helybéliek is, akik kiváncsiak, és megakamak tanulni egy-két magyar táncot —Duma István András az egyetlen ma is élő csángó költő. Tavaly Csíkszeredán jelent meg Feren- czes István szerkesztésében, ötszáz példányban “Én országom Moldova” című kötete. Ferenczes István szerkesztő azért tartotta fontosnak kiadni Duma András verseit, mert esztétikai értékkel bírnak, s a moldvai magyar csángók írásbeliségének egyik utolsó dokumentumát képviselik. “Amikor a kezembe kerültek Duma versei, megdöbbentett, hogy ez az egyszerű
