Amerikai Magyar Újság, 2002 (38. évfolyam, 1-12. szám)
2002-01-01 / 1. szám
2002. január AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 13 ORBÁN VIKTOR A MAGYAR TELEVÍZIÓBAN Budapest, 2001. december 18. (MTI) - A kormány és a parlament tevékenységéről, az OVB tagjainak megválasztásáról, az Országgyűlési Beszámoló című hirdetésről, a családok támogatásáról és az EU- csatlakozás néhány kérdéséről beszélt a miniszterelnök a Magyar Televíziónak adott interjújában. A parlamentről szólva a kormányfő ismét utalt arra, hogy a háromhetes ülésezési rendszerben több az ülésnap, mint a korábbi, hetenként néhány napos formában. Mint mondta, van néhány, a 98-as kormány- programban szerepelt törvényterv, amelyből egyelőre nem lett jogszabály. Ezek közé sorolta a családi gazdaságok ügyét, amelyről még ezen a héten kormányrendelet készül, valamint a szerencsejáték-törvényt, amelyet szerinte a pártállástól sokszor független és kibogozhatatlan érdekek miatt nehéz végig vinni. Kérdésre válaszolva kitért arra, hogy a következő ciklusban kevesebb törvény megalkotására lesz szükség, ugyanakkor lehetőség lesz több köztestületi beszámoló meghallgatására a Házban. Kiemelte: a kormány az elmúlt 3,5 évben gyakorlatilag minden olyan rendeletet megalkotott, amit eltervezett. - Az ország elmozdult abba az irányba, amit az emberek szerettek volna - fogalmazott. Az Országos Választási Bizottság (OVB) új tagjaival kapcsolatban elmondta: nevükben is sérelmezi, hogy bárki hírbe hozza bármelyik politikai párttal. Hozzáfűzte: nem tud ezt igazoló tényekről. - Az OVB bármelyik döntését meg lehet támadni a bíróság előtt, amely három napon belül köteles határozatot hozni ezekben a kérdésekben - mondotta Orbán Viktor.-A gyermekek után járó adókedvezmény bevezetésével mintegy egymillió család élete vált valamelyest könnyebbé - közölte. Arról is beszélt, hogy Magyarország ma alacsonyabban adóztatott ország, mint négy évvel ezelőtt volt. Arról is szólt, hogy a kormány ismét alanyi jogon biztosítja a gyest, 2001-től újabb 150 ezer gyermek után járhat családi pótlék. Megemlítette azt is, hogy a 2001 első 10 hónapjában 5,7 százalékkal nőttek a reálbérek. Az európai uniós csatlakozás, a mezőgazdasági támogatások ügyében a miniszterelnök arra hívta fel a figyelmet, hogy a kormány a következő 3-4 hónapban minden EU-tagország miniszterelnökét meg kívánja győzni arról: a magyar gazdákat is ugyanolyan mértékű támogatás illeti meg, mint a többi uniós tagországban élőt. - Ugyanez vonatkozik a regionális támogatások ügyére, a kevésbé fejlett magyarországi régiókra - tette hozzá. Orbán Viktor a beszélgetés végén minden magyar családnak áldott, békés karácsonyt kívánt. Közös áldás a vegyes házasságra Az ükumenikus esketési szertartások rendje. A magyar Katolikus Püspöki Konferencia és a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa közös bizottságot alakított, amely kidolgozta a katolikus, református és evangélikus egyház vegyes házasságra lépő hívei számára az ökumenikus esketési szertartások rendjét. A hat különböző szertartásrendet tartalmazó kiadvány elé írt ajánlást december 3-án ünnepélyes keretek között írta alá a katolikus püspöki konferencia székházában Seregély István érsek, a konferencia elnöke, Bölcskei Gusztáv református püspök, a zsinat lelkészi elnöke és D. Szebik Imre evangélikus elnökpüspök. A szertartásrend és az ajánlás kidolgozásában katolikus részről Bábel Balázs érsek, a püspöki konferencia ökumenikus tanácsának elnöke és Erdő Péter segédpüspök, a katolikus egyetem rektora vett részt. Az ajánlás hangsúlyozza, hogy katolikus felfogás szerint a házasság szentség, míg a protestáns lelkész az anyakönyvezed előtt kimondott igen-re kéri Isten áldását. A felfogásbeli különbségek ellenére azonban a közös keresztség és a kegyelem ereje által az úgynevezett vegyes házasságban élő házastársak is megélhetik a lelki és erkölcsi értékek közösségét. Az ajánlás szerint a házasságkötés ökumenikus szertartásának alapelve az, hogy annak a keresztény közösségnek a szertartását követi, amelynek a templomában az esküvő történik. A liturgiát az ott illetékes lelkipásztor vezeti, a másik lelkipásztor úgy vehet részt rajta, hogy szentírási részleteket olvas, beszédet mond, esküt vesz ki, imádkozik, megáldja az új házaspárt. A házassági szándék kinyilvánítása katolikus templomban a katolikus pap előtt történik, míg evangélikus templomban az evangélikus lelkész teszi fel az esketési kérdéseket. Ha a házasulandók protestáns templomban kívánják az esküvőt, a katolikus félnek felmentést kell kérnie az illetékes püspöktől az úgynevezett kánoni forma alól. Az előbbiekkel öszhangban nem megengedett sem két különböző esketési szertartás végzése, s az sem, hogy egy esketési szertartás keretében két egyházi személy, a saját felekezetéhez tartozó féltől, külön- külön vegye ki a házasságkötési szándékot. Veres András a püspöki konferencia titkára elmondta, hogy az egyházjog ebben a kérdésben változatlan, tehát katolikus fél csak az egyház által jóváhagyott kánoni forma szerint - kivéve, ha felmentést kap - köthet érvényes házasságot. Szabad állapotúnak kell lenniük a házasulandóknak, föl kell készülniük a házasságkötésre. A katolikus félnek ezután is ki kell nyilvánítania szándékát, hogy igyekszik katolikus módon élni és gyakorolni a vallását. Arra a kérdésre, hogy a vegyesházasságban született gyermekek milyen vallásunk lesznek Erdő Péter válaszolt. Mint mondotta, a katolikus egyház elvárja a katolikus féltől, hogy jelezze erejéhez képest katolikusnak neveli a gyermekeket, (új Ember) Sz. J.
