Amerikai Magyar Újság, 2001 (37. évfolyam, 1-12. szám)

2001-12-01 / 12. szám

2001. Karácsony

AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG

27-Június közepén országgyűlés Pesten. (Határozatai nem ismeretesek.)-December 1. Az országnagyok február 24-ére országgyűlést hirdetnek Budára. (Az országgyűlést márciusban Pesten tartják meg.)-1450 körül. Egy budavári ferences szerzetes a budai beginák (harmadrendű apácák) számára lemásolja az 1370 táján készült eredetiből a legrégibb teljesen magyar nyelvű könyvet, a Jókai-kódexet. (A kódex Assisi Szent Ferenc életéről szól.)

—Elkészül az 1420-1430 körül keletkezett Huszita Biblia legkorábbi másolata, az ószövetség kisebb könyveinek magyar fordítását tartalmazó Bécsi Kódex.

—Kottaner Jánosné Wolfram Ilona, Erzsébet királyné komornája emlékirataiban örökítteti meg az 1439-40. évi eseményeket, köztük a Szent Korona 1440. évi elrablását. (Legkorábbi ismert német nyelvű női memoár.)

—1451. február 8. Meghal II. Murád szultán. Utódja fia, II. Mehmed.

—Március. Országgyűlés a Pest melletti Rákosmezőn. (A török által pusztított terület tulajdonjogi kérdéséről hoz határozatot.)

—Augusztus 7. Hunyadi János kormányzó megbízottai az al-dunai Szndrőn megkötik a végleges békét Brankoviccsal, aki visszakapja azokat a birtokait, amelyeket az 1450. évi ítélet óta veszített el; hozzájárul, hogy a kormányzó kisebb fia, Mátyás, eljegyezze unokáját, Ciliéi Erzsébetet.-Az év folyamán Ivanich Pál humanista (váradi kanonok) gyűjteménybe foglalja Vitéz János váradi püspök levelezését. (78 levél az 1445-1451 közötti évekből.)-1452. március 24. V. Miklós pápa Szécsi Dénes bíboros esztergomi érsek és utódai prímási és született követi címét kiterjeszti az egész országra. (Az esztergomi érsek ettől kezdve Magyarország prímása.)-Április 23. V. Miklós pápa felszólítja Szécsi Dénes bíboros esztergomi érseket a magyarországi egyházi személyek, főleg szerzetesek életmódjának megreformálására.-Szeptember 4. III. Frigyes német-római császár átadja V. Lászlót Ciliéi Ulrik grófnak, a Szent Koronát azonban továbbra is magánál tartja.

—December 28. Hunyadi János Pozsonyból Bécsbe érkezik.

—Az év folyamán befejeződik a hunyadi vár (Vajdahunyad) újjáépítése.

— 1453. január eleje. Hunyadi János Bécsben lemond a kormányzóságról.-Január közepe. Az országnagyok Bécsben megállapodnak az ország jövendő kormányzásáról. (V. Lászlót újabb koronázás nélkül elismerik királyunak, de a királyi várak és jövedelmek továbbra is Hunyadi János mint ország főkapitánya kezében maradnak. Hunyadi ezen felül megkapja Erdélyben a besztercei kerületet az örökös grófi címmel.-Szécsi Dénes bíboros esztergomi érseket nevezik ki főkancellárrá, Vitéz János váradi püspököt pedig titkos kancellárrá. Az ügyek tényleges intézése Vitéz János kezébe kerül.)-Január 29. A pozsonyi országgyűlésen V. László esküt tesz az ország szabadságainak megtartására, a rendek pedig hűséget fogadnak neki. (A király közkegyelembe részesíti mindazokat, akik Albert király halála, 1939 óta fegyvert fogtak ellene; érvényteleníti Erzsébet királyné és I. Ulászló király adományleveleit; elrendeli az új erődítmények lerombolását, és az elfoglalva tartott idegen javak visszaadását.)-Február 1. V. László megerősíti Hunyadi János Beszterce örökös grófja címét.-Április 16. Ciliéi Ulrik szövetséget köt Podjebrád György csehországi kormányzóval.-Május 10. A király Hunyadi Lászlót nevezi ki az északi megyékbe a csehek ellen indítandó had főkapitányává.-Május 29. II. Mehmed szultán elfoglalja Konstantinápolyi. (A város elestével megszűnik a bizánci birodalom.)-Június-augusztus. Hunyadi László horvát bán hadjárata az északkeleti megyékben a csehek ellen.-Szeptember 28. Az alsó-ausztriai rendek elűzik a bécsi udvarból Ciliéi Ulrik grófot.-Szeptember 30. V. Miklós pápa keresztes háborút hirdet a törökök ellen.

—Október 27. Hunyadi János főkapitány Prágában hat évre szövetséget köt Podjebrád György cseh kormányzóval, valamint a cseh-morva és osztrák rendek képviselőivel. (A szövetség elsősorban a Ciliéi grófok ellen irányul.)-Október 28. Prágában Csehország királyává koronázzák V. László magyar királyt.

— 1454. január 25. A budai országgyűlés a király távollétében határozatokat hoz a törökök elleni háború szervezéséről. Elrendeli a nemesség fejenkénti fölkelését, a telekkatonaság felállítását: 100 jobbágyporta után 4 lovast és 2 gyalogos íjászt kell kiállítani; a sereg vezéréül egy évre Hunyadi Jánost jelöli ki főkapitányként.-Az országgyűlés márciusban megvitatja a Vitéz János váradi püspök által készített királyi előterjesztést, de az uralkodói javaslattal ellentétben a királyi javadalmak fölötti rendelkezést meghagyja Hunyadi János kezében; hozzájátul viszont, hogy 6-6 főpap, báró és nemes bevonásával 18 tagú kormányzótanács létesüljön.