Amerikai Magyar Újság, 2001 (37. évfolyam, 1-12. szám)
2001-11-01 / 11. szám
2001. november AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 17 SZÁZADSZOR OSZTJÁK KI IDÉN A NOBEL-DÍ JAKAT A világ legrangosabb tudományos kitüntetését, a Nobel-díjat Alfred B. Nobel svéd vegyész-mémök-gyáros, a dinamit és más robbanóanyagok feltalálója alapította, a szóbeszéd szerint azért, hogy halála után ne csak gyilkoló eszközökkel kapcsolatban gondoljanak rá az emberek, hanem egy olyan alapítvány is őrizze a nevét, amely a haladást szolgálja. A díjakat 1901 óta minden évben december 10.-én, Nobel halálának évfordulóján osztják ki, azok között, akik nemzetközi méretekben a kegkiválóbb eredményeket érték el a fizika, a kémia, a fiziológia és orvostudomány, az irodalom és a közgazdaság-tudomány területén, valamint legtöbbet tettek a világbéke előmozdítása érdekében. (A közgazdasági díjat csak 1968-ban alapította a Svéd Állami Bank.) A Nobel-díjak összege jelenleg 880 ezer svéd korona (ez kb. 1,2 millió dollárnak felel meg), amelyet az alapítvány kamataiból fizetnek ki a jutalmazottaknak. Gyakran előfordul, hogy azonosan értékelhető tudományos eredmények esetén a díjakat megosztva adják ki. A pénzen kivül oklevél és aranypalakett jelenti az elismerést, amellyel idén tüntetik ki századszor az arra érdemeseket. Az eddig kitüntetettek hosszú listáját böngészve, olyan neveket találunk közöttük, mint Einstein, Niels Bohr és Heisenberg. Az első fizikai Nobel-díjat Röntgen kapta, míg a legifjabb kitüntetett fizikus a 25 éves William Lawrence volt. Első nőként Marie Curie érdemelte ki a Nobel-díjat 1903-ban. Összesen tíz magyar, illetve magyar származású No- bel-díjast tartunk számon, akik közül csak egy, Szent- Györgyi Albert nyerte el magyarországi kutatásai alapján a kitüntetést. A többiek mind külföldön -- többségükben Amerikában — végzett tudományos munkásságukkal érdemelték ki a díjat. Az utóbbi években sok bírálat érte a Nobel-díj bizottságot, hogy politikai szempontok alapján döntött az irodalmi- és a békedijak odaítélésénél. A bírálatokkal számos esetben egyet lehet érteni, de a titkosan kezelt jelölések, illetve döntések ellen nincs fellebbezés. Legfeljebb egyénileg lehet tiltakozni, mint ahogy tette azt Sartre, a francia filozófus-író, aki nem fogadta el a Nobel-díjat. Idén decemberben a svéd király a következő kitün- tetteknek fogja átnyújtani a díjakat a Svéd Tudományos Akadémia dísztermében: Fizika: Eric A. Cornwell és Carl E. Wieman amerikai, illetve Wolfgang Ketterle német kutatóknak (megosztva). Kémia: William S. Knowles és Barry Sharpless amerikai, ill. Nojori Rjodzsi japán tudósoknak. Orvosi: Timothy Hunt és Paul M. Nurse brit, ill. Leland H. Hatwell amerikai kutatóknak. Közgazdaságtudományi: George A. Akerlof, Michael Spence és Joseph E. Stiglitz amerikai kutatóknak. Irodalmi: a trinidadi születésű Vidiadhar Surajpra- sad Naiapaulnak. Békedíj: Megosztva kapják a kitüntetést az Egyesült Nemzetek Szervezete és az ENSZ-főtitkár, a ghanai születésű Kofi Annan. Stirling György OKTÓBER 6. - NEMZETI EMLÉKNAP Az aradi vértanúkra emlékezve országszerte megemlékezéseket tartottak az állami és társadalmi szervezetek, s koszorúzásra került sor Aradon is, ahol százötvenkét évvel ezelőtt, 1849. október 6.-án kivégezték a magyar szabadságharc tizenhárom tábornokát; ugyanezen a napon végezték ki Pesten Batthyány Lajost, az első magyar felelős kormány miniszterelnökét is. Az október 6.-i emléknapon állami ünnepség keretében katonai tiszteletadással emlékeztek meg a vértanúkról a Fiumei úti sírkertben, a felújított Batthyány-mauzóleumnál, ahol a kultuszminiszter mondott beszédet. Jelen volt Mádl Ferenc köztársasági elnök és Áder János, az Országgyűlés elnöke is. A Budai Nemzeti Kör rendezvényén a honvédelmi miniszter mondott beszédet. Aradon a magyar kormány nevében Dávid Ibolya igazságügy-miniszter koszorúzott. A Batthyány-örökmécsesnél Pokorni Zoltán és Dávid Ibolya pártelnökök részvételével a Fidesz és az MDF budapesti szervezete tartott közös megemlékezést. A pártok és társadalmi szervezetek a fővárosban és vidéken egyaránt tartottak ünnepi megemlékezéseket. Az 1848-49-es szabadságharc leverése utáni megtorlásban több mint száz embert ítéltek halálra, sokakat bebörtönöztek, illetve besoroztak az osztrák hadseregbe. A szabadságharc vezetői közül többen emigráltak, vagy Magyarországon bujdostak. Az osztrák vezetés a halálos ítéletek egy részének végrehajtását az 1848-as második bécsi forradalom évfordulójára, 1849. október 6-ára időzítette. A halálos ítéletek többségét az a Haynau táborszernagy hagyta jóvá, aki már a szabadságharc leverése után közölte: senkinek sem fog kegyelmezni, és példát mutat Európának abból, hogyan kell a "rebellisek" kedvét elvenni a lázadásoktól. A Haynau rémuralmának nevezett korszak 1850 nyaráig tartott. A táborszernagyot ekkor, részben a megtorlás kiváltotta nemzetközi tiltakozás hatására, leváltották. Kérjük Kedves Olvasóinkat figyeljék a címzést, ott azt is feltüntetjük, hogy mikor esedékes az előfizetés megújítása!
