Amerikai Magyar Újság, 2001 (37. évfolyam, 1-12. szám)
2001-10-01 / 10. szám
26 AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 2001. október MAGYAR TÁJAK MAGYAR TÖRTÉNELEM MAGYARORSZÁG TÖRTÉNETI KRONOLÓGIÁJA XXXV. rész —1439. május 29. Albert király a budai ország- gyűlésen dekrétum formájában szentesíti a nemesség követeléseit. Főbb törvénycikkek: 1.: helyreállítja az ország régi szokásait; 2.: a nádort a rendekkel egyetértésben fogja kijelölni; 3.: a végek védelmét a saját zsoldosaival látja el; országos fölkelést csak akkor rendel el, ha a védelemre saját ereje nem elegendő, de a fölkelő nemesek ebben az esetben sem vihetők az ország határain túlra; 4.: a Zsigmond király idejében bevezetett új szokásokat eltörli; 5.: idegenekre nem bíz sem világi, sem egyházi tisztséget; 6.: a királyi pénzjövedelmeknek kezelőit szabadon választhatja meg a magyar korona alatvalói közül; 7.: a kamara hasznát, az ötvenedet és a nyersbőradót lecsökkenti az I. (Nagy) Lajos idejebeli mértékre; 8.: világi és egyházi méltóságot egyidejűleg senki sem viselhet; világiak nem tarthatnak elfoglalva egyházi javadalmat; 9.: külföldiek csak az I. Lajos idején erre kijelölt helyeken kereskedhetnek; 10.: a jelenleg vert pénz minősége a rendek hozzájárulása nélkül nem változtatható meg; 2 obulis egy nagyobb dénárral legyen egyenértékű; a vert pénz minőségét állandó biztos ellenőrizze; 11.: külföldi pénzt és sót ne hozzanak az országba; 12.: a királyné szabadon rendelkezhet a tartására rendelt javakról, de igazgatásukat nem bizhatja külföldiekre; 13.: a harcban szerzett foglyokról - kivéve a vezéreket, akiket a király magához válthat - és zsákmányról ki-ki szabadon rendelkezhet; 15.: a világi tisztségeket belföldieknek tetszése szerint adományozhatja; 16.: birtokokat nem ad idegeneknek; de másoknak sem ad el pénzért, és nem vet zálogba; 18.: nem száll meg sem egyházi, sem világi birtokosoknál akaratuk ellenére; 19.: az egyházak mentesüljenek a Zsigmond idejében önkényesen kivetett adó alól, csupán a szokott katonai szolgálattal tartózzanak; 20.: a leányai kiházasításában a király a rendek tanácsaival fog élni; 21.: nem tart üresedésben és nem foglaltat el világiakkal egyházi javadalmakat; 22.: székhelyét Magyar- országon fogja tartani; 23.: a király jogügyi képviselője ne foglaljon helyet a bírák között, amikor a király a peres fél; 24.: ha a király a birtokperben a vesztes fél, ennek következményeit ugyanúgyviselje, mint más országlakosok; 25.: bírja rá Brankovics György despotát, a Cilleieket és másokat, hogy birtokaik igazgatását magyarokra bízzák; 26.: a király tisztségeket a régi szokásnak megfelelően fogja adományozni; 27.: nemest csak fejvesztési ítélet alapján lehet elfogni és fogva tartani; 28.: a nemesek mentesek a tized- fizetéstől;; 29-32.: megismétli, illetve kiegészíti a hatalmaskodásokra vonatkozó 1435. évi rendelkezéseket.-Május 30. A budai országgyűlésen a rendek hűséget fogadnak a királynak és Erzsébet királynénak. Megígérik, hogy a dekrétumban elfogadott követeléseiken túl újakkal nem lépnek fel.-Júniusban II. Murad szultán ostrom alá veszi az AJ-Dunánál Szendrő várát.-Július végén meghal Pálóczi György esztergomi érsek. (Halála után Albert király esztergomból Visegrádra viteti a Szent Koronát, a királynéi koronát és a koronázási jelvényeket, melyeket az 1438. évi koronázás óta az érsek Őrzött.) —Augusztus 13.—október 1. a magyar sereg a király vezetése alatt Titel, Pétervárad és Szalánkemén körzetében táborozik, de nem menti fel az ostromlott Szendrőt.-Augusztus 18. Szendrő vára megadja magát II. Murád szultánnak. (Ezzel nagyjából egész Szerbia török kézre kerül.)-Szeptember 17. Albert király és az ország- nagyok a Titel melletti tüdőrévi táborban úgy határoznak, hogy 1440 tavaszán zsoldos hadsereget állítanak fel a törökök ellen. (A sereg költségeire 100 dénáros -azaz 2/3 aranyforint - rendkívüli adót vetnek ki a jobbágyokra és az egytelkes nemesekre. A király kötelezettséget vállal, hogy a hadjáratot személyesen vezeti, külföldi segítségről is gondoskodik, és az országos adót a királyi és a királynéi birtokokról is behajtja.) —Október 18. IV Jenő pápa bíborossá nevezi ki Szécsi Dénes egri püspököt.-Október 27. A beteg Albert király útban Visegrádról Esztergomon át Bécs felé, Neszmélyen (Komárom vm.) meghal, Székesfehérvárott temetik el. (Október 23-i végrendeletében meghagyja, hogy ha fia születik, székhelyét Pozsonyban tartsa, a birodalom ügyeit pedig 9 tagú magyar-osztrák-cseh kormánytanács vigye. - A magyar-német perszonális unió megszűnik.)-1440. január 18. Az országnagyok budai tanácskozásukon öt tagú küldöttséget jelölnek ki, és felhatalmazzák, hogy III. Ulászló lengyel királyt meghívja a magyar trónra. —Február 15. IV. Jenő pápa Szécsi Dénes bíboros egri püspököt kinevezi az elhunyt Pálóczi György esztergomi érsek utódává.-Február 20—21. Kottanner Jánosné Wolfram Ilona, Erzsébet királyné komornája, úrnője megbízásából társaival a visegrádi várból ellopja és a Komáromban tartózkodó királynéhoz viszi a Szent Koronát. —Február 22. Erzsébet királyné, Albert király özvegye Komáromban fiút szült, a későbbi V. László királyt.-Március 8. A magyar rendek küldöttsége
