Amerikai Magyar Újság, 2001 (37. évfolyam, 1-12. szám)
2001-07-01 / 7-8. szám
2001. júl.- aug. AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 21 A STÁTUSTÖRVÉNY MTI-jelentés. Az Országyűlés 306 igen, 17 nem és 8 tartózkodás mellett elfogadta a szomszédos államokban élő magyarokról szóló, úgynevezett státustörvényt. Az előterjesztést, amelynek alapján a Horvátországban, Jugoszláviában, Romániában, Szlovéniában, Szlovákiában és Ukrajnában élő, magukat magyar nermzetiségúnek valló, nem magyar állampolgárságú személyek különböző kedvezményekben és támogatásokban részesülnek, csupán az SZDSZ utasította el. A jogszabály leszögezi: a hatálya alá tartozókat a kultúra területén Magyarországon a magyar állampolgárokkal azonos jogok illetik meg. Munkavállalási engedély számukra Magyar- országon naptári évenként három hónapra a munkaerőpiaci helyzet vizsgálata nélkül adható ki. A munkavállalók a magyar társadalombiztosítási szabályokban meghatározott járuléknak megfelelő összeget kötelesek fizetni; e befizetés alapján külön jogszabályban meghatározott körű egészégügyi és nyugdíjellátásra szereznek jogosultságot. Az azonnali egészségügyi ellátást igénylők a kétoldalú szociális biztonsági egyezmények szerinti feltételeknek megfelelően részesülnek orvosi segítségben. A törvény hatálya alá tartozók évente négy alkalommal 90 száalékos utazási kedvezményben részesülnek a belföldi helyközi tömegközlekedési eszközökön. A 6 éven aluliak és a 65 év felettiek díjmentesen utazhatnak. A törvény különféle támogatást nyújt a magyarországi felsőoktatási intézményekben tanulóknak, valamint a szomszédos országokban magyar tannyelven oktató, magyarországi továbbképzésben részt vevő pedagógusoknak. Ugyancsak ösztönzi a törvény a szomszédos államokban magyar nyelven oktató felsőoktatási intézmények (tagozat, szak) létesítését. Szülőföldjükön nevelési-oktatási, valamint taneszköz-támogatásban részesül az a legalább két kiskorú gyermeket nevelő szülő, akinek gyermeke magyar nyelvű nevelésben vagy oktatásban részesül. A törvény kimondja: a Magyar Köztársaság támogatja a szomszédos államokban lévő magyar nemzeti közösségek céljait elősegítő szervezeteket. A jogszabályban meghatározott kedvezmények igénybevételére arcképes 'Magyar igazolvány', illetve 'Magyar hozzátartozói igazolvány' szolgál, amelyet a jogosultak saját kérelmére, a magyar kormány által elfogadott ajánló szervezet javaslatára állítanak ki. A törvény 2002. január elsején lép hatályba. Szlovákia külügyi, románia pedig kormány- nyilatkozatban reagált arra, hogy a magyar Országgyűlés elfogadta a státus törvényt. A szlovák külügyminisztérium nyilatkozata - amelyet a TASR hírügynökség ismertetett - a többi között azt tartalmazza: Tekintettel arra, hogy a (status)törvényben a Szlovákia által hangoztatott fenntartásoknak csak egy részét vették figyelembe, a (szlovák) külügyminisztérium ezennel közli, hogy a törvényt Szlovákiában további konzultációk nélkül semmilyen módon nem fogják alkalmazni'. A nyilatkozat azt is tudtul adja, hogy a szlovák külügyminisztérium Pozsony fenntartásairól diplomáciai úton tájékoztatta a magyar felet, valamint 'a megfelelő nemzetközi testületeket*. A román kormány nyilatkozata - amelyet a Rompres román hírügynökség közölt - felrója, hogy "a román fél észrevételeit nem vették figyelembe a törvény megalkotásakor*, jóllehet Bukarest 'minden olyan alkalommal hangot adott ellenvetéseinek, amikor a magyar fél hajlandó volt kétoldalú konzultációkra e témában'. Adrian Nastase román miniszterelnök kijelentette, hogy Románia - az 1996-ban kötött alap- szerződésen kívül - kész felbontani az összes kétoldalú megállapodását Magyarországgal az elfogadott státustörvény miatt. Emellett egy sor intézkedést helyezett kilátásba: a szövetségek és alapítványok alapszabályzatának felülvizsgálatától kezdve adó- és vámintézkedéseken át a foglalkoztatási és társadalombiztosítási viszonyokat érintő kérdésekig. A szélsőséges Nagy-Románia Párt Erdély nyugati határának lezárását és a hadsereg válsághelyzetre való felkészülését követeli. CSÁNGÓ HELYZET 1. Szentháromság vasárnapján több moldvai csángó pap bűntudatot igyekezett ébreszteni a csángókban, azért mert résztvettek vagy részt szándékoztak venni a csíksomlyói pünkösdi búcsún és ennek kapcsán a következő förmedvényt dörögték az ünnepi nagymisén: aki Csíksomlyón volt vagy akart menni addig nem áldozhat, amíg egész konkrétan meg nem gyónja bűnét (és nem biztos, hogy feloldozást kap!!!), mert ez egy izgató politikai összejövetel, ahol a magyar politikusok az első sorban ülnek és ahol magyar zászlókat lehetett látni. Ez az egész kiátkozott papok által is előmozdított sátánista mozgalom, aki ott volt a hitét veszélyeztette és így súlyos bűnt követett el. 2. A moldvai csángó papok élükön Petru Gherghel-lel (Gergely Péter) arra akarják rávenni Románia nunciusát, hogy tiltsa meg az erdélyi papoknak, hogy Moldvába átmenjenek és ott egyházi ténykedést végezzenek. Tudomásom szerint Erdély püspöke ennek a tiltásnak a kibocsátására már fel- szólrttatott, de remélem erre nem kerül sor. Gergefy István csíksomlyói plébános.
