Amerikai Magyar Újság, 2001 (37. évfolyam, 1-12. szám)
2001-07-01 / 7-8. szám
2001. júl.- aug. AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 7 Kérünk mint apostolunkat, És az első királyunkat, Szent István nézz menyből le, A szép magyar népedre! Harangozó Imre iú.e.i Óh, Szent Istán, hát még aluszol-e? Oh, Szent Istán, hát még nyugszol-e? Virradtál neved napjára, Úgy mint Szent Istán napjára. Szent Istán Csillag ragyog, hajnal hasadoz, Kelj Szent Istán, mert megvirradott, Virradtál neved napjára, Úgy mint Szent Istán napjára. Szent Istán. (István-napi köszöntő a Tatros menti Szitásról) *-A dél-lengyelországi Tarnówban felavatták a Bem-Petőfi emlékkaput és a lengyel-magyar történelmi emlékparkot. A városban áll Petőfi Sándornak, Bem segédtisztjének a mellszobbra, amelyet Kecskemét városa 1985-ben ajándékozott Tarnów- nak. A szobor előterében avatták fel a sepsiszentgyörgyi székely mesterek által faragott kopjafákat, rajtuk Bem tábornok erdélyi csatáinak dátumaival. A park bejáratánál emelkedik a szintén sepsiszentgyörgyi mesterek által faragott, 5 méter magas székelykapú, a kétnyelvű felirat tanúsága szerint Bem és Petőfi emlékkapúja. Az ünnepségen jelen volt a krakkói magyar főkonzul (az esemény főszervezője) is. Az eseményen korhű öltözékben, lovon résztvettek több hagyományőrző magyar- országi huszárezred tagjai és a 15. székely határőr gyalogezred gelencei szakasza. A tamowi szekely- kapú második ilyen emlékmű Dél-Lengyelországban. 1999 júniusában, II. János Pál pápa lengyelországi zarándoklata alkalmával állították fel Stary Saczban (Ószandec) a gelencei székely mesterek által faragott, a tarnowóinál is nagyobb székelykaput abból az alkalomból, hogy a pápa szenté avatta a városka kolostorában élt Árpád-házi Kingát. NYUGDÍJAS OTTHON MAGYARORSZÁGON Budapesthez közel, gyönyörű környezetben, 1- 1,5 szobás apartmanokban, teljes ellátást nyújtó nyugdíjas otthon. Amerikai színvonal, magyar áron. Bővebb felvilágosításért hívja az 520-579- 2691 -es telefonszámon. TÓTH SÁNDOR A KORONÁSRA EMLÉKEZŐN Töredékek Szent Istvánról A római Szent István Ház udvar-kertjében különös kereszt áll. A faágat-törzset Prokop Péter, a pap-festő találta a Tevere (hajdan: Tiberis) és a tenger találkozásánál. Kihalászta, hazavitte. Gö- csörtös ág, kemény törzs, keresztnek való, mondta. Az lett belőle, jelképül a magyar történelemnek. Mintha a Mátra, a Bükk vagy a Pilis küldte volna. Római magyar földben más jelzőt kap: crux pannonica - pannon kereszt Többször eszembe jut, főleg mióta Prokop mester hazaköltözött. Eggyel több emlék Rómában, ahol annyi már a magyarföldi. Riedl Frigyes egyszer számba vette azokat, akik római magyaroknak is nevezhetők. Persze Szent Istvánnal kezdi. Nála maradok. Amikor Pierre Riché francia történész könyvét olvastam (II. Szilveszter, az ezredik év pápája), a titkok titka egyre mélyült, s a kérdés: valóban küldött-e koronát a pápa Istvánnak, vagy csupán megerősítést a koronázásra, az apostoli királyságra? Bevallom, hajlamosabb vagyok a történészek álláspontját elfogadni, ugyanis egyre több dilettáns jelentkezik a másik oldalon. Nem értek hozzá, de István személye egyre inkább érdekel, mint újszázadi etikai mérce. És persze a temérdek irodalmi hagyomány Erdélyből, az anyaországból a világból. Álltam a bambergi dómban, a dóm keleti kórusában, és a falnak támaszkodtam. Oszlopnak támasztva szemben lovas szobor, az oltár lépcsó- zetének alján. A messzeségbe tekint. A haja válláig ér, fején nyitott korona. A keze üres, hajdan királyi pálcát tarthatott. Fegyvere nincs. Lovagi a mozdulata. Azt mondják: Szent Istvánunk alakja, leánynézőbe jött a bajorokhoz. III. Ottó utóda, II. Henrik alapította a bambergi püspökséget, az alapítólevélen magyar egyháznagy neve is áll. A lovasszobor a XIII. században készülhetett, a magyar király és a németrómai császár halála után kétszáz évvel. Tudjuk, Gizella II. Henrik testvére volt (Passauban nyugszik). A császár és sógora barátságban éltek. A szobor rendelője: Andechsi Eckbert szoros kapcsolatban állt a magyarokkal. Miért ne lehetne hát a lovas valóban István? Az is igaz, hogy a XVIII. század óta rendesen keverik a legenda-kártyákat a királyról és a lovasról, de igy van ez más téren is: a mátraverebélyi XVI. századi sírkő furcsa verebe (hollója?) azt sugallja, amit a barokk idők (közeli plébániájának) vizitációs jelentése kimond: a sírba Mátyás király vér szerinti rokona nyugszik. Persze igaz: hol az eredeti dokumentum? A szoborról is, madárról is!
