Amerikai Magyar Újság, 2001 (37. évfolyam, 1-12. szám)
2001-04-01 / 4. szám
2001. április AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 23 tovább erősödik, tevékenysége, hatása növekszik. Az államfő a miniszterelnök előterjesztésére ebben az évben 19 Kossuth- és 18 Széchenyi-díjat adományozott. A miép nagygyűlése A magyar föld védelmét és nemzetmentő agrárpolitikát szorgalmazott Csurka István, a MIÉP elnöke pártja március 15-i hagyományos nagygyűlésén a budapesti Hősök terén. Úgy vélte: ha a magyar föld külföldi kézbe kerül, akkor "palesztin kődobáló suhancokká válunk, akik állig felfegyverzett katonákkal állnak szemben". Szerinte, olyan agrárpolitikára van szükség, amely érdekelté teszi a gazdát, hogy ne adja el a földjét. Élesen bírálta a globalizációt, amely álláspontja szerint valamennyi európai népet fenyegeti, de a magyarság különösen kiszolgáltatott helyzetben van. Csurka István 500 ezer forintot ajánlott fel az árvíz sújtotta Bereg újjáépítésére, és felkérte a MIÉP parlameti frakciójának tagjait, hogy nyújtsanak be törvényjavaslatot a térség gyökeres újjáépítése érdekében. ÜDVÖZLET A KÁRPÁT-MEDENCEI MAGYAROKNAK Orbán Viktor miniszterelnök, a nemzeti ünnep alkalmából az alábbi üdvözlettel fordult a Kárpát-medencei magyarokhoz: "Udvüzlet a Kárpát-medencei magyaroknak. Még csak tegnapelőtt volt, hogy az Oszmán Birodalom zászlaja lengett Buda várán. S hol van már a birodalom? Szinte csak tegnap volt, hogy az osztrák császár az orosz cár segítségével vérbe fojtotta szabadságharcunkat. S hova lettek azóta a cárok? Csak néhány perce, hogy a világtörténelem utolsó kolosszusa végigcsörömpölt lánctalpaival fővárosunk utcáin. S hol van már az az ország, amely ezt megtette velünk? A víz szalad, a kő marad! A történelmi csapások soha nem rokkantották meg a magyarság gerincét: végig ugyanaz a szabadságvágyó és alkotó nemzet maradt. Bár a szörnyűségek megviselték derűlátásunkat, nem csonkították meg életkedvünket, jövőbe vetett reményünket, hajóröptető hitünket. Az új évezred első márciusának idusán megadatott, hogy azzal a jó hírrel forduljak a nemzethez, hogy a rajtunk esett sebek begyógyulóban vannak. Mátyás király óta nem álltak ilyen bíztatóan a csillagok. Rövidesen egy széles európai haza keretein belül egyesülnek az egymást elveszített nemzetrészek. Isten segedelmével az új évezrednek emelt fővel, tiszta lappal és nyitott lélekkel indulhatunk neki. Orbán Viktor, a Magyar Köztársaság miniszterelnöke." MÁRCIUS IDUSA SZLOVÁKIÁBAN A felvidéki magyar települések között nem akadt olyan helység, ahol a magyar nemzeti ünnepen ne emlékeztek volna meg 1848 márciusáról. A legtöbb helyen csütörtökön koszorúzták meg az emlékhelyeket, de a hét hátralevő napjain is sok helyen voltak még megemlékezések. A pozsonyi magyarok százai most is a Petőfi Sándor számtalanszor megcsonkított ligetfalui szobrának torzójánál gyűltek össze: újra abban a reményben, hogy előbb vagy utóbb közadakozásból sikerül összegyűjteni a szobor felújításhoz szükséges pénzt, és a város magisztrátusát is sikerül meggyőzni arról, hogy a Petőfi szobrának - mely egykor a pozsonyi sétatér legszebb helyén, a színházzal szemben állt - ma is a városban, védett környezetben lenne a helye ott, ahol a vandál indulatoktól is talán jobban megkímélnék. A koszorúzás után a Pozsonyi Casinőban rendeztek emlékestet. A szabadságharc utolsó bástyájaként helyt álló Révkomáromban a város szülöttje, Jókai Mór szobránál kezdődött az emlékünnepség. Ezt követően a hős várvédő, Klapka György városháza előtt álló monumentális szobrához vonultak, utána pedig megkoszorúzták a városi temető honvédsírjait. Kassán a magyar színtársulat, a Thália Színház épületében ünnepi megemlékezéssel vette kezdetét a háromnapos esemény- sorozat. A felvidéki városok közül Dunaszerdahelyen, Galántán, Ipolyságon, Somorján, Losoncon, Zselizen és Füleken voltak megemlékezések. Pereden az ottani csata emlékművét, Éreskújvárott Czuczor Gergely szobrát, Dunaszerdahelyen a néhány éve emelt monumentális gránit-emlékművet koszorúzták meg. Nagyon sok faluban honvédsírokhoz, kopjafákhoz, emléktáblákhoz vitték el virágjaikat a magyarok. MÁRCIUS IDUSA ERDÉLYBEN Méltóságteljesen és nyugodt légkörben ünnepelte meg március 15-ét az erdélyi magyarság a magyarlakta városokban és településeken. Aradon a hagyományokhoz híven megkoszorúzták az aradi vértanú honvédtábornokok emlékművét a vesztőhelyen, majd megemlékezést tartottak a Szabadság emlékműnél, amelynek jelenleg az aradi minorita rendház biztosít átmeneti elhelyezést. Kolozsváron közel háromezren emlékeztek az 1848-49-es forradalomra és szabadságharcra. A főtéri
