Amerikai Magyar Újság, 2000 (36. évfolyam, 1-12. szám)
2000-02-01 / 2. szám
2000. február AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 19 nyomort és szegénységet az utcán felnövő gyerekek ezrei is bizonyítják. Nyolc-tíz éves fiúk és lányok árulják testüket, akár már egy kiló kenyérért is. A HÍV fertőzött gyerekek számát még felbecsülni sem lehet, egyesek szerint néhány ezer, mig mások tízezret említenek. Közös jellemzőjük, hogy a fertőzést a kötelező védőoltások alkalmával kapták a nem fertőtlenített tűktől. Magyarországon is ápolnak közülük magyar nemzetiségüeket, és ők még szerencsésnek mondhatják magukat. Érdemes megvizsgálni azt is, hogy mi valósult meg Romániában azon tervezett reformok közül, mely a szabadságjogokat érinti. Kezdjük az egyházakkal. Több száz ingatlanuk közül szinte semmit sem kaptak vissza. A görög katolikusoktól is elvettek mindent, melyet az ortodoxok használnak. A magyar egyházak, akár a katolikusok, akár a reformátusok csak ígéretekkel kellett, hogy beérjék. A moldvai csángók napjainkig megvannak fosztva emberi jogaiktól és a szabad vallásgyakorlattól. A pápa romániai látogatása a beharangozott várakozás mellett is csak keserűséget hozott és az ottani magyarság többségénak véleménye szerint fölösleges volt. A román kormány remekül profitált belőle. Évek óta folyik a hercehurca a magyar nyelvű egyetem körül. Törvény is van rá, melyet a kormány, mint oly sok más dolgot, ami a nemzetiségek életminőségét javítaná, elszabotálja. Az egész magyar nyelvű oktatás megoldatlan, csak látszat intézkedések történnek. Ha valahol elbocsátások létszámcsökkentések vannak, először a magyarokat teszik ki. Magyar nyelvű felíratok, tájékoztató táblák csak elvétve akadnak. A meglévő jogok gyakorlását a magyarokkal szemben számtalan módon akadályozzák. Erdély ékszerládáját Kolozsvárt elrománosí- tották. Románia Magyarországtól, minden szempontból, egy fényévnyire van, és ez a távolság egyre növekszik. Az erdélyi magyar diplomások tömegével települnek át Magyarországra, ezzel az ott élő magyarság legfőbb támaszától az értelmiségtől válik meg. Romániában ez évben minden szinten választások lesznek. Az előzetes közvéleménykutatás szerint Iliescu és Vadim Tudor pártja kerül majd hatalomra. Ez pedig újabb szenvedést fog jelenteni mind a román népnek, mind az ott élő magyarságnak, amelyeknek a helyzete egyre reménytelenebb. Soós Géza Az Aba Novák-freskó újraélesztése Példaszerű az a szolidaritás, amely immáron országosan kialakult Európa legnagyobb szabadtéri freskójának megmentéséért. Folytatódik az adakozás, az utóbbi időszakban nemcsak nagyvállalatok nyitották ki pénztárcáikat, hanem a határokon túlról is érkezett anyagi segítség, hogy mielőbb befejeződjön Szegeden a Hősök kapuja boltozatán található festmény rekonstrukciója. Beszámolhatunk a legújabb fejleményről is: 50 országos hírű képzőművész 60 alkotását küldte el a Móra Ferenc Múzeum aukciójára, s a kiállított képek közel fele már elkelt. Az így befolyt összeget a freskó felújítására ajánlották fel. Az Aba Novák által festett szabadtéri kép restaurálása azért is válhatott nemzeti üggyé, mert kiszabadítása politikai színezetet kapott, s ez a körülmény hozzájárult az adakozó kedv növeléséhez. Tudva levő a freskó a 30-as években készült el Szeged város megrendelésére, ugyanis az I. világháború elesettéinek így állítottak a Tisza partján emléket. A 260 négyzetméteres alkotást - vallásos jelenetei miatt, s mert az egyik vitéz alakjában Horthy Miklós kormányzót vélték felismerni - 1950-ben a szededi tanács rendelettel vakoltatta le. A cementréteg alóli kiszabadítás 1992-ben kezdődött, s két év alatt a három boltozat közül a legkisebb készült el. Aztán pénzhiány miatt hároméves szünet következett a rekonstrukcióban, majd döntő lökést adott a folytatáshoz, hogy Aba Novák leánya és unokája 20 milliót ajánlott fel, ami a családi villa eladásából folyt be. A hideg beáltával a restaurátorok befejezték a legnagyobb boltozaton a feltárást és a rögzítést. A képzőművészeti lektorátus véleménye szerint jó állapotban van az Aba Novák-mű, s márciusban zavartalanul hozzákezdhetnek a kép színezéséhez. Előreláthatólag az őszi millenniumi ünnepségeken újra eredeti fényében pompázhat a világhírű falfestmény nagy része. /M.N./ halász-A kommunista diktatúra, az egvházüldözés idején több ferences szerzetest is bebörtönöztek Erdélyben (Boros Fortunát a börtönben is halt meg, további elítéltek: Gurzó Anaklét, Écsi János, Angi Csaba, Benedek Fidél, Fodor László, Fülöp Tamás, Pöhacker Balázs, Bálint Szal- vátor, Fodor Pelbárt, György Hugó, Krizogon Fráter, Hajdú Leánder, Szent Mártoni Odorik, Csúcs Izidor és Ferenc Ervin). 1991-ben az állam újra elismerte a Ferences-rend létezését. Ekkor 28 rendtag volt, azóta sok fiatal jelentkezett a rendbe, jelenleg 68-an vannak. Erdélyben a ferences kolostorok nagy része még mindig állami kézben van. Egyelőre Csíksomlyó, Dés, Déva, Gyegyószárhegy és Esztelnek rendházát birtokolják osztatlanul, a többi helyzete rendezésre vár. Marosvásárhelyen a ferencesek szegénykonyhát tartanak fenn, Pál atya pedig cigánypasz- torációt végez, Déván Böjté Csaba három ferences társával 160 árvagyerekről gondoskodik, továbbá húsz gyermekkel az üresen álló szászvárosi kolostort népesítették be. *-Húsz esztendő után bezárták az egri Dobó István Vármúzeum népszerű vártörténeti kiállítását; az új tárlat a tervek szerint 2001. május 30-án nyílik meg a látogatók előtt. A kiállítást az 1981-es megnyitása óta több mint nyolcmillióan látogatták meg. A jövőre megnyíló kiállítás színhelye ugyancsak a gótikus palota lesz, ahol a középkorban Eger püspökei, majd a várkapitányok laktak. Az új tárlat megnyitásáig a látogatók a "Heves megye ezer éve" című kiállítást tekinthetik meg az egri várban május 27-től.
