Amerikai Magyar Újság, 2000 (36. évfolyam, 1-12. szám)
2000-02-01 / 2. szám
2000. február AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 5 ÜNNEPSÉGEK VERECKÉTŐL ÚJVIDÉKIG A magyar millennium nemcsak az anyaország, de a határokon túl élő közösségek is megünneplik. Mi több, a következő másfél esztendőben majdnem mindegyik rendezvényüket ennek jegyében hirdetik meg. Összeállításunk a teljesség igénye nélkül képet igyekszik adni arról, mivel készültek a kisebbségekben élű magyarok az ünnepre. Sokféle és sokszínű a millenniumi rendezvények kárpátaljai programjának kínálata, amivel a kezdeményezőként fellépő magyar érdekvédelmi szervezetek - közülük is elsősorban a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség és a Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Közössége - mindenekelőtt az identitástudat, a nemzeti összetartás és nemzeti büszkeség érzésének erősítését, a helyi hagyományok és értékek feltérképezését, s közkinccsétételét szeretnék elérni. Fodor Istvánnak, a KMKSZ kulturális titkárának tájékoztatása szerint szinte nem lesz egyetlen olyan magyarok által lakott település, amely kimaradna a megemlékezésből. A rendezvények sorozatát az ungvári Boksay József Szépművészeti Múzeumban megnyíló képző- és iparművészeti kiállítással, valamint az ehhez kapcsolódó képzőművészeti témájú tudományos konferenciával fogják nyitni. A bemutató gazdája ugyan a Révész Imre Képző- művészeti társaság lesz, de szeretnék meginvitálni azokat a Kárpát-medencében élő magyar művészeket is, akiknek munkái valamilyen módon kapcsolódnak a magyar történelemhez, az államalapítás témájához. Igen színesnek és látványosnak ígérkezik a Beregszász közelében lévő nagy- muzsalyi középkori romtemplom előtt állítandó emlékkereszt felavatása is, amit a Beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház társulata által felelevenített történelmi játékokkal kötnek majd egybe. Számos nagyszabású rendezvénynek ad otthont Munkács is, ahol augusztus 16-án a várban felavatják Zrínyi Ilona és II. Rákóczi Ferenc szobrát, illetve ehhez kapcsolódóan helytörténeti konferenciát rendeznek kárpátaljai és anyaországi kutatók bevonásával. A kárpátaljai megemlékezések csúcspontja azonban mindenképpen a Vereckei-hágón felállítandó emlékmű augusztus 17-re tervezett avatása lesz. Nemcsak arra számítanak, hogy itt neves államférfiak lesznek jelen, de úgy gondolják, e napon nagyon sok Kárpát-medencei és a világ más táján élő magyar elzarándokol majd Vereckére. A szlovákiai magyarok emlékezetében még élénken él az a politikai hadjárat, amelyet a szlovák pártok indítottak azon önkormányzatok ellen, amelyek a magyarok Kárpát-medencébe érkezésének 1100. évfordulóját emlékművekkel, kopjafákkal örökítették meg. Igaz, a független bíróságok döntéseinek köszönhetően egyetlen felállított emlékművet sem kellett lebontani, az esemény mégis rányomta bélyegét a szlovákiai magyar közgondolkozásra. Ennek nyomán az államalapítás 1000. évfordulójára jobbára a szellemi értékek felmutatásával készülnek, illetve egyházi vonalon erre az időszakra tervezték több templom helyreállítását, esetleg kisebb falvakban templomépítést. A legnagyobb készülődés egyébként most is a Csemadok (szlovákiai magyar szervezet) alapszervezetei-ben van, de terveznek kiállításokat, programokat egyes önkormányzatok is. Egyelőre ezekkel az elképzelésekkel kapcsolatban nem fogalmazódtak meg kifogások az ellenzéki politikusok részéről sem, de könnyen elképzelhető, hogy hamarosan ez is megtörténik. Hiszen a Szlovák Nemzet Párt képviselői a Szent Korona elhelyezését a parlamentben máris a szlovák nemzet elleni provokációnak minősítették. Változatos programmal ünnepli a millenniumi évet a délvidéki magyarság is. Ha látványosnak nem is, de sokrétűnek és tartalmasnak nevezhető az a rendezvénysorozat, amelyet a Vajdasági Magyar Művelődési Közösség dolgozott ki erre az ünnepi esztendőre, azt is mondhatnánk, minden megmozdulás, minden esemény a millenniumjegyében zajlik majd le. Szöllősy Vágó László főtitkár szerint ugyanis: "Mi, akiket a történelem ekéje leszántott az anyanemzet testéről, talán jobban magunkénak érezzük a magyar államiság millenniumát, mint azok, akiknek a magyarság vállalása talán semmit sem jelent". A főtitkár a legjelentősebb eseménynek egy kétkötetes monográfia szerű mű megjelentetését vélte. A Vajdaság magyarlakta települései az ezredfordulón című munka első kötete közel húsz tanulmányt tartalmaz, amelyek szerzői a vajdasági magyarság múltját és jelenét dolgozzák fel. A második kötet 203 magyarok lakta települést mutat be, mindazokat, amelyekben a magyarok lélekszáma az összlakossághoz viszonyítva öt százalék felett van. A tanulmányok szerzői ismert szakírók, a vajdasági magyar tudományos, művelő-dési és közélet ismert személyiségei, a terepi adatgyűjtésben pedig közel száz pedagógus, lelkész kultúrmunkás, újságíró és egyetemi hallgató működik közre. Az első kötet bemutatóját idén augusztus 20-ra, Szent István napjára, a második jövő év január 22-ére, a magyar kultúra napjára tervezik. Az ünnepi évben egyébként a vajdasági magyar ünnepi játékokat is a millennium jegyében rendezzük meg augusztus 18. és 20. között Szabadkán, illetve Palicson. A romániai-, illetve az erdélyi magyarság szintén készül a millennium megünneplésére, ám hogy konkrétan mi várható, egyelőre nehéz megtudni. Hiába próbálkoztak ugyanis tudósítóink több helyen érdeklődni, néhol azt mondták, hogy a program egyelőre nem végleges, máshol titkosnak nevezték azt, ismét máshol laszögezték: idén lényegében minden az ünnep jegyében zajlik. így csak az vehető biztosra, hogy Erdélyben, a Partiumban és a Székelyföldön is szerveznek tárlatokat, konferenciákat, alőadásokat. Várhatóan lelepleznek majd szobrokat és emlékműveket, illetve tervezik templomok, intézmények felújítását is. /M.N./ (gy.j.-n.s. -g.sz.) * Kérjük olvasóinkat, hogy kiolvasás után ne dobják el a lapot, adják át barátaiknak hátha ők is megszeretik és előfizetnek rá.
