Amerikai Magyar Újság, 2000 (36. évfolyam, 1-12. szám)
2000-01-01 / 1. szám
2000. január AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 25-Feltörték a német hatóságok azokat a kódolt számítógépes adatállományokat, amelyek révén meglehet állapítan az egykori keltnémet titkosszolgálatnak dolgozó több tízezer külföldi fedőnevét. A Der Spigel szerint 47 ezer olyan titkosügynökről tartalmaznak adatokat, akiket a berlini kommunista hatalom 1950-től 1989 őszéig alkalmazott.-Fennállásának 50 évfordulóját ünnepli az ausztráliai Sydneyben a református gyülekezet. Megszervezője 1949 végén Becske Lajos tiszteletes volt, és erős közösséget teremtett a kontinensre menekült magyar hontalanokból. A második jelentős korszak 1957-ben kezdődött, amikor megérkeztek az 56-os magyarok. Lapot adtak ki és nőegyletet alakítottak.-Az utóbbi évek hagyományait követve megérkezett az a húsz német katona Debrecenbe, akiknek az lesz a feladatuk, hogy a helyi honvéd temetőben lévő német katonai sírokat gondozzák, felújítsák. A húsz fő annak a német tiszthelyettesképző iskolának a hallgatója, amely vállalta, hogy a világban található német hadisírokat gondozza. Évente gondozzák és felújítják a temetőben azt a több mint száz sírhantot, ahová az első és a második világháborúban elesett német katonákat temették.-1998-ban 14 vallási közösséget jegyeztek be. 1999-ben, október 10-ig 22 kérelmet nyújtottak be. Ezzel csaknem 300-ra emelkedett a Magyarországon nyilvántartott egyházak száma. —A Párizsi Magyar Intézetben rövidesen újra megszólal a hat éve elhunyt Cziffra György első Franciaországban vásárolt zongorája, miután a legendás zongoraművész özvegye mint a Cziffra Alapítvány elnöke tartós letétbe adta át az értékes hangszert az intézetnek. Az 1873- ban New Yorkban készült, kivételes szépségű, díszes faragású Steinway volt Cziffra első koncertzongárája Franciaországban. A szakértők becslése szerint mintegy félmillió frankot ér a zongora.-Fontosak a nemzeti jelképek. Közvéleménykutatást végzett az Sz. Balanc Bt. ezerfős országos reprezentatív munka alapján arról, vajon a Szent Koronatörvény kapcsán megindult politikai vita nyomán a társadalom számára mennyire fontos kérdéseket feszegetnek a különböző pártállás szerinti megközelítések. Másképpen fogalmazva: érdekli-e egyáltalán az embereket az a szimbolikus mező, amelyben a vita folyik. A megkérdezettek közel száz százaléka (99,7) véleményt nyilvánított abban a kérdésben, fontos-e hogy az országnak legyenek nemzeti jelképei, ami azt mutatja, hogy az embereket nem hagyja hidegen a felvetés. A válaszadók - tehát gyakorlatilag az összes megkérdezett - többsége párthovatartozástól függetlenül fontosnak tartja a nemzeti jelképeket. A Szent Korona a zászló után és a címer előtt a második leggyakrabban említet fontos nemzet jelkép: az összes válaszoló 43 százaléka említette első, második vagy harmadik választásaként. A nyitott kérdésre adott válaszok között külön kategóriaként szereplő koronázási ékszerek 12 százalékos említése ugyancsak a korona fontosságát erősíti. Az ezt követően feltett direkt kérdésre, hogy mennyire fontos nemzeti jelkép a Szent Korona, a válaszolók meghatározó része (56 százalék: fontos; 32 százalék: nagyon fontos) összesen 88 százalék pozitív választ adott.-A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség a jövőben határozottabban fog kiállni a kárpátaljai magyarság kollektív jogainak érvényesítéséért, miután nem bizonyult eléggé hatékonynak az edigi kislépések politikája az ukrán államhatalmi szervekkel folytatott párbeszédben - így döntött a Szövetség Bátyúban tartott választmányi ülése. Kovács Miklós parlamenti képviselő, elnökö beszámolójában kiemelte, a szövetség célja a kárpátaljai magyarság kulturális és területi autonómiája, ám mivel az utóbbit az ukrán alkotmány nem teszi lehetővé, a szövetség a törvények alapján indítványozni fogja olyan közigazgatási egység kialakítását, amely magába foglalná a kárpátaljai tömbmagyarság egészét.-Új munkarend kialakítását tervezi a MIÉP; fiatal politikusok közszereplési lehetőségeket, feladat- és hatásköröket vennének át a pártelnöktől. Saját feladatköröket kapnak az elnökség tagjai, és Csurka István, bár nem gondolkodik visszavonuláson, foglalkozik utódja kiválasztásával is.-Schwajda György kormánybiztos elfogadja, hogy tervpályázat legyen az új Nemzeti Színház építésével kapcsolatban, de a nyilvános és a meghívásos pályázat közül csak az utóbbi formát tartja elfogadhatónak. Az Építészkamara elnöksége viszont leszögezte: őket köti a küldöttgyűlés határozata, amely nyilvános, országos pályázat kiírását tartja elfogadhatónak. Várhegyi Attila kulturális államtitkár Rajk László nyilatkozatára adott válaszában leszögezte: Rajk és az SZDSZ mára elvesztett minden mértéket, amikor már attól sem riad vissza, hogy nyilvánosan rágalmaza Schwajda Györgyöt és munkatársait.-Civil Ház nyílt Miskolcon. A több mint ezerkétszáz miskolci és a több ezer észak-magyarországi civil szervezet együttműködését megkönnyítő regionális központ a Miniszterelnöki Hivatal ötmillió forintos tomogatásával jött létre.-Orbán Viktor miniszterelnök az advent alkalmával látogatást tett a Károli Gáspár Református Egyetemen, és megtekintette az intézmény központi épületét.-Kétesnek gondolt privatizációs ügyletek felülvizsgálatára országos irodát készül felállítani a MIÉP.
