Amerikai Magyar Újság, 2000 (36. évfolyam, 1-12. szám)
2000-01-01 / 1. szám
2000. január AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 21-Lévai Anikó, Orbán Viktor miniszterelnök felesége az Ökumenikus Szeretetszolgálat könyvajándékát adta át Búcs község magyar tannyelvű általános iskolájának. A tankönyvek, zenei kiadványok, illetve nyelvkönyvek átadásánál jelen volt Éva Dzurindová, a szlovák miniszterelnök felesége. A bensőséges bácsi ünnepségen Lévai Anikó hangsúlyozta a tankönyvek jelentőségét a szlovákiai magyar nyelvű oktatásban, az anyanyelv képzésben és a diákok magyar identitásának megőrzésében.-Az Agenda Zilei című bánsági napilap több írást is szentelt a temesvári tízéves forradalmi megemlékezéseknek. Ezek közül kiemeli Dávid Ibolya magyar igazságügy-miniszter, díszvendég jelenlétét. Mint írja a lap; Dávid Ibolya bensőséges, meleghangú és őszinte beszédében elmondta a jelenlévőknek, hogy az 1989-es év, és a temesvári eseményekkel való szolidaritás volt az ő "belépője” a közéletbe. "A miniszterasszony" - írja a lap - "üdvözölte a jelen pillanatot, amikor az anyaországi és a határontúl élő magyarok immár intézményesítve, egységes nemzetben gondolkodhatnak", majd idézi a miniszterasszony egyik kulcsmondatát: "Az 1989 decemberében megnyílt útnak egy jobb jövő felé kell vezetnie".-A magyar kormány 2000-re százmillió forintot költ a külföldön lévő, de a magyar kultúra szempontjából fontos műemlékek restaurálására. Az összeg fele Erdélybe kerül. A bonchidai kastélyban, valamint a gyulafehérvári katedrálisnál már meg is kezdődtek a feltáró vizsgálatok. Az első épületek megújulása 4-5 éven belül várható.-A vajdasági emberjogi bizottságok jeletései alapján egyértelműen megállapítható, hogy az utóbbi félévben, vagyis a NATO-bombázásokat követő időszakban megnőtt a vajdasági magyarokkal szembeni erőszakos cselekmények száma. Utcai verekedések provokálása, templom rablás, temetők meggyalázása, a magyar lakónegyedekben történő éjszakai randalírozás és lövöldözések a legjellemzőbb tünetei a magyarokkal szembeni nyomás- gyakorlásnak. A jelentés tizenegy súlyos esetet említ.-Néhány lelkes hívő kezdeményezésére a bánáti Tordán megalakult az Aracs Pusztatemplom Társaság azzal a szándékkal, hogy tőlük telhetőén mindent megtegyenek a szinte páratlan, közel ezer éves egyházi műemlék megóvásáért, fennmaradásáért.-November 12-én megáldották Sződemeteren, Kölcsey Ferenc szülőfalujában a felújított református templomot. Taxner Tóth Ernő, a Kölcsey Társaság elnöke ünnepi beszédében hangsúlyozta, hogy a tíz éve alakult Kölcsey Társaság határon innen és túl nem csupán rendezvényeket szervezett a magyarlakta területeken, hanem anyagi feltételeket teremtett szobrok, emléktáblák és múzeumok rendbetételére, valamint olyan épületek felújítására, amelyek őrzik a magyarság történelmi és kulturális emlékeit. Ilyen a sződemeteri református templom, ahol Kölcseyt megkeresztelték. A helyi gyülekezetnek már csak 36 tagja van ebben a rohamosan románosodó faluban. - Egy nappal a sződemeteri ünnepi istentisztelet előtt a román kormány megtiltotta, hogy nyilvános helyeken más országok himnuszát énekeljék. —"A Magyar Koalíció Pártja a jelenlegi kormánykoalíció legszilárdabb láncszeme. A partnerektől eltérően soraiban gyakorlatilag nem tapasztalható ellentét" - állapítja meg a Novy Cas című szlovák lap. A cikkíró véleménye szerint ez nem is annyira magától értetődő, hiszen az MKP röviddel a választások előtt keletkezett a meciári antidemokratikus választási törvény következtében. "Az addigi három magyar párt kénytelen volt egyesülni, fel kellett adniuk identitásuk egy részét, a koalíció mégis egységes és szilárd maradt. Kár, hogy a szlovák Demokratikus Koalíció politikusai nem voltak képesek követni magyar kollégáik példáját" - írja a cikkíró.-Segítséget kémek Kárpátaljáról a Vereckei- hágón a honfoglalási emlékmű befejezésének elősegítésére. Dokumentum film készül a befejezetlenül maradt emlékműről, az építkezés botrányos leállításáról, s megszólaltatnák az ügy támogatóit és ellenzőit.-Bemutatták Teleki Júlia Keresem az apám sírját című művét, amely voltaképpen a Visszatekintés a múltba című könyvének második, bővített kiadása. Újabb olyan könyvvel lett gazdagabb a délvidéki magyarság, amely az 1944-45-ben tötént kegyetlen és véres megtorlás eseményeit igyekszik feltárni. Teleki Júlia nem író, nem is publicista, hanem nyugdíjas munkásasszony, akinek nem kenyere az írás. Hogy mégis ezt teszi, annak okát megölt édesapja iránti nagy tiszteletében kell keresni. Ő ugyanis alig egy évesként élte át azokat a borzalmakat, amelyeket 1944 ősze és 1945 tavasza között éltek át a Sajkás-vidéki magyarok. És bár könyve elsősorban a Csúrogon kivégzetteknek állít emléket, érinti a zsabjai és a mozsori eseményeket is. A könyv anyagát a felnőtt túlélők későbbi elbeszéléseiből, a visszaemlékezésekből merítette, azoké- ból, akik az elmúlt 8-10 év során vállalták, hogy az átélt borzalmakról nyíltan is vallanak. A vallomások mellett egyre határozottabb az igény a történelmi tényfeltárásra is, azoknak a dokumentumoknak a felkutatására, amelyek a véres események előzményeiről, a népirtás tervének kidolgozóiról és a végrehajtókról, azok személyéről is a bizonyítás erejével szólnak. Alapos azonban a gyanú, hogy ha valaha voltak is ilyen dokumentumok, azokat az érintettek időben eltüntették. Teleki Júlia közlése szerint az 1944 és 1945 között kialakult csúrogi veszteséglistán 397 személy neve szerepel. Közli továbbá 41 olyan személy nevét, akit elhurcoltak és a járaki haláltábor-ban pusztult el. Rajtuk kívül 44 gyermek halt meg. Zsabján 189 személyt végeztek ki, 18 felnőtt és 10 gyermek ugyancsak az említett haláltáborban pusztult el. A mazsori magyar áldozatok száma 34, további négy felnőtt és 11 gyermek Járeken vesztette életét.
