Amerikai Magyar Újság, 2000 (36. évfolyam, 1-12. szám)

2000-10-01 / 10. szám

2000. október AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 21 DUNAPENTELÉN MÉG MŰKÖDIK AZ ÁVH (Dunapentelei Igazság, 1956. november 2) Dunapentelére már a forradalom második napján eljutott hír, hogy Budapest ifjúsága felkelt és fegyveres har­cot vív. A lakosság, mindenekelőtt az üzemi munkásság, csoportosulni kezdett, de még október 24-én sem tudták elkezdeni a tüntetést, mert "Sztálinvárosnak” sok "jó kádere" volt. Ám október 25-én már nem lehetett megállí­tani a pentelei fiatalok forradalmi lendületét. Az utcára mentek és elhatározták, hogy fegyvert szereznek s azonnal indulnak a fővárosba segítséget nyújtani a harcolóknak. A város határában levő katonai laktanyához vonultak és követelték a fegyverek kiosztását. Fegyver helyett sortüzet kaptak, három tiszt tüzetnyi­tott. A pentelei fiatalok közül tizenketten meghaltak és sokan mesebesültek. Mivel a laktanyába nem tudtak behatolni — a rendőrséghez mentek. A dunapentelei rendőrség azonnal melléjük állt és kiosztotta nekik a fegyvert. Csatlakozott hoz­zájuk a városi katonai kiegészítő parancsnokság is. Az üze­mekben ülősztrájk kezdődött: a Vasmű minden munkása rendes időben bement a gyárba és leült a gépe mellé, de nem dolgozott. Sándor András dunapentelei író október 25-én elindult Budapestre, hogy pontos értesüléseket szerezzen a helyzetről. Budapesten az AVH letartóztatta és fogva tartot­ták. Vasárnap kiszabadult és hazatért, ahol azonnal megalakította a "Dunapentelei Igazság" szerkesztőségét. A lap első száma október 30-án megjelent. A dunapentelei nemzeti bizottság, miután megalakult, azonnal leváltatta a Tanács vezetőit és a város életének irányítását kezébe vette. A rendőrséggel, a kiegészítő parancsnokság beosztottaival karöltve megalakí­tották a Nemzetőrséget. A város rendjét az új karhatalom őrzi. Elfogtak egy ÁVH-s őrnagyot, aki az egyik büntetőtá­bor parancsnoka \o\l. A foglyot nem bántották, őrzik és a fo­golynak járó emberséges bánásmódban részesült. A rend helyreállítása után átadják a bíróságnak. A városi Nemzeti Bizottság október 31-én határozatot hozott, hogy a volt káderektől a vadászfegyvert elveszik, telefonjaikat kikapcsolják, mert még mindig szer­vezkednek. A nemzeti bizottság követelte Molnár Erik igazságügyi miniszter és a helybeli államügyész azonnali leváltását is. Mindezek ellenére Dunapentelén a helyzet még nem a legjobb. A laktanya passzív, mert Nagyéri százados nem engedélyezi (?), hogy az alakulat a for­radalom pártjára álljon. A vasutasoknak van három moz­donyuk, s így biztosítani tudják a város ellátását, de csak a budapesti irányból. A várostól délre ugyanis szovjet csapatok állomásoznak és a mozdonyokat nem engedik tovább menni. így a város a déli falvaktól elzárva, kénytelen Budapest övezetéből ellátni magát. A nemzeti Bizottság követeli, hogy a szovjet csapatok engedjenek szabad kijárást déli irányba is. A város lakóinak a helyzete nehéz, mert nem tudják, kik voltak az ÁVH tagjai. Az ÁVH viszont még működik. A Béke étterem vezetőjét október 29-én valaki fel­jelentette az A VH-nál népi demokrácia elleni lázításért. Ilyen most a dunapentelei helyzet. Befejezésül; kérjük a Legfőbb Ügyészség For­radalmi Bizottmányát, hogy a dunapentelei államügyészt, aki oly sok igazságtalan ítéletet hozott, azonnal távolítsa el! SzJ. Röpgyűlés a dunapentelei Vasmű udvarán. A for­radalom első napjaiban, a munkások megbízottjai a köve­teléseiket adják elő a párt képviselőjének. Parázs vita alakult ki, mert a pártmegbizott a pesti "ellenforradal­márokról és csőcselékről beszélt. (Kép a LIFE magazinból) Sors iróniája, hogy az oroszok "Sztálinvárost” november 7-én, a "Nagy Októberi Forradalom" évforduló­ján foglalták el. EZT HALLOTTAM A TÖMEGBEN Idős bácsi a Sztálin-szobor előtt:-Istennek hála, hogy a nyáron nem vitt el a szívro­hamom. Csakhogy ezt is megértem! Tessék már mondani, kik döngetik ezt a szobrot? Egyetemista a teherautóról:-A Fővárosi Köztisztasági Vállalat emberei!-Hé, húzd meg azt a kötelet! Egy fiatalasszony: Mennyi nép! Ugye most nem kellett őket ide ki­hajtani? Minden április 4-én lesült a képemről a bőr, úgy szégyellem magam. Egy apa a négyéves gyerekéhez:-Ezt nézd meg jól, fiam! Aztán majd, ha nagy leszel, meséld el mindenkinek, hogy nem akármilyen szemét nép a magyar! Sz. Zsuzsa

Next

/
Oldalképek
Tartalom