Amerikai Magyar Újság, 2000 (36. évfolyam, 1-12. szám)
2000-10-01 / 10. szám
2000. október AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 13 végzett egy miskolci cigánytelepen és beszámolt tapasztalatairól, a zsidó TV2 úgy elpárolgott mintha ott sem lett volna. Ugyanis a tiszt a következőket mondta: Az amerikai négerek és a cigányok között az a különbség, hogy az itt élő cigányok többsége jól érzi magát ebben a miliőben, és azért semmit sem tesz, hogy onnét kikerüljön. Az egész cigánykérdés azért olyan kényes, mert bármely politikus, ha kimondja azt, amit az egészségesen gondolkodó többség érez vagy gondol, a cigány vezetők, a szociál-liberális bajkeverők, rasszistának, idegengyűlölőnek címkézik, és a kezükben lévő médián keresztül kiátkozzák. Ma a romák vonatkozásában munkáról beszélni nem ildomos, és nem szerencsés. A témát csak általánosságokban, elvonatkoztatva szabad említeni. Fényes példa a fentiekre a zámolyi cigányok története. A háború után beköltöztek a volt cselédházakba. Ezek az épületek, karbantartás hiánya miatt, életveszályessé váltak s le kellett bontani. A település kulturházába nyertek elhelyezést. Ezt követően faházakba kerültek, majd összefogással nagyon szép házakat építettek nekik. Miközben a fehér ember a házukat építette, ők a hűvösből lesték hogy halad a munka. Egy téglát nem voltak hajlandók odább tenni. Közben még gyilkosságba is keveredtek, melyet szóvivőjük, mint apró sajnálatos incidenst említette. Mikor elkészültek a házak, ahelyett, hogy beköltöztek volna, felkerekedtek és állítólag egy izraeli állampolgár pénzén Strasbourgba utaztak, ahol manedék- jogot kértek, mint üldözöttek. Mi több úgy nyilatkoztak, hogy 130 millió forintra perlik a magyar államot. Az egészben az a legnagyobb arcátlanság, hogy ez a negyven fos kampánia életében egy fillér adót nem fizetett. Viszont segélyek címén milliókat vágtak zsebre. A takaros, kényelmes házakat is az adófizetők pénzéből építették részükre. A TV2 stábja Ózdra utazott, ahol több mint 10 ezer cigány él és arra biztatta őket, hogy kövessék zámolyi testvéreik példáját. Ha nem tudnám, amit azóta már hivatalosan Franciaország bejelentett, hogy ott nem maradhatnak, hiszen nincs meg a jogi alapja a menedék kérésnek, minden lumpen cigánynak azt javasolnám, vándoroljon ki Franciaországba. Ennél nagyobb elégtételt nem kaphatnánk Trianonért. Számtalan esetben beszélgettem falusiakkal, küztük több szegény emberrel. Már nem is azon háborodnak fel, hogy egy-egy segélyfizetési napon hajnalig megy a di- nomdánom a romatelepen. Inkább azon, hogy amikor elfogy a pénz sorban tűnnek el a faluban a tyúkok és más aprójószágok. Pár napja egyik cigány vezető kijelentette, hogy addig jó amig a cigányok elmennek és nem fegyverkeznek. Lám még ők fenyegetőznek. Az egészben az a szomorú, hogy a lakosságot kitevő 8 százaléknyi cigány félelembe tart egy egész nemzetet. Soós Géza ŐSÜNK Hegyek, vizek és a kövek beszélni hogyha tudnának, ezer éves magyar múltról igaz krónikát írnának. Történelmünk tényei röl, minden korban másképp szólnak, kinek van itt igazsága: tán a morajló folyónak? Attila életét, habjai susogják. Isten ostorának harcait elmondják. Szájról szájra szálló regék, hegyek, folyók, dombok őrzik, nevükben a tűnt világot, melyet kaptak Attilától. Latorca, a Maros partja, és a Tisza füves tája, a legendás Hun kardoktól lett sok vad ősünk hazája. Véres csaták, kemény napok, nem hoznak már több holnapot. Attiláért, komor este eljött a halál küldötte. Népe illő gyásszal koporsókba tette, a folyó medrében titkon eltemette. Hírmondó nem maradt, nem tudhatja senki, Attila nyugalmát, nem zavarja semmi. Hegyek, vizek és a kövek, átölelik, lopva, csendben, rekettyésben költő rigók, bús dalt zengenek felette. Iker Katalin Kérjük, ne felejtse el előfizetését megújítani! KALEIDOSZKÓP A magyar diaszpóra kétnyelvű, folyóirata. Megrendelhető: 3555 Don Mills Road, Suite 6-103 Toronto, ON M2H 3N3 Canada Tel.: 416-491-96% - Toll Free: 1-877-235-2217
