Amerikai Magyar Újság, 2000 (36. évfolyam, 1-12. szám)
2000-09-01 / 9. szám
2000. szeptember AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 15 — Amíg nagy szíve van. — Es mikor hal meg egy nép? — Mihelyt megszűnik gyermek lenni. Jóízűen felkacagott a császár. — Régen mulattam ilyen jól. Ne vegye rossznéven doktor, de kétségbeejt a naívsága. Végül kiderül, hogy ön is hisz a koporsós emberben. A híres orvos fagyasztó- an komoly maradt. — Eltalálta Felség. Én hiszek a koporsós emberben. — Brávó, brávó! Orvosi módszere bevált. Most már én nem hiszek benne. Ágyat cserélhetünk... Köszönöm kedves délibáb doktor, ígérem önnek, hogy fél év alatt megszabadítom Erdélyt a koporsós embertől. Irgalom nélkül, alig hallhatóan mondott ellent az orvos. — Ugyanaz a feladat, mint az emberiséget megszabadítani a kereszténységtől. .. A súlyos mondattól mégis meghökkent a császár. A halálfejű ember szelíden és bölcsen rápillantott és behunyta szemeit, néhány szaggatott szót ejtett, mintha magában meditálna: — Mert a koporsós ember nem egy félvad erdélyi bárócska, kit ha szabadon bocsát Felséged, vége a varázslatnak. Azzal is elkésett és a koporsós ember már örök szimbólum. A halhatatlan föld maga. Egy népsors és vágyak, álmok és fájdalmak örök Istene, ezeresztendős tragikus megtestesülése, soha le nem győzi Felséged... Szellem az, ki lenyúl a felhőkből és koporsójába gyűjti a vért és sírást, fohászt és a holtat, vágyat és a nyomort, a bűnt és a szüzet, a hitet, a jogot, az élőt, a porszemet, a frigyet, az otthont, a termést és a gyászt, urat és parasztot, jelent és jövőt, a valót, valótlant, mindent ami van, ami életnek és halálnak neveztetik. Jól mondja Felséged, több a halálnál. Erdély őrangyala ő, ki fekete szárnyai alá rejti népének fejét... ” A mű sikere egészen rendkívüli. Ekkor már csak az irodalomnak él. Először a Kolozsvári Újság munkatársa, majd annak megszűntével a Keleti Újság szerkesztője. Egymás után jelennek meg nagyértékű művei: Isten igájában, Kopjafák, Mádéfalvi veszedelem, Úz Bence, Havasok könyve. Nemcsak Erdély, hanem az egész magyarság egyik legkeresettebb írója. A második bécsi döntés után szülőföldje ország- gyűlési képviselővé választja, így kerül Budapestre, ahol a törvényhozásban a keresztény-nemzeti eszme meggyőződéses szószólója. Mindemellett több magas nívójú folyóirat munkatársa. (Többek között a Magyar Ünnepé is). Elvei mellett szilárdan kitart és ezt a magatartását az október 15- én történt változás sem érinti, mert mindvégig a napi politika fölé képes emelkedni. Élete munkásságát meg is hálálják: „háborús bűnösnek” minősítik, nyilas, fasiszta, hazaáruló, mert magyar, keresztény, évszázadok nemes hagyományaihoz ragaszkodó, gerinces antikommunista hazafi mer maradni. A háború után emigrál. Spanyolországban telepszik le és onnan akarja szolgálni fajtáját, ha szülőföldjén nem teheti. A hontalanságban sajnos már csak kevés munkája jelenik meg, mert a gyilkos kór egyre jobban elhatalmasodik rajta. Aztán 1953. október 16.-án visszaadja nagy lelkét Teremtőjének. Madridban temetik A kommunista propaganda-irodalom egyik díszpéldánya, Szilvási Lajos „Bujkál a hold" című regénye, 2000. májusában még mindig kapható, potom 14 dollárért. Meglepett és felháborított ez a felfedezés, mert azt hittem, hogy a rendszerváltás óta az ilyesfajta könyvek Magyarországon — Lenin, Sztálin és a bolsevik párt kiadványaival együtt az őket megillető helyre: a szemétdombra kerültek. Ezzel szemben tíz évvel az átállás után, valaki még mindig hasznot húz abból, hogy minket gyaláz és félrevezeti a fiatalabb generációkat hazugságaival. Szilvási szennyirata tulajdonképpen egy kalandregény jelmezébe öltöztetett rágalomhadjárat a Soproni Erdőmémöki Akadémia 56- os Kanadába meneküléséről. Hogy ezt a mesét az író önszorgalomból írta, mert el, de csak a testét, mert nem halt meg, csak átváltozott. Műveiben azonban mindaddig él, amíg a magyar nyelvet beszélik: .....mert nem pusztulhat el, hiszen szereti minden: az emberek, a vadak, az erdő, a csillagok, a holdacska és az Isten is. Különösen az Isten, aki nappal szép kék karjait, éjjel fekete kezét nyújtózásra tárja, amikor pásztorútra indul és lába megkavarja az ég csillagait". tudta hogy tetszeni fog az uralkodó rendszernek, vagy megrendelésre szállította az elvtársaknak, azt ma már nem tudjuk megkérdezni tőle, mert pár éve irodalmi főnöke, hazarendelte. 1997- ben Budapesten jártomban felhívtam telefonon az író feleségét és megtudakoltam tőle férje adatait, amiket ő híven megvédett. Jó feleségként ma sem kételkedik férje igazmondásában és feltételezem, hogy a könyvekből befolyó hasznot sem utasítja vissza. Szilvási könyvének lényege, hogy a forradalom után Ausztriába menekült diákokat hamis ígéretekkel Kanadába csábítottak azzal, hogy ott majd befejezhetik tanulmányaikat és állást kapnak a kanadai erdészetben. Tanáraik azonban „rútul” becsapták a fiatalokat és fakitermelő vállalatoknak, pénzért, majdhogynem rabszolga módra, /MAGYARSÁG/ A BUJKÁLÓ HOLD!
