Amerikai Magyar Újság, 2000 (36. évfolyam, 1-12. szám)

2000-07-01 / 7-8. szám

2000. júL- aug. AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 27 ENYHÍTŐ körülmény A lelkek legmélyére is lemerülő pszihológusok szerint minden cselekedetnek van enyhítő körülménye. Túl szélesre tárt kapu ez, akaratlanul is felmerül a kérdés: a háborúnak is? Nem csak kibúvóként odadobott műve ez egy megátalkodott uralmi rétegnek? Milyen enyhítő körülménye lehet a haláltáborok esztelen emberirtásának? A kommunizmus kegyetlenségeinek? És ki a bíró, s ki jo­gosította fel ítélkezésre? Enyhítő körülmény! Először egy parasztudvarban, a nagy eperfa alatt hallottam halálos komolyan kimondani. Akkor én egy kivégzőosztag egyetlen tagja voltam. A vég­rehajtó pedig Bozóki Karcsi, utcánkbéli, velem hasonló korú fiú. Azt hiszem, harmadikosok voltunk, és nyár volt, rekkenő meleg. Karcsi át jött hozzánk, félre hívott, elmondta az esetet és a ránk váró feladatot, mire én rábólintottam. Az ítéletet már előbb kimondta Karcsi mamája: Buksi kutyá­nak pusztulni kell. Nem tűrik meg többé a házban, mert írtózatosa nagy a bűne. Ugyanis már napok óta nem talált tojást a ház asszonya a tojóhelyeken. Csak a héját lelte meg. Nyilvánvaló, valami megdézsmálja a fészkeket. Ki más lehet, mint a Buksi kutya? Pusztuljon! Az akasztásra alkalmas kötelet Karcsi az istállóból hozta ki, a kisborjú kötőféke volt. Ez jó lesz mert elég erős. Egyik végét Buksi nyakába hurkoljuk majd, a másik végét a kútágashoz kötözzük, jó magasra. "Megértetted, Buksi? - kérdezte ekkor dörgő hangon Karcsi a kutyától. - Akasztás lesz, ütött az utolsó órád. Nem zabálod fel többé a mama tojásait. De nem ám! Értetted?" Buksi a farkát csóválta, mint mindig, amikor szól­tak hozzá. Ez a közönyösség kissé megdöbbentett bennün­ket. Engem kétségek kezdtek gyötörni, hátha nem is a - kutya volt a tettes? Lehetett görény is. Vagy a nagy cirmos macska. Meg kellene ezt vizsgálni. Karcsi gondolataiban is ez motoszkálhatott, mert izzadni kezdett. Ekkor támadt az a mentő gondolat, hogy vegyük figyelembe az enyhítő körülményeket. Tűnődve leültünk a nagyborona szélére, amely az udvaron rozsdásodott. A kutya a lábinkhoz simult. A Karcsi megsimogatta, majd a homlokára csapott, akár a gondolkodó nagyok. "Megvan! Tudod, miért ette meg a tyúkok tojását a Buksi? - kapaszkodott erősen a karomba. - Azért, mert éhes volt. Elfelejtettünk neki enni adni aznap, a mama a piacra ment, apa meg a határban fuvarozott. Én vagyok az oka az egésznek..." Aztán felállt, hátrasimította sündisznó haját szep­lős homlokáról és azt mondta erélyesen, megmásíthatatlan határozottsággal: "Új ítéletet hirdet a bíróság.1” Ami úgy szólt, hogy Buksit most nem akasztjuk fel, hanem száműzzük. Kirakjuk az utcára. Menjen Isten híré­vel, keressen magának másik gazdát. Nyomban fel is nyalábolta Karcsi a kutyát, s kirakta az udvarból. Ezzel véget ért a bírósági eljárás. Megnyugodtunk. Karcsi mamája fél óra múlva visszaengedte az ebet az udvarba, s adott neki enni. Jóízűen lefetyelt. De sokszor eszembe jutott ez a drámai jelenet, amikor otthon jártamkor elmesélték a falumban Bozóki Karcsi későbbi tragédiáját. A második világháborúban ma­gyar katonaként szolgált, alakulata Újvidékről vonult vissza "44 őszén, s ő egy éjszakára hazalátogatott akkor már öz­vegy édesanyjához, Temerinbe, szülőfalujába. Csak egy éjszakára. Örök éjszaka lett a vége. Hajnalba bejöttek a titóista partizánok, lefogták, s kihallgatás nélkül puskacső elé állították. Hiába mondta, hogy nem kém, nem di- verzáns, csak az édesanyját szerette volna még egyszer látni. Gyilkosai, akik még negyvenezer magyart lőttek tömegsírba, esetében nem találtak enyhítő körülményt. Mert volt egy megbocsáthatatlan nagy bűne, amire nincs enyhítő körölmény szomszédainknál. Magyar volt. Illés Sándor-"Trianon 80 évmúlva" címmel a Courrier In­ternational (Párizs) írja a következőket: "...a Trianoni Szer­ződés Magyarországot területének és lakosságának kéthar­madától fosztotta meg. Magyarország az EU-csatlakozás küszöbén - a határon túli magyarok jogainak érvényesülése érdekében - azoknak a nagyhatalmaknak a támogatását kérheti, amelyek 1920-ban és 1947-ben ezeket a megalázó békefeltételeket Magyarországra kényszerítették. A legerősebb kormányzópárt, a Fidesz számára fejtörést okozott az évfor­duló megünneplése, ők ugyanis - évekkel ezelőtt, még ellen­zékben - tiltakoztak a megemlékezések miatt”.-Az Országgyűlés megszavazta a pártok által használt ingatlanokról szóló javaslatokat. Legfeljebb 30, összesen ötezer négyzetmétert meg nem haladó alap­területű állami tulajdonú ingatlant használhatnak a jövőben ingyenes iroda céljára azok a pártok, amelyek az Országgyűlésben frakciót alakíthatnak. A képviselők dön­töttek az átvilágítási törvény kiterjesztéséről is.-A romániai helyhatósági választásokon 148 erdélyi helységben magyar polgármestert választottak.-Budapesten irodát nyitnak Tőkés László­nak, az MVSZ tiszteleybeli elnökének, valamint Csoóry Sándornak, a Magyarok Világkongresszusa tiszteletbeli el­nökének. Erről Patrubány Miklós, a Magyarok Világszö­vetségének elnöke rendelkezett. Eszerint a két politikus budapesti munkahelye a szervezet Benczúr utcai székházá­ban lesz, amelyet az MVSZ új elnöke felújíttat.-A szlovák külügyminisztérium hivatalosan közölte, hogy hozzájárult a kassai magyar főkonzulátus megnyitásához. Az új magyar külképviselet - amelyet a klaszikus konzuli feladatokon kívül a térséggel való gaz­dasági együttműködést is hivatott elősegíteni -, a tervek szerint augusztusban nyílik meg.

Next

/
Oldalképek
Tartalom