Amerikai Magyar Újság, 2000 (36. évfolyam, 1-12. szám)

2000-06-01 / 6. szám

8

AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG

SOÓS GÉZA

Megfeszített küzdelem a vízzel

MINDEN REKORDOT MEGDÖNTÖTT

A TISZA VÍZÁLLÁSA

Ismét támadott az árvíz. Tavaly a szakminiszter az évszázad árvízének nevezte az 1999-es áradást, és kijelentette, kicsi az esély arra, hogy megismétlődjön. Sajnos tévedett. Minden idők legmagasabb árhulláma vonult le a Tiszán. Mégis a legnagyobb gondot nem ez okozta, hanem a Bodrog. A Bodrog melletti településeket csak nyári gátak, illetve nyúlgátak védték. Az elkövetkező gátépítési programnak része volt a Bodrog két oldalán erős gátak kiépítése. A víz gyorsabban jött mint a kivitelezés. Települések, egész utcák kerültek vízalá. A védekezés megfeszített ütemben folyt. Még csak anyagiak sem gátolták az erőfeszítést, mivel a kormány más ágazatoktól vont el a költségekre. Szerencse a szerencsétlenségben, hogy a tavalyi katasztrófa után, a felső Tiszán megkezdődött a gátépítés, így ott nem okozott kárt a levonuló víztömeg. A védekezés után következik az újjáépítés, mely szintén komoly pénzösszegeket von el a gazdaságtól.

Romániában, noha az árvíz lényegesebben komolyabb károkat okozott mint nálunk, gőzerővel folyik a választási kampány. Előzetes felmérések szerint a posztkommunista erőknek van győzelmi esélyük. Már pedig egy ilyen győzelem esetén Románia évtizedekre Európa perifériájára szorulhat, és sokáig lehetősége sem lesz arra, hogy modern állammá váljon. Az ördög sem bánná, ha ez nem a hárommillió magyar bőrére menne. A választás hevében felröppennek időnként megmosolyogni való demagóg kijelentések is. Ilyen például az, hogy Romániában csak akkor lehet magyar nyelvű egyetemet nyitni, ha Magyarországon is nyílik román nyelvű egyetem. A kijelentők arányt tévesztettek, hiszen nem mindegy, hogy 30 ezer lakosnak, vagy hárommilliónak jelent anyanyelvi szinten felsőfokú intézményt. Érdekes egyébként, hogy a román legfelsőbb bíróság is törvényesnek Ítélte meg, a magyar nyelvű egyetem igényét. Csakhát az ottani állapotokat ismerve, ennek nincs jelentősége. Romániában a törvényeket minden párt úgy értelmezi, ahogy az neki legkedvezőbb. Itt jegyzem meg, hogy idehaza újra és újra felmerül a Romániával kötött alapszerződés felülvizsgálata, hiszen annak végrehajtását semmi nem szavatolja, következésképpen odaát nem is tartják be.

Az árvízzel összefüggésbe hozható a mezőgazdaság, annak kapcsán is, hogy az árvizek mellett, több mint 300 ezer hektár földet, vetést és legelőt borított el a belvíz. Egyszóval rájár a rúd a mezőgazdaságra. Az agrárium a hazai gazdaság leggyengébb pontja. így van ez akkor is, ha a tárca élén Torgyán József mindent elkövet az ágazat javítására. A körülmények olyanok, hogy látványos fejlődésről jelenleg alig-alig lehet beszélni. A Horn-kormány

öröksége kitörölhetetlen károkat okozott. Az akkori mezőgazdasági koncepció, a megmaradt kolhozrendszert preferálta. Ezzel a gyakorlattal Torgyánék gyökeresen szakítottak és az egyéni, vagy ahogy nálunk emlegetik, a családi gazdaságra helyezték a hangsúlyt. Mégis az ágazat válságban van. Ennek egyik oka, az agrárolló szétnyílása. Az a traktor, amely néhány éve 800 ezer forint volt, ma több mint kétmillió forintba kerül. A mezőgazdasági tárca, de az egész kormány erőfeszítésének gyümölcse, csak néhány év múlva fog beérni. Ezt a nehézséget használják ki a volt TSZ elnökök, párttitkárok, vagy ahogy itthon emlegetik a zöldbárók, akik útelzárásokkal, demonstrációkkal fenyegetőznek.

Többször említettem, a gazdaság kilátásai reményt keltőek. Magyarország Európa második leggyorsabban fejlődő országa, melyet csak Írország előz meg. A volt keleti tömb két eminens országa, Csehország és Lengyelország messze mögöttünk van. Mégis ezt a kedvező adottságot a lakosság többsége alig-alig érzi. A bérek a nyugati béreknek 17-22 százaléka. Ha ezen a kormány rövid időn belül nem változtat, a 2002-es választásokon komoly problémái lehetnek. A szocialisták már most gátlástalanul Ígérgetnek. Nemrég felröppent egy hír, hogy jövőre a minimál bérek 40 ezer forintra való emelése a cél, mely közel 85 százalékos emelést jelentene. Volt is visszhangja azonnal. Az ellenzék fanyalgott és úgymond, szakértői révén óvta a kormányt egy ilyen "meggondolatlan" lépéstől. A pénzügyminiszter szerint megvan ennek a reális alapja. Persze egy ilyen emelés, melyre egyébként nagy szükség lenne, a többi béreket is felfelé nyomná. Hangsúlyozom, a kormánynak nincs már hosszú ideje a töprengésre. Egy emelés elkerülhetetlen, ha 2002-ben is a koalíció szeretné kormányozni az országot. Már pedig az Orbán-kormánynak nincs alternativája.

Ellenzéki körökben naponta felmerül a gondolat egy radikális családipótlék emelésére. A kormány eddig ellenállt, és inkább a gyerekek utáni adójóváírást támogatta. Nagyon bölcsen tette. Az országban kb. 800 ezer cigány él. Ezek nagy része sem dolgozni, sem tanulni nem akar. Élősködő életmódra rendezkedtek be. Jövedelempótló segélyeken és családipótlékból élnek. Cserébe úgy szaporodnak mint a nyulak. Többségük felelősségük tudata nem nagyobb mint egy tapsifülesé. A nők már 13-14 éves korban szülnek, és 25-26 évesen sokuknak már öt-hat, vagy több gyereke van. A családipótlék emelésével csak további szaporodásra ösztönözzük őket. Megemlítek egy példát mentalitásukra. Az egyik település önkormányzata megtagadta a segélyek kiizetését számukra addig, amig a nekik juttatott földet meg nem művelik. Azt a tiltakozást, azt a hisztériát amit rendeztek. Kijelentették, hogy ők bizony nem fognak dolgozni. Az egész viselkedésük azt sugallta, hogy a társadalomnak kötelessége őket eltartani. Persze azonnal megjelent ott az egyik liberális tévéstáb, mintegy biztatásképpen. Ott volt egy ismert cigány vezető, aki szintén osztotta a kompánia véleményét. Bárkit megkérdeztem az esetről a legenyhébb kifejezés is a felháborodás volt.. Azt már csak csendben jegyzem meg, hogy a túlzsúfolt