Amerikai Magyar Újság, 2000 (36. évfolyam, 1-12. szám)
2000-05-01 / 5. szám
26 AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 2000. május Magyar tájak MAGYAR TÖRTÉNELEM MAGYARORSZÁG TÖRTÉNETI KRONOLÓGOÁJA XXI.rész-1328. október 31. I. Károly (Robert) a Szepes megyei nemeseknek adott oklevelében a per folyamán leteendő eskü új formája mellett elrendeli, hogy a jobbágyok felett - kivéve a lopást, rablást, hatalmaskodást és gyújtogatást - csak sajár földesuruknak van bíráskodási joga. (Az úriszéki bíráskodás első okleveles említése.)-November 27. I. Károly megalapítja Körmöcbánya (Bars vm.) városát.-1328—1333. A Bolognában tanult Hertul mester megfesti az Anjou-legendáriumot. (A Jacobus de Voragine Legenda Aureáján alapuló mű 541 ábrázolása maradt fenn, köztük magyar szenteké.)-1329. február. Az esztergomi káptalan Dörögdi Miklós pozsonyi prépostot választja meg az elhuny Bolesz- ló esztergomi érsek utódává. (XXII. János pápa nem erősíti meg a választást; az érseki széket betöltetlennek nyilvánítja.)-Április 8. I Károly oklevelének tanúsága szerint Kán László fiai hatalmuk megtörése után is lázadásokat szítottak, dúltak, pusztították a királyi javakat. (Valószínűleg Havasalföldről, Basarab vajda támogatásával indították támadásaikat.)-Április 26. I. Károly a Máramaros megyei Visk, Huszt, Técső és Hosszúmező magyar és szász telepeseinek hospesszabadságokat adományoz. (Ezzel megveti az alapját Máramaros I. (Nagy) Lajos uralkodása alatt felvirágzó sóbányászatának.) I. Károly elrendeli az aranyforint mellett - cseh mintára - az új, nehéz súlyú ezüstpénz verését.-1329—1331. A kancellária munkájáért való felelősség megállapítása érdekében kancelláriai jegyzeteket kezdenek rávezetni a királyi oklevelekre. Ekkortájt indul meg, ha nem is egészen rendszeresen a királyi oklevelek bevezetése a regisztrumokba, későbbi elnevezéssel a királyi könyvekbe. —1330. április 17. Zách Felicián a visegrádi váraljai királyi palotában ebéd közben sikertelen merényletet követ el a király és családja ellen a Klára nevű lányán esett sérelem miatt. A merénylet alkalmával őt megölték, családját és rokonságát kiirtották. Hagyomány szerint Kázmér herceg, Károly király sógora (a későbbi Nagy Kázmér lengyel király) a lányt elcsábította s ez volt a király elleni merénylet oka. Klárát megcsonkítva városról városra vive mutogatták. Egy hónappal később, a királyhoz hű bárók által kiállított ítéletlevél sem tudta ezt az eljárást igazolni. (Zách Felicián Csák Máté híve volt, 1308-ban részt vett a pilisi találkozón, vele együtt pusztította a királyhoz hű egyháziak birtokait. 1318-ban tért át a király hűségére.)-Augusztus 9. Először említik az oklevelek az újonnan feltárt szomolnoki (Szepes vm.) ezüstbányát.-Szeptember 17. előtt. Az esztergomi káptalan Telegdi Csanád egri püspököt választja meg esztergomi érsekké. XXII János pápa megerősíti a választást.-Szeptember. I. Károly hadjáratot indít Basarab havasalföldi vajda ellen, mert megszállva tartja Szörény várát. (A király visszafoglalja a várat.)-November 9—12. Basarab havasalföldi vajda, miután látszólag meghódolt I. Károlynak, a Havasalföldre sereggel érkező királyt tőrbe csalja és Posadánál háromnapos csatában megsemmisíti a magyar hadat; király életét csak Hédervári Lőrinc önfeláldozása menti meg.-1330 körül. Az ország népessége hozzávetőleges mai becslések alapján mintegy 2 millió, s így eléri a III. Béla kori népességszámot. Felépül Visegrádon I. Károly váraljai palotája.-1331. október 6. I. Károly Komárom számára városi kiváltságokat adományoz.-November 11. után. Szerbia trónjára az elhunyt III. Uros István szerb királynak Kán László erdélyi vajda lányától született fia, Dusán István kerül, aki I. Károly ellen szövetséget köt a bolgár fejedelemmel és a havasalföldi vajdával.-1332. június 1. XXII. János pápa I. Károly kívánságára lemond a király javára a pápai adószedők magyar- országi bevételének egyharmadáról.-Az év folyamán I. Károly a magyar-osztrák-cseh háborúskodást lezáró békekötés eredményeként visszaszer- zi Berencs és Holies várakat Sternberg Istvántól, Csák Máté unokatestvérétől. I. Károly rendkívüli adót vet ki névleg a hadviselés céljára, valójában fia, András herceg kiházasítására.-1332-1333. Névtelen minorita szerzetes némileg átdolgozza az 1272 táján készült V. István kori gestát, egyesíti Kézai Simon hun történetével és kibővíti önálló alkotásával, az 1272-től 1332-ig terjedő korszak eseményeinek elbeszélésével. Szerzője valószínűleg János Ferences - minorita - provinciális. (Szövegét leghívebben a 15. századi Sambucus-kódex őrizte meg.)-1332-1337. Pápai adószedők tevékenykednek Magyarországon. Hat éven át beszedik a papság tizedjöve- delmének tizedrészét. (Töredékesen fennmaradt számadáskönyvük a győri, nyitrai és részint a kalocsai egyházmegye kivételével az egész országra kiterjedően felsorolja a plébániával és más egyházi intézménnyel bíró helységeket, megnevezi azok papját és az általuk fizetett összeget.
