Amerikai Magyar Újság, 2000 (36. évfolyam, 1-12. szám)
2000-04-01 / 4. szám
2000. április AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 13 EMIGRÁNS LELEK ES AZ ÖNBIZALOM Az amerikai ember életvitelének egyik kulcsszava a "selfconfidence". E világszerte angol nyelven ismert és emlegetett kifejezés magyarul önbizalmat jelent. Az üzleti élet, a jó vagy rossz értelemben vett karrier, a megélhetésért végigharcolt sors e pszichológiai kellékéről beszélgettünk Csorba Domonkos Ferenc-rendi atyával. Ő a New York-i Szent István-templom lelkipásztora, az Újvilágban élő magyarok gondolkodásának, sorsának jó ismerője. Domonkos atya tengeren indul esketni egy magyar párt A bácskai Mélykúton születtem, de már gyermekkoromban Bajára költöztünk, s az ottani ferences templomba jártam, ott ismerkedtem meg Szent Ferenc rendjével, majd be is léptem szerzetesnek. Nem sokkal a teológia elvégzése után, 1969-ben a rend küldött ki az Egyesült Államokba. Többek között a nagy munkásvárosban, Detroitban voltam, de leghosszabb ideje, máig a New York-i magyarok Szent István-templomában pásztorálok.-Az amerikai magyarok lelkipásztora szerint milyen az emigránslélek?-Kezdetben mindenki gyökértelen, és jobbára az egyházhoz, hozzánk fordul segítségért, lelki támaszért. Az 56-osok kiváló érvényesülése változást hozott a magyarok megítélésében. A hazai magyar közoktatás az általános, de főleg a középiskolákban általában két-három szinttel magasabb értékű volt, mint az amerikai oktatás. Idekint még ma, a magyar iskolák gyengébb korszakában is elismerik ezt a különbséget. Ez volt az 56-os menekültek társadalmi-gazdasági sikerének egyik alapja. Órájuk azonban a kelleténél sokkal jobban hatott az amerikai élet jelszava, a selfconfidence. Növelte e hatást a borzalmas tudat, hogy sokáig vagy talán sosem juthatnak majd haza, tehát idekint nagyon kellett igyekezniük, hogy mély gyökereket ereszszenek. Szinte kilencvenkilenc százalékuk így érte el rendkívüli társadalmi-gazdasági sikereit, magas életszínvonalát. De jó részük éppen ezzel veszítette el keresztényi és magyartudatát. Az itteni magyarság két részre oszlik. A többséget elvitte tőlünk a gazdasági sikert hozó túlzott önbizalom. Sajnos már beléjük ivódott a tudat, hogy ők a világon senkire nem szorulnak rá - nem csak anyagilag -, még Istenre sem. Jellemző még rájuk a reklám agymosó hatása, amely elszürkíti kulturális érzékenységüket, egyéniségüket, s csak a haszonszerzésben csiszolják az agyukat. Él persze egy igen értékes, vallásos és magyarságtudatú kisebbség is.-Hogyan alakul ki nemzedékről nemzedékre az önbizalom?-A gyerekek már felnövekvőben ezt látják, mert ilyen a közszellem. De a közoktatás is tudatosan erre törekszik. Például már az iskola nyolcadik osztályában tanítják a gazdasági gondolkodást, s ugyanezt sugallja a televízió több műsora.-Milyenek az új, vagyis az úgynevezett gazdasági emigránsok?-Szorgalmasak. Főleg a nők jutnak viszonylag könnyen munkához, mégpedig a nagyjából ötven éven felüli, vagyis a jól főző, gyakorlott háziaszonyok, akiket házvezetésre vagy idős családtag ellátására alkalmaznak. Nem egy közülük megkeresi a heti kétszáz dollárt, vagyis a havi kétszázezer forintot. Több anya jött ki, hogy egyetemista gyermeke otthoni tanulmányait fizethesse, s itt marad félévig vagy egy évig. Nehéz "zöldkártyát" vagyis munkavállalási engedélyt kapni, de akinek sikerül, tudja, hogy itt könnyen elküldik a lógósokat. Ezért nagyon fegyelmezetten dolgoznak, még szombaton és vasárnap is, hogy minél több pénzt vihessenek majd haza. Aki kezdetben eljön a plébániára segítségért, később emiatt elmaradhat a templomból.-Ilyen körülmények között nagyon nehéz lelkipásztornak lenni? —A Szent István-templomban, amely ma már elsősorban az íreké, egyedül vagyok magyar pap, és sok a munkám. A hagyományos lelkipásztori tevékenységben arra is építeni lehet, sőt építeni kell, hogy a magyarság, a magyar nyelv társadalmi összetartó erő. Évek óta rendszeresen szólok a hívekhez a magyar nyelvű rádióban, hogy ezzel is jobban elérjem őket. Azok közül, akik nem rövid időre és nem most jöttek ki pénzt keresni, hanem korábban érkeztek, az első generációnak hihetetlen lelki válságot jelentett a gyökérszakítás, az új gyökerek megerősödése. Egyik mise végén a Himnuszt, a másiknak a végén a székely himnuszt énekeljük el közösen. E közös ének idekint, távol a hazától, olykor megrázó erejű. Nem véletlen, hogy a rendszerváltozás óta a nyugdíjasok sorra hazatérnek, persze jó nyugdíjjal. Az a baj, hogy a templom köré nem sorakoznak fel a magyar értelmiségiek, orvosok, ügyvédek. A szorgalom, a türelem, a szeretet évezredes társadalmi ereje segít nekem. A beszélgetést igazolta a személyes tapasztalat: ha a templom a vasárnapi mise alkalmából nincs is mindig egészen tele, a hatalmas idegen nyelvű tengerben a szentmise a magyarok világi-lelki közösségének erejét is növeli. Szép, megnyugtató, otthonos vasárnapi magyar szigetet alkot, s ez a szentmise áhítatát még jobban emeli. Földessy Dénes /Napi Magyarország/
