Amerikai Magyar Újság, 1999 (35. évfolyam, 1-12. szám)
1999-06-01 / 6. szám
1999. június AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 25 Magyar tájak MAGYAR TÖRTÉNELEM MAGYARORSZÁG TÖRTÉNETI KRONOLÓGOÁJA XXII. rész-1270. május 13. után. Tűrje nembeli Fülöp esztergomi érsek Székesfehérvárott a királyi szerviensek tömeges jelenlétében megkoronázza V. Istvánt és feleségét, Erzsébetet. A királyi pár a koronázás alkalmával esküt tesz mindenki birtokjogának megőrzésére és a jogtalanul elvett birtokok visszaadására. (A király május 24-én még Székesfehérvárott tartózkodik.) - A királyi pecsét országcímerén a kettős kereszt alsó szárán töviskorona ábrázolás jelenik meg.-Május 18. után Mojs Nádor felveszi a kunok bírája (iudex Cumanorum) címet. (A nádor új feladat körét az 1279. évi kun törvény szentesíti.) - Mojs nádor megerősíti kazsoki (Somogy vm.) hospesei kiváltságát.-Július 6. előtt az összecsapásra készülő V. István és II. Ottokár cseh király követei Brünnben október 16-ig fegyverszünetet kötnek.-Július 26. V. István nem engedélyezi, hogy az esztergomi káptalannak adományozott epöli (Esztergom vm.) kondicionáriusok elköltözzenek, hanem a káptalan szolgálatára kötelezi őket. Július -- augusztus. Meghal Mária anyakirályné. Az esztergomi minoriták templomába férje, IV. Béla és kisebbik fia Béla hg. mellé temetik.-Augusztus 27-30. V. István Krakkóban sógorával, V. (Szemérmes) Boleszkó krakkói és szandomiri fejedelemmel szövetséget köt II. Ottokár cseh király ellen.-1970 nyara. A magyar király címében állandósul a Bulgária királya cím.-Október 16. V. István és II. Ottokár cseh király a Duna Pozsony melletti szigetén találkozik és 1272. november 11-ig meghosszabbítja a fegyverszünetet.-November. Hahót nembeli Arnold fia Miklós némteket hív Pölöske (Zala vm.) várába. V. István Aladár fia Mihály zalai ispánt küldi ellene. A lázadó azonban a várból kitörve embereivel megöli az ispánt és testvérét, majd Tűrje nembeli Fülöp esztergomi érsekhez menekül. A király megkegyelmez életének, de birtokait: Purbach (Sopron vm.) és Pölöske várát tartozékaival deember 10-én Miskolc nembeli Patyitnak, az úl zalai ispánnak adományozza.-December. Monoszló nembeli Gergely királynéi tárnokmester és vasi ispán vezetésével magyar sereg pusztítja Stájerország határvidékét. V. István december 21. körül Ausztriába nyomul, kun-magyar hada bécs és Sem- mering-hágó közti területen okoz nagy kárt.-Az év második fele. V. István meghatározza a Vas megyei magyarósdi őrök kötelezettségeit és jogait.-Az év folyamán Jeromos tihanyi apát pénzjáradékká változtatja szőlősi (Veszprém vm.) szolgáló népeinek munkajáradékát, mert számuk megfogyatkozott.-1270-1272 Az erdélyi Radna város (itt működik az ország egyik legjelentősebb ezüstbányája) összeállítja 23 pontból álló német nyelvű bánya- és városjogát.-1271. április. II. Ottokár cseh király megkezdi magyarországi hadjáratát. Seregével átkel a Morván (április 5. és 12. között), elfoglalja Dévény, Stomfa és Pozsony várát, majd északra fordulva beveszi Szentgyörgy, Bazin és Vöröskő várát, továbbá Nagyszombat városát. Hadának egy része átkel a Vágón és elfoglalja Nyitra várát és egészen a Garamig nyomul.-Május 9. A cseh király Pozsonytól, majd 15-én a mosoni csatában legyőzi a magyar sereget. A magyar had a Rábca mögé vonul vissza; a cseh király elfoglalja Óvár és Moson várát.-Május közepe. Eredménytelen béketárgyalások a cseh és a magyar király között.-Május 21. A Rábca térségében vívott ütközetben a cseh király vereséget szenved, és Pozsonyon át visszavonul Bécsbe. V. István üldöző seregei Ausztriát és Morvaországot (Brünn környékét) pusztítják.-Az év első felén meghal Mihály boszniai hg. IV. Béla unokája. Hercegségét testvére, Béla macsói hg. veszi át.-Július 2. A magyar és a cseh király követei Pál veszprémi és Brúnó olmützi püspök vezetésével megkötik a pozsonyi békét. - Elismerik a IV. Béla idejében kialakult status quót. A cseh király lemond az 1270-ben hozzápártolt Héder nembeli Kőszegi Henrik és Iván, Geregye nembeli Miklós és István, Aba nembeli Lőrinc és Jan fia Mérk támogatásáról ás átadott nyugat-magyarországi váraikról, továbbá István hercegnek, II. András utószülött fiának a pártfogásáról. V. István viszont lemond a cseh király karin- tiai ellenfeleinek, főként Fülöp választott aquileiai pátriárkának a támogatásáról és az Anna hercegnő által elvitt magyar királyi ékszerekről.-Az év második fele. V. István Hajóhalmon és Hevesen gyűlést tart a Dunától keletre fekvő országrész nemeseinek.-Az év folyamán pestis pusztít az országban.-1271 körül. Elkészül az első (latin nyelvű) Mar- git-legenda. Szerzője ismeretlen nyúlszigeti (Margitsziget) domonkos szerzetes.-1272. január 21. előtt. V. István megbízza Sixtus esztergomi kanonokot az országban levő udvarnok földek felülvizsgálatával. (Sixtus bíróként e célból január 21. és június 12. között ítélkezik.)-Június 25. után. Gut-Keled nembeli Joakim horvát-szlavón bán elfogja és Kapronca várában (Körös vm.) fogva tartja a trónörökös László herceget. V. István sereget küld kiszabadítására, de a vár ellenáll. A király megfosztja Joakim bánt és testvérét, Miklós országbírót méltóságától.-Augusztus 6. Meghal V. István király Nagyszigeten (Csepel-sziget). A domonkosok nyúlszigeti (mar
