Amerikai Magyar Újság, 1999 (35. évfolyam, 1-12. szám)
1999-03-01 / 3. szám
1999. március AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 31 Ezek után az egyrészt szórakoztató, másrészt elgondolkoztató történetek után hány tökfejű amerikai fogja tudni azt, hogy azok a "madzsarok" nem mások, mint a jelenlegi "Hungarian''-ok, vagy az elbeszélő maga sem tudja? Vagy ez a mellébeszélés is ugyanazt a csillapító, enyhítő, lekenyerező célt szolgálja, mint amit a rómaiaknak tulajdonítottak az előadás elején, hogy a "rossz gyerekeknek” a tetteit el kell simítani, tussolni egy magassabb- nak hitt cél érdekében? Vagyis, ha nem tudjuk elfelejteni a történelmet adjunk neki más magyarázatot? Lehetséges, sőt valószínű is lehet. Mindez megérthető, de amikor a Holocaustot említjük, hirtelen ez a megértő és elterelő magatartás megváltozik. Nem a nácik csinálták a disznóságokat, hanem a náci németek, a náci magyarok, "Hungarian"-ok, vagy legalábbis hagyták, hogy csinálják. Kollektiven felelősek. Lassan a lépéssel. Az ilyen dupla történelemszemlélet termeli a titkos gyűlöletet, mert az emberek tehetetlenséget éreznek mögötte, mivel egy szervezett véleményirányító szócsőnek nem válaszolhatnak. Ez a Holocaust sem volt egyszerűen antiszemitizmus, fajgyűlölet, mint azt mindenképpen be szeretnék adni. Mintha csupán azért üldözték volna őket mert zsidók voltak. Ezt a kacsát a pápán kívül még CTConnor, New York hercegérseke is fújja. Politikai és gazdasági tényezők is voltak mögötte, s amiről némán hallgatnak. Az első világháború előtt óriási többségük dőlt be Marx úgynevezett "államelhalási" elméletének, gondolván elég naivul, ha nem is olvadnak be, de egyenlő rangú világpolgárok lesznek azon a területen, ahol élnek. Ezzel "meg- színeződtek" s a háború után gyanúsan vörösökké váltak. Az most nem számít, hogy alaptalanul-e vagy jogosan, mert ez természeti tulajdonsága az embernek (amit nem biztos, hogy nevelni, vagy kinevelni lehet), hogy veszély esetén "overreacting", vagyis túlzottan pesszimisztikusan reagál. De ennek a háborúnak gazdasági háttere a kapitalizmus (főleg az amerikai) világhódító, ill. világpiachódító tervei voltak, hogy honi piacgazadságukat fenntartsák. A zsidó üzletemberek százai kerültek szembe nálunk éppúgy mint Németországban azokkal a törvényekkel, amelyek a féktelen kapitalizmus határtalan nyereségtörekvését szabályozták: a nyereség legmagasabb százalékának meghatározásával. S mivel Amerikával is szembekerült a német gazdaság-szervezet, a zsidók ebből a szempontból is megbízhatatlanok lettek. Határozott meggyőződésem az, hogy minden szlogán, fajellenes politika mögött e két tényező volt az, amely végzetüket okozta. S főleg az, hogy nem a békében történt, hanem a háborúban. Háború folyt, mely teljesen összezavarta és kavarta az érzelmeket éppúgy, mint a véleményeket. Idő pedig nem volt annak megoldására. A zsidók később üldözték a tanítványokat, ezt is bemutatja a film. Már azzal sem törődtek, hogy a rómaiaknak adják át őket. Valószínűleg azért, mert nem tudták hová tenni őket. A helyzet mindenképpen zavaros volt. Végeredményben "háborús állapot" állt fenn Rómával s minden új hang, tanítás politikai vonatkozást is jelentett s egyáltalán nem volt világos, hogy a pozitív vagy a negatív oldalon. Ugyanakkor a tanítványok teológiai problémát is okoztak, bár fajilag zsidók voltak. De a Judaizmus akkori állása szerint: más hit, más embert is jelentett. Jézus másképpen szólt az étkezési törvényekről vagy a templom- bajárásról. Mindezek befolyásolták az egyéni hitet. Emez a közt, emez a társadalmat, emez a politikát, emez Rómát. Barát vagy ellenség? Ez volt a kérdés, de az elővigyázat beidegződön szabályai szerint, jobb félni, mint megijedni elvei alapján az üldöztetés túlzottan pesszi- misztikus módszeréhez nyúltak. (FIGYELŐ) A MAGYAR NYELV SZÉPSÉGE Legszebb szó a magyar szó Legszebb táj a magyar táj Legszebb nyelv a magyar nyelv Legszebb ország Magyarország Legszebb zászló a magyar lobogó Legszebb tenger a Balaton Legszebb vidék a délibábos rét Legszebb hegy a Kárpátok Legszebb völgy a Hargita Legszebb folyó a kék Duna Legszebb kanyar a Tisza partja Legszebb épület az Országháza Ferencz Amália Bien György Zoltán ELVESZETT ÉVEK Egy magyar diák raboskodása a gulág kelet-szibériai lágereiben. Kolima 1945-1955 A szerzőt 16 és fél éves korában kardiológus édesapjával a szovjet hatóságok 1945-ben Budapestről koholt vádak alapján kémkedésért elhurcolták és szibériai lágermunkára ítélték. Édesapja elpusztult még 1945- ben Odesszában, de a szerző csodálatos módon túlélte a borzalmakat. A150 oldalas könyv fényképeket, térképeket és soha nem látott ábrákat tartalmaz a gulág birodalomról. Ára:ll,50 dollár. Megrendelhető: GEORGE Z. BIEN, 10108 Blue Coat Dr., Fairfax, VA 22030-2108. (Az októberi számunkban egy hosszabb recenzió olvasható a könyvről.)-Kérjük, figyeljék a címzést, ott azt is feltüntetjük, hogy mikor jár le az előfizetés.
