Amerikai Magyar Újság, 1999 (35. évfolyam, 1-12. szám)
1999-12-01 / 12. szám
1999. Karácsony AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 21 MAGYARORSZÁGI HÍREK Az 56-os hősi halottak emlékműve Orbán Viktor miniszterelnök a felavatott 56-os emlékműnél a Kerepesi úti temetőben Rend nélkül nincs igazi forradalom idézte Orbán Viktor Márai Sándor írót, mielőtt a Kerepesi úti temetőben leleplezte az 1956-ban elesett hősi halottak és áldozatok tiszteletére felállított emlékművet. Azok a Fiatalok, akik részt vettek a forradalomban, tudták, hogy mit tesznek. 1990-ig kellett várni, hogy az 56-ban áhított szabadság rendje megszülessen. A miniszterelnök emlékeztetett arra, hogy tíz esztendőn keresztül kopjafa jelezte az áldozatok emlékét. Az 1999. esztendő sorsfordító és örömteli eseménye volt az, hogy magyarország a NATO tagja lett. A mi sikereink magyarázata 56-ban keresendő - fogalmazott Orbán Viktor. A miniszterelnök emlékeztetett arra, hogy a nyugati civilizáció történelmi és erkölcsi értékrenden nyugszik, amely csak egy időre billenhet meg. *-A gulagban elpusztult honfitársaink emlékművénél immár hatodik alkalommal helyezték el az emlékezés koszorúit. A második világháború után a gulágok "termelték" a legnagyobb számú civil emberveszteséget. Olyan nagy volt a halandóság, hogy a Szovjetuniónak a rabszolgamunka-utánpótlást külföldről kellett pótolnia. A Kárpát-medencéből elsősorban a magyarokat és a németeket gyűjtötték össze, kitörölve ezzel egy korosztályt a nemzetből.-Ateisták vezetői poszton. Magyarország ma a gazdasági, a kulturális és a politikai életet meghatározó rétegekben a nem hívők aránya messze meghaladja a társadalmi átlagot. A magyarországi evangélikus egyház Credo című folyóiratában Tomka Miklós felhívja a figyelmet arra, hogy "az előző évek diszkriminációs politikájának" következményeként kicsi a hívő értelmiség aránya olyan szakmákban, amelyek nyilvános magszólalással és szerepvállalással járnak. Lezárult a jövő évi költségvetés részletes vitája Az Országgyűlés lezárta a jövő évi költségvetésről szóló előterjesztés részletes vitáját, s a napirend előadója, Torgyán József távolléte ellenére megvitatta az agrárgazdaság 1998. évi helyzetéről szóló jelentést. Ez utóbbi téma, a válságban lévő ágazat helyzete azonban már az előző költségvetési vitát is uralta. Ellentétes vélemények fogalmazódtak meg az önkormányzati forrásmegosztás kapcsán is, az MDF a helyhatóságoknál maradó szja mértékének emelését szorgalmazta. A Fidesz a kerületek javára módosítaná a forrásmegosztást. A büdzsé részletes vitájában Révész Máriusz (Fidesz), az oktatási bizottság alelnöke, az eredeti javaslatban szereplő személyenkénti 1620 forint helyett 3000 forintra javasolta felemelni a pedagógusok kiemelt munkavégzéséért járó kereset-kiegészítést, de a kutatói bérek emelését is szorgalmazta. Csatári József (FKGP) a parlament figyelmébe ajánlotta a kisgazdák agrártámogatási módosítócsomagját. A kiemelt töblettámogatást azzal indokolta, hogy a magyar mezőgazdaság emelt fővel tudjon az unió felé menetelni. Az agráriumot érintő költségvetési vita kezdetén Bauer Tamás (SZDSZ) számon kérte a szaktárcán azt a korábbi Ígéretet, hogy az FKGP elnöke akár saját képviselői helyéről is elmondja parlamenti felszólalását a nevezetes 413 milliárdos támogatás védelmében. Brazíliából való hazaérkezése után a ferihegyi repülőtéren Torgyán József kijelentette, hogy az agrártárcának szüksége van arra az összegre, amelyet a feladatai ellátásához megalapozottan előterjestettek. Jelezte ugyanakkor azt is, hogy nem akarják a költségvetést nemkívánatos helyzetbe hozni. A zárószavazáson a kisgazdák megszavazzák a költségvetést, de módosító indítványaikat fenntartják. Kis Zoltán (SZDSZ) komoly veszélyt látott abban, hogy ma az Európai Unió előírásainak nem megfelelő mezőgazdasági termékek is kapnak állami támogatást, s hovatovább finanszírozhatatlanná válik a túltermelési válsággal, kellő hatékonyság nélkül termelő mezőgazdaság. Juharos Róbert (Fidesz) a költségvetési törvényhez benyújtott módosító indítványában a fővárosi forrás- megosztás problémáját úgy próbálja orvosolni, hogy a Budapestnek járó normatív támogatások minimum 50 százaléka eleve a kerületeket illesse meg. Mentesítve ezáltal a kerületeket az évenkénti "osztoszkodástól". Hajdú László (MSZP) kerületi polgármesterként jelezte, támogatja Juharos Róbert indítványát, azonban a szja szabadon felhasználható hányadának öt százalékra csökkentése stabilizálja a főváros és a kerületek közötti taktikázást. Igazságosabban osztja el a meglévő forrásokat a kormány javaslata, amely azt célozza, hogy az átlagosnál szegényebb települések biztonságosabb helyzetbe kerüljenek, ugyanakkor az átlagnál lényegesen jobb módúak működését sem veszélyezteti. A városok zömének is plusztámogatást eredményez az új rendszer. <
