Amerikai Magyar Újság, 1999 (35. évfolyam, 1-12. szám)
1999-01-01 / 1. szám
1999. január AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 29 Magyar tájak MAGYAR TÖRTÉNELEM MAGYARORSZÁG TÖRTÉNETI KRONOLÓGOÁJA XVII. rész 1237 körül. IV. Béla megbízásából Albeus nyitrai főesperes összeírja a pannonhalmi apátság birtokait, népeit, felsorolja a birtokok határait és a népek szolgáltatásait. teli IV. Béla elsőszülött fiát, Istvánt. November 2-29 között az esztergomi káptalan Róbert esztergomi érsek utódjává Rátót nembeli Mátyás váci püspököt választja meg. December 10. IX. Gergely pápa engedélyt ad IV. Bélának, hogy országa jövedelmét nem keresztényeknek (zsidóknak és másoknak) is bérbe adhassa. Az év folyamán befejeződik a fölöslegesnek ítélt birtokadományok visszavétele.-Rátót nembeli Gyula, majd Szerafin fia András az országbíró (1241-ig).-Tomaj nembeli Dénes nádor rögzíti a pannonhalmi apátsághoz tartozó négy somogyi faluinak szolgáltatásait és helyzetét. 1237-1238. Juliánus domonkos szerzetes Salvius de Salvis perugai püspöknak és pápai legátusnak levélben (Epistola de vita Tartarorum) számol be második keleti útjáról, négy domonkos társa expedíciójáról és az Európát fenyegető mongol veszélyről. 1238 előtt. Hont-Pázmány nembeli Márton bán megalapítja a sági (Hont vm.) premontrei prépostságot. 1238. április 26. után. IX. Gergely pápa megbízásából Teodorik milkói püspök megalapítja a boszniai püspökséget, és Pósa domonkos szerzetest boszniai püspökké szenteli. (Püspök korábban is tevékenykedett Boszniában.) A kalocsai érseki tartományba tartozó püspökség székhelye a Kálmán szlavón herceg adományából származó és a Boszniát felölelő egyházmegye határán kívül fekvő Diakóvár (Valkó vm.) lesz. Junius 7. IV. Béla levélben közli IX. Gergely pápával, hogy Bulgária megtámadását az eretnekek és a schismatikusok kiirtása céljából csak súlyos feltételekkel volna hajlandó vállalni. (A hadjárat elmaradt.) Augusztus 8. IX. Gergely pápa hozzájárul, hogy IV. Béla a bencések elhagyott ercsi monostorába (Fehér vm.) karthauziakat telepítsen. A Karthauzi rend átmenetileg meghonosodik Magyarországon. (A tatárok 1242-ben elpusztítják a karthauziak monostorát, melyet majd utóbb ciszterci szerzetesek népesítenek ben.) Az év folyamán Batu kán seregével legyőzi Kötöny fejedelem kunjait.-IV. béla meghatározza a nagyszombati polgárok városi kiváltságait. 1239. március 27. Kötöny kun fejedelem és népe IV. Béla engedélyével a Radnay hágón át beköltözik Magyarországra, és a Tisza, Temes, Maros és Körös folyók mentét szállja meg. A kunok bebocsátásuk előtt megke- resztelkedtek. (Mások szerint a kunok ősszel költöznek be.) Szeptember 29. IV. Béla az esztergomi egyház népeit fölmenti a vámok és a királyi adók fizetése alól; az esztergomi érseki városban vásártartást engedélyez. Október 18. Róbert esstergomi érsek megkeresz1239-1240. IV. Béla összehívja a kői monostorhoz (Szerém vm.) az előkelőket és kunokat. A gyűlésen elhatározzák a kunok széttelepítését, mert úgy vélik, hogy a vándorló életmódjukkal így kisebb kárt okozhatnak. 1240. március 6. IX. Gergely pápa megerősíti Rátót nembeli Mátyást az esztergomi érseki székben. (Méltóságát a Sajó menti csatában 1241-ben bekövetkezett haláláig viseli.) Április-június. IV. Béla rendezi a királyi várak kötelékében élő népesség, továbbá a királyi udvarnokok helyzetét. Ennek során meghatározza a győri várhoz tartozó szőlőművesek szolgálatait és jogait (április 25.). Vas vm. két falvában összeírja az udvarnokok szabadjait és megállapítja katonai szolgálatukat (május 12.). Pozsony vm-ben pedig nyilvántartásba veszi (június 18.) a szentkirály-jobbágyok két nemzetségét. Június 27. Bertalan veszprémi püspök kiadja a veszprémi Szent Katalin apáca kolostor alapítólevelét. A zárda lakója Magyarországi /Boldog/ Ilona, akinek életéről utóbb legenda készül, amely 14. századi változatban maradt fenn.) Július 14. IV. Béla némileg módosítja a pannonhalmi apátság népeinek 1226-ban megszabott szolgáltatásait, s figyelmezteti őket, hogy szolgaságra vettetnek, ha nem teljesítik azokat. Szeptember 10. IV. Béla király kiváltságot ad Bars település magyar és német hospeseinek. December 6. A mongolok (vagy miként egyik alávetett törzsükről a kortársak nevezik őket: a tatárok) elfoglalják Kijevet. Az év folyamán Zára elpártol Velencétől, és elismeri a magyar fennhatóságot. 1241 január-február. IV. Béla megerősíti az ország északkeleti határát. A Vereckei hágó védelmére Tomaj nembeli Dénes nádort rendeli, és mozgósítja, Pestre hívja az ország haderejét. A király Óbudára megy, hogy szokás szerint ott ülje meg a nagyböjtöt. Február 27. IV. Béla megerősíti a várak jövedelmének rendezésekor (föltehetően 1940-ben) kétségessé vált zamari (Trencsén vm.) német hospesek jogállását.
