Amerikai Magyar Újság, 1999 (35. évfolyam, 1-12. szám)
1999-10-01 / 10. szám
1999. október AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 13 SOÓS GÉZA A nyár a "vízöntő" jegyében telt el ÚJABB FELHŐSZAKADÁSOK, ÚJABB ÁRVÍZEK SÚJTOTTÁK HAZÁNKAT Úgy tűnik nehéz évvel búcsúzik az ezredforduló. Ilyen árvizek mint az idén régen sújtották hazánkat. Sokszor félve nyitottuk ki a rádiót, hogy meghallgassuk, melyik helység áll méteres víz alatt. Együttérzéssel figyeltük az egyre több romba dőlt hajlék károsultjainak panaszát. Mégis mindezen sorscsapások után elmondhatjuk, hogy talpon maradt az ország. Több ezer összedőlt, vagy megrongálódott épület újjáépítése megkezdődött. Minden esély megvan arra, hogy a tél beköszöntésével a károsultak nem maradnak fedél nélkül. A károk végleges összegét még csak becsülni sem lehet. Az özönvízszerű esőzések a lakosságon kívül a mezőgazdaságot is sújtották. A néhány óra alatt többszörösére duzzadt patakok és folyók vízét csak úgy lehetett biztonsággal levezetni, hogy az elvetett területeket elárasztották, elkerülendő a nagyobb katasztrófát a lakott területeken. így is számtalan ház került vízalá. A mezőgazdasági területek vizzel átitatott földje már nem tudott több vizet beszívni, így az nagy területeket elborított. Sokhelyen lánctalpas kombájnnal vágták a gabonát, melynek költsége többe került, mint a gabona felvásárlási ára. Még ezek után is az ország gabonaszükséglete megtermett és egy kevés még exportra is jutott. Szerencse a szerencsétlenségben, hogy a kukoricából rekord termés várható, és a többi növényi kultúra is jó terméssel kecsegtet. A nyári katasztrófád időjárás megterhelte az állami kiadásokat is. Tavasszal bizonyos gazdasági mutatók, így például a költségvetési hiány szomorú képet mutatott. Mára ezek a tendenciák megváltoztak, a féléves gyorsjelentések optimizmusra adnak okot. Ami talán a legfontosabb, az a növekedési ütem, mely bíztató és 4 százalék körül várható, mely európai viszonylatban nagyon jónak mondható. Az inláció végre egyszámjegyű lesz, mellyel 2000-ben 7-8 százalékkal számolnak. Mindent összevetve, ha az év végéig nem lesz valami katasztrófális esemény, az ország talpon marad, és közben nem veszíti el előnyét sem a közép-kelet-európai országokkal szemben. A politikában is mozgalmas volt a nyár. Kezdve a NATO-hoz való csatlakozással, egészen a jugoszláv háborúig bezárólag. Azzal a jugoszláv háborúval, melynek hatása máig is kihat hazánk kül- és belpolitikájára. A történtek ismertek, így erre most nem térek ki, inkább annak egy belpolitikai vetületével foglalkozom. Ez pedig nem más mint a Vajdaság helyzete, ami egyenlő több mint 300 ezer magyar életminőségével. Hitelt érdemlő statisztika szerint, ma Jugoszlávia Európa legszegényebb országa, megelőzve Albániát is. Ami nem kis teljesítmény. Testvéreink éheznek és nem jutnak hozzá megfelelő orvossághoz, gyógykezeléshez. De mindezeken túl a Vajdaság etnikai viszonya rohamosan megváltozik a magyarság kárára. Az egész volt Nagy-Jugoszlávia területéről özönlenek ide az új telepesek. Ez óriási hátrányt jelent a magyarok számára. A bevándorlók mellett Arkánd szabadcsapatai, a csetnikek tömegei, és a Koszovóból távozó reguláris egységek, itt vannak elszállásolva és egyben ők "tartják fenn a rendet". Nem kell nagy fantázia ahhoz, hogy milyen rend lehet az, amelyet Árkán a nemzetközileg körözött háborús bűnös és martalócai tartanak fenn. Mindebből következik, hogy a vajdasági magyarok végveszélyben vannak. Csak egyetlen intézkedés mentheti meg őket, ha a Vajdaságba is bevonulnak az ENSZ kéksisakosai, melyet egy későbbi, hovatartozásról szóló népszavazás követne. Ezt Csurka István a MIÉP elnöke nagyon pontosan megfogalmazta, mint egy utolsó lehetőségként és kapaszkodóként az ott élők számára. Azt tudomásul kell venni, függetlenül attól, bárki bármit is mond, Koszovó de jure elszakadt Jugoszláviától, melynek kinyilvánítása az ezredforduló után meg fog történni. Ha létezik az a magasztos eszme, melyet a Nyugat 60 éve hirdet: az emberi önrendelekezési jog, akkor az ottani népszavazás pontot tesz az ügy végére. Ugyanakkor milyen tilalommal lehet kirekeszteni a vajdasági magyarokat az önrendekezésből? Csakhogy ez a történelmi pillanat ma van. Holnap már a betelepítések miatt úgy meg fog változni az etnikai összetétel, hogy egy ilyen irányú népszavazás már kedvezőtlen lenne a magyarság számára. Csurka István javaslata ellen tiltakozik az SZDSZ és az MSZP. Ezen nem is lehet csodálkozni. Miért fájna ennek a két pártnak az ottani magyarság vesszőfutása, ha elődeik és apáik oly nagy szeretettel és szakértelemmel vettek részt ilyen-olyan formában a magyarok szervezett legyilkolásában. A kormos Bauemek, vagy Hack-nak, aki időnként eszét veszti a Hitgyülekezetben, és a többieknek? Kérem minden igaz honfitársamat, hogy amikor imára nyitja ki száját, amikor a Jóistenhez fohászkodik, ne feledkezzen meg a vajdasági magyarokról. A sok balsors után váltsunk témát. Egy nagyon humoros, már-már nevetésre ingerlő dolgot említenék, ez a magyar foci. Foglalkoztam már vele e lap hasábjain, de az egész olyan mint egy folytatásos rémregény. Olyan apró epizódok már szót sem érdemelnek, hogy a Kispest kasszájából elloptak száz milliót, és aki a lenyúlással gyanúsítható, már kérdőrevonáson is felháborodik, hogy hagyják őt dolgozni, ne zavarják ilyen apróságokkal. Korábban már említettem, a sportminiszter menesztette Kovács Attilát a Labdarugó Szövetség főtitkárát. A FIFA ezt nem vette tudomásul és a Szövetségből való kizárással fenyegette meg a magyarokat. Ugyanakkor a FIFA ígéretet tett arra, hogy kivizsgálják azon gazdasági vádakat, melyek a főtitkár ellen elhangzottak. Külföldi pénzügyi szakemberek megvizsgálták az MLSZ gazdasági helyzetét és több tízmilliós adó- és egyéb hiányt állapítottak meg. Az MLSZ
