Amerikai Magyar Újság, 1999 (35. évfolyam, 1-12. szám)
1999-10-01 / 10. szám
1999. október AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 5 rabtartóikkal, a közönséges bűnözőkkel kéz a kézben építsék a demokráciának nevezett "népi demokráciát", mert egyedül ez ad a több, mint négy évtized gaztettei elkövetőinek teljes biztonságot, hogy az elnök, az uralkodó párt, s az Alkotmánybíróság védelmében élvezhessék az összerabolt dollármilliókat. Jól tudjuk, hogy a pártocskákra töredezett, keresztény-nemzeti világnézetet hidető, - de csak egyéni érdekeiket szem előtt tartó - politikai vezetők nem vették, vagy talán nem is akrták tudomásul venni a szabadságharc tanulságait. Ha ugyanis ezt teszik, akkor egyéni érdekeiket félretéve, önzetlenül, csak nemzetünk jövőjét nézve és minden magyar erőt összefogva, sikerült volna 1994-ben megakadályozni a katasztrófális visszarendeződést. Nem marad más, mint az új miniszterelnökben, Orbán Viktorban reménykedni, hogy évtizedek lelki és fizikai rombolását helyrehozza, ha ugyan lesz ehhez ereje, s megfelelő munkatársai, akiknek nemzetépítését a "világállam" tervezői nem akadályozzák meg. Sajnos feltételezhető, hogy ezen az évfordulón kevesen fognak már visszaemlékezni úgy szülőhazánkban, mint az emigrációban halottainkra, mert az érdeklődést leköti a politikai gladiátorok romboló szándéka. Ezért nagyon megszívlelendő Fáy Ferenc "Missa Hungarica" című requiemjének utolsó strófája, melyben elsiratja a hazánkért életüket feláldozó hőseinket. Csatlakozzunk tehát hozzá és egyesült erővel: "Emeljük ég felé a holtakat; az elporladtakat, féregrágottakat, már annyi éve nem siratottakat, akik fölött nagyöblű évgyűrűket nevelt a fa, s kikről csak a hű szelek beszélgetnek a csípős alkonyaitól, mikor felszáll a csontjaik felett az őszikék egysípú siratója..." /AMERIKAI MAGYARSÁG/ SZERB ATROCITÁSOK A BÁCSKÁBAN ÚJVIDÉK - Valóban minden következmény - tettesek felelősségre vonása - nélkül marad, ami nemrégiben a csonoplyai (Nyugat-Bácska) Petőék házában történt? Azok a vajdasági magyarok, akik tudomást szerezhettek róla - a magyar nyelvű sajtó ugyanis nem ismertette az esetet -, elvárnák, hogy vizsgálat induljon az ügyben, ha pedig indult, akkor számoljanak be a közvéleménynek. Ha ez nem történik meg, a vajdasági magyarok okkal vonhatják le ismét a következtetést a nem is olyan csendes etnikai tisztogatásról a Vajdaságban. Mi is történt a Zombor környéki Csonoplyán? A fiatalok születésnapot ünnepeltek, amikor hívatlan vendégek nyomultak be a házba. Ennivalót és italt követeltek - pedig a Grozdicsok és bandájuk tagjai nem tartoznak olyan szerb családokhoz, amelyek esetleg erre rászorulnának -, majd amikor az elképedt háziak ennek eleget tettek, sértegették az ünnepeltet és vendégeit. Minderről az elkeseredett Pető család feje panaszt tett a Vajdasági Magyar Demokrata Párt zombori szervezeténél, az ügyet pedig Ágoston András pártvezető tárta a Danas című szerb napilap segítségével (a Magyar Szó akkor sztrájkban volt) az ország közvéleménye elé. A belgrádi lap: A szerbek zaklatják magyar szomszédaikat a születésnapi ünnepségen címmel adott hírt az esetről. Ám a benyomulás és a zaklatás nem merült ki a fenn ismertetettekkel. A Groznics-banda egyik tagja meztelenre vetkőzött, és a vendégek egyikét, a zombori Molnár Mónikát elkezdte cibálni az egyik félreeső szoba felé, mindenki előtt hangosan kinyilvánított szándékkal. A nemi erőszakot azonban sikerült megakadályozni. Közben hívásra megjelent a kljajicsevói rendőrség is, a Grozdicsek pedig eltávoztak. Ekkor következett a porig alázott háziak számára a másik döbbenet: a rendőrök szerint ugyanis nem történt semmi tragikus, biztosan csak ittas - talán narkós - gyerekekről van szó. (Mellesleg, a banda valamennyi tagja jócskán felnőttkorú.) Amikor a rendőrség otthagyta a halálra- vált embereket, visszatértek a Grozdicsok. S csak akkor kezdődött az igazi haddelhadd, a panaszt tenni merészelők megbüntetése. Szidalmazták, sértegették a családot, s követelték, hogy ők is hagyják el Csonoplyát, menjenek a többi után. Betörték az ablakokat, kifordították sarkából a kaput, letépték a csatornát a házról, még a lekvárosüvegeket is összetörték az éléskamrában. A Pető család azóta is a történtek hatása alatt, rettegésben él. Félelmüket fokozza, hogy a rendőrség "nem bírta vagy nem is akarta megvédeni őket". A VMDP levelet küldött a zombori rendőrségnek. Válasz sem érkezett. A Danas újságírójának érdeklődésére azt válaszolták, hogy semmiféle levélről sem tudnak, az pedig, akinek címezték, nincs szolgálatban. A rendőrtisztek szerint a nemzetiségek közötti kapcsolatok a zombori járásban jók, a légkör nemkülönben, de a magyarok közt "az a szokás", hogy ritkán jelentenek bármit is a rendőrségnek, a problémáikat megtartják maguk között. Ezért nagyon nehéz reagálni az incidensekre, különösen ha az magánlakásban történik, ahova csak hívásra szállhatnak ki. Ágoston közölte, az esetről beszámol a nemzetközi szervezeteknek is. Eddig csupán egy szerbiai párt reagált az esetre: a Vük Obradovics vezette Szociáldemokrata Párt, mely nyugtalanságának és ekeseredésének adott hangot a rendőrség magatartása miatt. Azzal, hogy nem nyújtott védelmet Petőéknek, világos jelzést adott a huligánoknak. Ők pedig értették az üzenetet, és éltek is vele: folytaták a zaklatást, és követelték Petőék kitelepítését. "Nem volt már elég a nemzeti alapú üldözésekből? - tette fel a kérdést a párt közleménye. (M.N.) (Sebestyén) FIZESSEN ELŐ LAPUNKRA!
