Amerikai Magyar Újság, 1999 (35. évfolyam, 1-12. szám)
1999-06-01 / 6. szám
10 AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 1999. június EGY ELFELEJTETT EMIGRÁCIÓS ÍRÓNK Wass Albert és Fűry Lajos a legismertebb és legolvasottabb íróink az amerikai magyar emigrációban. Van azonban egy igen termékeny írónk, akinek művei egy könyvespolcot tölthetnének meg, de mivel több türelmet és elmélyedést kívánnak az olvasótól, nem annyira közkedveltek. Eszterhás Istvánról szól ez a rövid tanulmány, aki nemcsak az otthoni, hanem főleg a bevándorolt amerikai magyarság életét és problémáit ismerteti, mély lélektani elemzéssel, rendkívüli írói tehetséggel. Ebbéli képessége különösen kitűnik az "AMERIKAI MAGYAR REGÉNY" című monumentális (744 oldalas) művében, melynél mélyrehatóbbat, megrendítőbbet nem találunk sem az emigrációs sem az óhazai írók könyveiben. A regény szereplőiben megrajzolja a századunk kezdetén bevándorló magyarokat, akik az otthoni nyomorúság elől menekülve, belekerülnek az amerikai kapitalizmus testet és lelket őrlő csapdájába s akik munkájukkal hozzájárultak "az amerikai gazdasági csodához". (Ezeknek nem emeltek szobrot, bár jobban megérdemelnék mint a katonák, akiknek mestersége végeredményben nem az építés hanem az öldöklés.) Aki megakarja ismerni annak a milliónyi bevándorolt magyarnak életét, hősies küzdelmét, tehetségét szorgalmát, egyúttal hibáit, akik főleg Cleveland és környékén, de az ohiói bányákban is - éltek, dolgoztak, építették a jobb jövőt gyermekeik számára, okvetlenül el kell, hogy olvassák ezt az "Amerikai magyar regényt", mely szívszorítóan romantikus, de ugyanakkor a legnagyobb realizmussal és bámulatos történelmi ismerettel lett megírva. Eszterhás István 1907-ben született Kispesten és jelenleg 92 éves pátriárkái korban Clevelandben él a Shaker Square és a "Bakáj" (Buckeye Street) közelében, amely annyi regényének is színhelye. Bár látása meggyöngült, de elméje éppoly friss mint amikor regényeit írta, csodálatos termékenységgel, többnyire saját költségén adva ki azokat. 1944-ig élt Magyarországon, ahol jogi doktorátusát szerezte és a miniszterelnökség sajtóosztályán működött. Még otthon írta meg több sziciális hangvételű regényét: "Háborúban nőttünk fel" - "Három nap a pokolban" - "Szegények szerelme". Jelentős műve (Zrínyi díjas) a "Musztafa, Karaffa és az akasztófa", valamint "A két pogány közt" (török és osztrák) szenvedő magyarság korrajza. Amerikába való kivándorlása után először a Katolikus Magyarok Vasárnapját szerkesztette, majd egymás után jelentette meg műveit, melyekben a kommunista redszerbe kényszerített magyar nép tragédiáját, testi-lelki gyötrelmeit festi le, szinte epikus erővel. "A besúgó és az apostol" (biblikus allegória a júdáslelkű megvesztegetett magyarokról), "Kakucsográfia” (szülővárosának, Kispestnek, a főváros peremére szorult magyaroknak élete a kommunista "választások" tükrében.), "A hézag" (gyilkos szatíra egy ÁVO-s tisztté avanzsált munkás karrierjéről és amerikai látogatásáról), "A kardinális és a rendőr" (Mindszenty kardinális hősi harca, dilemmája az amerikai követségen mielőtt azt elhagyná, egy, őt az amerikai követség épülete körül őrző magyar rendőr szemével is nézve), "Nyugodt lehetsz elvtárs" (a levert 56-os szabadságharc utáni hangulat mesteri jellemzése, mely a római Anonymus regénypályázat díjnyertes műve lett). Történelmi regényeiben is nagyot alkotott. "Magyar Disputa" (török börtönben szenvedő magyarok vitája, egymásra találása népünk sorskérdéseiben), "Döb- rente kürtje" (színpadi mű, a nemzeti kérdés drámája), a Kolozsvárra való bevonulás napján a debreceni színház adta elő, "Kováts Mihály hajóra száll" (Washington lovassági ezredesének életregénye, hősi haláláig Charleston- nál; két kötetes nagy mű). Igen sikerültek azok a regényei melyek az újabban, tehát a II. világháború után kimenekültek életét, vívódásait érvényesülési vágyát írja meg: "Az atlanti szaletli" (hogyan rendeznek a kivándorolt magyarok szabadságharcos emlékünnepélyt az emigrációban), "Kétszer radikális Gyuri" (annak az emigránsnak a regénye, aki egyszerre akart lenni fent és lent, de közben kiesett középről is), "Eltékozolt fiák" (fiatalok útja háborúból a lágerekbe, a lágerekből az amerikai clevelandi Bakáj ra). Mindezekből is felmérhető, mekkora történelmi és helyi ismerettel rendelkezik: hihetetlen nagy beleéléssel rajzolja meg alakjai életútját, elemzi külső belső problémáikat, akik igen sokat tépelődnek, viaskodnak emlékeikkel, helyzetükkel, honvágyukkal. Lélekrajzai e téren Dosztojevszkiével vetekednek. Nem könnyű olvasmány egyik regénye sem. Türelmet, elmélyedést, szinte a szereplővel való együttélést kíván olvasójától: Talán ezért nem lett oly népszerű az emigrációs olvasótáborban. Nagyszerűen érti az otthoniak, főleg az ifjabb nemzedék eltorzított, zsargon "magyar" nyelvét, de az amerikás magyarok angollal kevert beszédmódját is. (Ez utóbbit csak a régi amerikások és a II. világháború után kimenekült magyarok élvezhetik igazán.) Költői tehetséggel is megáldotta az ég: "Verses bugyor" címen adta ki (1997-ben) a még kivándorlása után és az újabban írt kitűnő és szintén irodalmi értékű költeményeit. Eszterhás István írónkban az emigrációs magyar irodalom egyik géniuszát tisztelhetjük. Tudása és ismeretköre bámulatos. Vannak persze művei, mint a már említett "Amerikai magyar regény", mely 19 éves adatgyűjtő munkának a gyümölcse. Szívből kívánjuk az immár pátriárkái korban lévő írónak, hogy minél többen felismerjék írói nagyságát és legalább néhány művét elolvasva írói "életművéből", tisztelettel tekintsenek a clevelandi "remetére", s hálával a Gondviselés iránt, mely ilyen avatott-tollú íróval ajándékozta meg népünket, főleg az emigrációs magyarságot. (Eszterhás István címe: 2602 Queenston Road, Cleveland, OH 44118. Tel: 216-321-1701) Miskolczy Kálmán
