Amerikai Magyar Újság, 1999 (35. évfolyam, 1-12. szám)

1999-05-01 / 5. szám

24 AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 1999. május A SZŐKE RENDŐR MEG A BARNA TETTES Derű, Budapest XV. kerület, az újpalotai csarnok külső, zöldség- meg gyümölcsárusok sorai. És akkor valamiért valaki fölkiált, tolakszunk, fi­gyelünk, akár az amatőr riporterek. Egy magas cigány férfi föllökte, leütötte az egyik hölgyet, el akarván venni a táskáját. Az áldozat a szemébe kapott, küszködött, majd elmenekült. Mit ad Isten, épp jelen van két rendőr, nosza, leül­tetik az egyik ládahalomra az illetőt. Hallgatjuk, vagy már húszán, ahogy urazza az elkapott cigány tolvajt a szőke rendőr. A másik rádiózik, beszél arról, hogy itt és most mi történik. Végül azt veszem észre, hogy valamiben megnyu­godott láthatatlan és számunkra hallhatatlan felettesével. A nép zúgolódik. Nem épp a fejét követelik a cigány bűnözőnek, de valahogy hiányérzetük van mindnyá­junknak.-Legalább ne urazná azt a gazembert - szól egy remegő ajkú öregúr. Rendkívül dühös. - Nahát ilyet! Nahát! Hogy mik vannak fényes délben! - csak ezek jönnek ki a száján. Másik asszony érkezik, semmit nem tud. Érdeklő­dik, mi történt.-Ott az a cigány leütött egy nőt, elvette a táskáját - érkezik a tájékoztatás. És hogy ott vagyunk a rend és a fegyelem meg a másság őreinek a közelében, meghallja az előbb telefonáló az asszony hangját. Visszafordul, és olyan fenyegetően, ahogy ritkán látni rendőrt ebben az országban, megfordúl, felém, mert mellette áll zöldséges szatyrával a családanya, aki a tájékoztatót leadta:-Ilyesmit csak otthon, a saját négy fala közt mondjon, érti? - mondja bele a rémült asszony arcába. Csönd van, pofa súlyba, senki meg nem mukkan úgy egy percig. Aztán kékülő ajakkal még megpróbál rebegni valamit az előbbi idős férfi, hogy "még urazza, még minket fenyeget meg nahátr. A cigány férfi, az úr, aki valóban ura a helyzetnek és önmagának, a fejéhez kap, és eljátssza csak úgy kapásból a sértett másságot, a mit tudom én milyen kisebbségit. Hogy őt cigánynak... Mi, a többség, állunk rémülten, a rendőr belénk verte a frászt másodpercek alatt a "saját négy falunk" (ha van) rendeltetésével, hogy ott ejtsük ki azt a szót, hogy cigány. Esetleg oláh, mindkettő népnév évszázadok óta. Mert, ahogy kiderült, a pasasnak (úr), "feltételezett tettesnek" (leleplezett, elfogott stb.) nincsenek papírjai. Ezt még meghallgatjuk, széledtünkben és ijed­tünkben, ugyanis vagy parancsot kapott, hogy engedje men­tére (lásd: iparűzésre, betörésre, leütésre, késelésre, rabló­gyilkolásra, robbantásra etc.) az illető úrat, vagy pedig a két lötyögő fiatal rendőr maga döntött és elengedte (!) ott, a szemünk láttára, a tettest. (Czegő Zoltán) Az orosz fenyegetés Moszkva meglehetősen ellentmondásos szerepet játszik a balkáni háborúban. Jelcin egyik nap úgy viselkedik, mintha közvetítésre akarna vállalkozni a szembenálló felek között, máskor meg barbár-ságnak nevezi a NATO- bombázásokat és azzal fenyegetőzik, hogy katonai segítséget nyújt Belgrádnak, vállalva ezzel a harmadik világháború kirobbantásának kockázatát is. Jelcin két nappal ezelőtt kijelentette : Oroszországnak mindenképpen távol kell maradnia a balkáni konfliktustól. Ugyanakkor Igor Szergejev orosz védelmi miniszter a sajtónak adott nyilatkozatában ingerülten támadta a NATO-hatalmakat és azt követelte, Oroszország küldjön fegyvert és önkénteseket a szerbek megsegítésére. A Kremlhez közelálló körökből az a hír is felröppent, hogy az orosz rakétaerők parancsnoksága utasítást adott arra, hogy a NATO-államok fővárosaira irányítsanak interkontinentális ballisztikus atomrakétákat s ugyanakkor teljes készültséget rendeltek el az orosz rakéta-fegyvernem valamennyi alakulatánál. Ezt a hírt ugyan a Kreml szóvivője másnap megcáfolta, de ismerve az orosz hadsereg felső vezetésének szerbek iránti rokonszenvét, a cáfolat nem tűnik meggyőzőnek. A Dumában is erősen NATO-ellenes a hangulat és a képviselők nagy többsége Jugoszlávia közvetlen megsegítését szorgalmazza. Miután a felsöház már üzenetet küldött a kormánynak arra vonatkozólag, hogy szállítson fegyvereket Belgrádnak, az alsóház is szavazott ebben a kérdésben és nagy többséggel támogatta a felsőház álláspontját. A Duma 279 szavazattal, 34 nem és 4 tartózkodás mellett úgy döntött, hogy felszólítja Jelcint : a kormány vizsgálja meg fegyverek, harci technika és egyéb felszerelések jugoszláviai szállításának lehetőségeit. Ugyanakkor katonai tanácsadók Belgrádba való küldését is javasolta Duma. A képviselők közül több ismert szélsőséges — Zsirinovszkival az élen — önkéntesek toborzását hirdették meg a szerbek megsegítése érdekében. Az orosz flotta több olyan manővert hajtott végre, amelyeket Moszkva figyelmeztetésnek szánt a Nyugat címére : a Fekete-tengeri orosz hajóhad több hajója áthaladt a Boszporuszon és kifutott a Földközi-tengerre. Az Északi­tengeri flotta töb hajóját az Atlanti-óceánra irányították és köztük van a legmodernebb elektronikus eszközökkel felszerelt Liman nevű felderítő hajó, amely Gibraltárnál befutott a Földközi-tengerre és jelenleg az Adrián tartózkodik. A kémhajó a NATO hadműveleteit kíséri figyelemmel és jelentéseit nemcsak Moszkvának, hanem Belgrádnak is továbbítja. Az orosz hajók jelenléte a Földközi-tengeren fokozza a nemzetközi feszültséget és bátorítást jelent a szerbek részére. Jelcin ezzel egyidőben televíziós beszédben javasolta, hogy a G-7 országok + Oroszország üljenek össze és közösen tegyenek erőfeszítéseket a koszovói krízis megoldására. Az orosz elnök ezúttal békülékeny húrokat pengetett és emlékeztetett arra, hogy a Balkánon egyszer kirobbant egy világháború s ezért mindenképpen békés kibontakozásra kell törekedni. Végül lehetetlennek minősítette azt a hírt, amely pár nappal ezelőtt röppent fel nyugaton, miszerint esetleg csatlakozik Oroszországhoz, illetve az orosz- bjelorusz szövetséghez.

Next

/
Oldalképek
Tartalom