Amerikai Magyar Újság, 1999 (35. évfolyam, 1-12. szám)
1999-04-01 / 4. szám
1999. április AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 29 Magyar tájak MAGYAR TÖRTÉNELEM MAGYARORSZÁG TÖRTÉNETI KRONOLÓGOÁJA XX. rész 1260. március. IV. Béla magyar és II. Ottokár cseh király három hónapra fegyverszünetet köt. A fegyverszünet végére a magyar király Pozsonytól északnyugatra a Morva bal partján, a cseh király pedig a folyó jobb partjától nyugatra fekvő Laa város mellett gyűjti össze hadait. Június 25. István királyfi seregével át kel a Morván. Staatznál, Laa közelében június 26-án legyőzi Ottó hardeggi gróf csapatát, és még aznap visszatér a magyar táborba. A cseh király a laai táborból július 4-én hadaival a Morvához vonul, majd másfél napra, július 12- től 13-án délig fegyverszünetet köt a magyar uralkodóval; megegyeznek, hogy IV. Béla hadai ezalatt átkelnek a folyón, a cseh király pedig seregével visszavonul. Július 12. A magyar had István királyfi vezetésével átkel a Morván. Megütközik II. Ottokár cseh király seregével és Kroissenbrunn közelében a Morva mellett veres- séget szenved a kikényszerített csatában, melyben a magyarok oldalán részt vesz Romanovics halicsi, V. Boleszlo krakkói fejedelem és Leszek leczycai herceg. A magyar király Rátót nembeli Loránd nádor közvetítésével békét ajánl és szeptember 3. előtt megállapodik a cseh királlyal a pozsonyi békepontokban: IV. Béla lemond Stájerországról és vállalja, hogy kisebbik fia, Béla elveszi Kunigundát, Ottó brandenburgi őrgrőfnak, a cseh király sógorának a leányát. Az esküvőt 1264-ben tartják meg. Augusztus 20. után István királyfi stájer hercegségét elvesztve ismét átveszi Erdély kormányzatát.-IV. Béla kinevezi kisebbik fiát, a gyermek Bélát egész Szlavónia hercegévé. (A tényleges kormányzatát 1268-ban veszi át; tisztségét haláláig, 1269-ig viseli. Szeptember 3. IV. Béla Magyarországra települt kunok megtérítéséről értesíti Ottó passaui püspököt, és kéri, hogy II. Ottó cseh királyt bírja rá a béke megtartására. Az év második felében Kemény fia Lőrinc serege a Szörénységből, az ispotályosok (johanniták vagy keresztesek) volt hűbérbirtokából kiűzi a bolgárokat. Az év folyamán IV. Béla kiadja a győri, abdai és a füzitői vámszabályzatot. 1260 körül elkészül a budai várban a német polgárság számára a Nagyboldogasszony (később Mátyás-) templom. 1261. március 31. II. Ottokár cseh király és IV. Béla (valamint családja: Mária királyné, István királyfi és Béla herceg) az 1260. évi pozsonyi békepontok alapján megköti a bécsi békét. (Ottó passaui, Brúnó olmützi és János prágai püspök ígéretet tesz, hogy szükség esetén kiközösítéssel kényszerítik a cseh királyt a béke megtartására.) Október 25. II. Ottokár cseh király Pozsonyban házasságot köt Kunigundával, IV. Béla unokájával, Anna és Rosztoszláv herceg leányával. Az év folyamán IV. Béla és István királyfi hadjáratot vezet Bulgáriába. A magyar had Vidin mellett győzelmet arat a bolgárokon. István királyfi seregével a Duna jobb partján tovább nyomul kelet felé és Nikápolytól nyugatra, az Iszker folyónál másodszor is győz.-István királyfi városi kiváltságot ad a sátoraljaújhelyi hospeseknek és megerősíti a désvári (Belső-Szolnok vm.) hospesek Ákos nembeli Ernyőtől kapott városi kiváltságát. 1262. január 11. IV. Orbán pápa az elhunyt Benedek esztergomi érsek utódjává választott Tűrje nembeli Fülöp zágrábi püspököt az érsekség kormányzójává nevezi ki. Április 28. előtt István királyfi elsőszülöttnek járó hercegséget követel apjától IV. Bélától, aki emiatt mozgósítja hadseregét. Hasonlóképpen cselekszik István királyfi is; mindketten megkezdik egymás hívei birtokainak elkobzását. Október 28. IV. Béla széleskörű kiváltságot ad az esztergomi érseknek. (Az érsekség adómentes; népei felett az érsekség udvarispánja vagy ispánja ítél; a nemesek az érsekség szolgálatába állhatnak és birtokaikat királyi engedély nélkül is az érsekségre hagyhatják. A királyi és királynéi udvarnokok, valamint a szolgarendű népek ezt csak az uralkodói hozzájárulással tehetik.) December 5. előtt IV. Béla és elsőszülött fia, István királyfi, a fegyveres összecsapás elkerülésére Tűrje nembeli Fülöp esztergomi érsek, a király és Smaragd kalocsai érsek, a királyfi kancellárja közvetítésével megköti a pozsonyi békét és esküt tesz a békeszerződés megtartására. (Megosztják az országot: IV. Béla megtartja a nyugati országrészt, mig a keletit, a sójövedelmek felével, átengedi Istvánnak. Várat ígér fiának, és megfogadja, hogy nem csábítja el és nem fogadja szolgálatába a kunokat. Mindketten visszaadják a háborúskodás során elvett birtokokat.) István királyfi a pozsonyi béke után felveszi az ifjabb király (rer iunior) és a kunok ura (dominus Cumanorum) címet; ifjabb királyként uralkodik trónra lépéséig, 1270-ig, apja haláláig, a keleti országrészen, melyet a Duna, továbbá Sáros, Újvár, Gömör és Nógrád megyék nyugati határa választ el apja országrészétől. December 5. István ifjabb király a Tisza melletti Poroszlón (Heves vm.) kibővíti a pozsonyi békeszerződés pontjait és esküt tesz megtartásukra. (Fiúi tiszteletet igér IV. Bélának; nem követel többet, mint amennyit a pozsonyi békében kapott; elismeri, hogy a békeszerződésben ígért vár fejében átvette a Nógrád vármegyei Fülek várát és tartozékait; apja és testvére, Béla szlavón herceg ellen nem lép fel, sőt segítséget nyújt apjának ellenfeleivel szemben; országrészében fekvő birtokaikat és váraikat apja hívei megtarthatják és szabadon fölkereshetik; az egyházak, a
