Amerikai Magyar Újság, 1998 (34. évfolyam, 1-12. szám)

1998-11-01 / 11. szám

1998. november AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 23 Tovább szeletelik a kereszténydemokratákat Nem a kereszténydemokrácia szen­vedett vereséget Magyarországon a mostani választások során, hanem a kereszténydemokrata tábor, a KDNP szétverése járt sikerre! és erre a célra felkent zsoldosok, megbízottak tevé­kenysége aratott diadalt. A keresztény- demokraták száma ugyanis hazánkban valószínűleg nem csökkent az 1994-es választások óta, csak szavazataikat lop­ták most el, hordták szét a különböző keresztény zászlókat lengetök, platfor­mokat alapítók népes táborába. A KDNP vezetése ellen intézett leg­utóbbi támadás után 1997 novembert követően már csak öt hónap állt ren­delkezésre: — a párt átszervezésére, a program elkészítésére, a képviselője­löltek felkutatására és a kampányra. Mindezeket a feladatokat krónikus pénzhiányban, illetve hitel-megvonás jegyében kellett volna sikeresen meg­oldani. Nem egy ember, a pártelnök ku­darca, hogy ez a feladat nem járt siker­rel. A sikertelenség mindannyiunké, mindazoké, akik tisztséget viselünk. Természetesen az is reális feltevés, hogy a feladat már eleve túlhatárolt, megoldhatatlan volt. Választások után a bukást követően követően a felelősséget firtatni termé­szetes dolog, legfőképpen a vezetettek- nek, a párttagságának a részéről. Ilyen esetben tiszteletre méltó, de nem köte­lező a teljes létszámú vezetésnek fel­ajánlani lemondását. Kirívóan feltűnő azonban a tisztségviselők egy szűk, a vezetést meghatározó csoportjának fel­vetni a megkülönböztető, személyre szóló felelősség kérdését. Vereség, hogy a KDNP jutott be a par­lamentbe és nincsenek képviselői helyei, miként az MDF-nek. Ezzel szembe állít­ható viszont, hogy a Kereszténydemok­rata Néppárt neve nem lett jelzője, után­futója egyik nagy pártnak sem. Ezáltal le­hetősége van az önálló, független párt- építésre, sorainak rendezésére, amire mind ezideig egyrészt nem fordított elég gondot az éppen regnáló vezetés, avagy külső erők akadályozták meg az utóbbi időben ebbéli szándékait. Európába igyekvő Magyarországról nem tűnhet el és nem olvadhat más párt­ba a kereszténydemokrácia. Ebben a vo­natkozásban feladatunknak, kötelessé­günknek kell tekinteni, hogy a KDNP önál­lóságát megőrizzük. Sokunk számára ez a jövőbeni legfontosabb feladat. Fonto­sabb, mint egy-két, legfőképpen szemé­lyes érdekeket szolgáló képviselői szék szánalmas megnyerése. Felfogható a most elindult belső hatal­mi harc koncepcionális nézetkülönbség­nek is. Ebben a vonatkozásban fel kell eleveníteni 1990 és ’94 közötti szerepün­ket a politikában. Kísérő pártja voltunk az MDF-nek és ha úgy tetszik, az MDF far­vizén hajóztunk a politika tengerén. Több­ségünknek ez nem tetszett, ezért válasz­tottunk új elnököt Giczy György szemé­lyében, aki önálló politizálást hirdetett meg. Rövid időn belül sikere lett, mert hi­szen megközelítettük a 10%-os népsze­rűségi mutatót. Ezt követően vette kez­detét pártunknak a politikai életünkből jól ismert szalámizása. Azóta is tart egyedül a farvizi hajósok személyes és ellensé­geink közös érdekeit szolgálva. Érdemes összevetni az önálló politi­zálást az alárendelt kísérő bolygó jelle­gű, önfeladó, kisebbrendűséget jelző önállótlan politizálással. önállótlan politizálás Előnyei: — veszélytelen, felelősség nélküli; — feltűnően kevés munka is elégsé­ges hozzá; — néhány embernek valóban hoz si­kert. Hátrányai: — elszürkül a párt; — sohasem erősödhet meg kellőkép­pen; — pártgyözelem nem várható; — az ország számára közömbös, je­lentéktelen, sikertelen. A KDNP történetében már kipróbálta ezt a módszert 1990-94 évek folyamán az MDF szekerének tolásában Surján László elnöksége idején. önálló navigálás Hátrányai: — sok munkával jár; — kockázatos, felelősségteljes. Előnyei: — kiemeli a pártot a szürkeségből, önálló arculatot ad; — megerősödést eredményez, győ­zelmet hozhat; — sok embernek ad sikerélményt; — legfőképpen a nemzetnek szolgál előnyére. Rövid ideig létezett a KDNP történe­tében ilyen önálló politizálás 1995 év folyamán Giczy György elnökségének első szakaszában. Végezetül, a viták ellenére maradó egymás becsülését tekintve, úgy látszik egyesek tanulhatnának az MSZP-s és SZDSZ-es tagoktól. Belső harcaikat ugyanis ezek maguk között vívják meg. A vitákat követően nem vezet első út­juk az ellenséges média-kufárokhoz se­gítségért pártbeli tagtársaikkal szem­ben. Arról kell most döntenünk tehát, mire van igényünk: — önállótlan, szürke, kevés ember ér­dekeit szolgáló eszmeiségünket, prog­ramunkat megtagadó és önfeladó lát­szat politizálásra, avagy — önálló, magunk megmérettetését jelentő, felelősségteljes politikai tevé­kenység művelésére. Ez utóbbihoz tar­tozik azonban bukásunk okainak felmé­rése, lehetőségeink objektív számbavé­tele és ezeken alapuló pártépítési fela­datok meghatározása. Ennek eldöntésére ne a mostani ku­darc adjon érvelést, ösztönzést, hanem a kereszténydemokrácia hosszú távú hazai képviseletének perspektívája szolgáljon alapul. Természetesen hozzánk lehet csat­lakozni azoknak, akik egye'tértenek alapelveinkkel és tisztességes szándé­kokkal akarnak közénk állni, avagy ne­künk segíteni. Nem kívánunk azonban senkinek sem segélycsapata lenni önál­lóságunk feladásával. Együttműködni pedig partnerként a nemzeti érdekek el­sődlegessége esetén bárkivel szövet­kezhetünk. Budapest, 1998. május 26. Feljegyezte: Mándoki Andor a KDNP szakértő tanácsának /kapu/ elnöke

Next

/
Oldalképek
Tartalom