Amerikai Magyar Újság, 1998 (34. évfolyam, 1-12. szám)
1998-09-01 / 9. szám
8 AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 1998. szeptember Nincs uborkaszezon a honi politikában MEGALAKULT A JÖVŐ ÉVEZRED KORMÁNYA SOÓS GÉZA A májusi választások után a június a kormány- alakítás hónapja volt. Noha a választások után egyértelművé vált a szociál-liberális kabinet bukása. Göncz Árpád arra hivatkozva, hogy még nincs meg a választások hivatalos eredménye, több mint két hétig húzta Orbán Viktor kormányalakítási felkérését. Egyes becslések szerint ez a hezitálás az országnak százmilliójába került. A parlament megalakulása mellett, a különböző bizottságok megalakítását hátráltatta a MIÉP frakcióalakítási gondja, mivel a házszabály ezt 15 képviselőhöz kötötte. A gordiusi csomót végül az Alkotmánybíróság döntése vágta el azzal, hogy a MIÉP-et megilleti a frakcióalakítási jog. Ezt követően már csak az ülésrenddel volt egy kis probléma, mivel az SZDSZ nem akart a MIÉP mellé ülni. Orbán Viktor, Göncz Árpád felkérése után azonnal nekilátott a kormányalakításhoz. Miközben a Fidesz az MDF-el és az FKGP-vel tárgyalt, a sajtó és az ezt irányító liberál posztbolsevik klikk mindent megpróbált elkövetni, hogy összeugrassza őket. Szerencsére az alakuló koalíció vezetői voltak annyira rugalmasak, hogy nem dőltek be ennek a mélységesen aljas kísérletnek, és a tárgyalások nagyon korrekt mederben folytak. Rövid időn belül megszületett a megállapodás. A Független Kisgazdapárt négy miniszteri posztot kapott: a Fölművelési és Vidékfejlesztési Minisztérium, a Honvédelmi Minisztérium, a Környezet- védelmi Minisztérium és a PHARE program kormányzati koordinációjáért felelős tárcanélküli miniszteri rang. Az agrártárca élén dr. Torgyán József áll. Az MDF egy tárcát az Igazságügyi Minisztériumot kapta, melynek az élén dr. Dávid Ibolya áll. Érdemes volt megfigyelni, ahogy a sajtó egy úgynevezett nagykoalíciót próbált összelihegni, noha Orbán többször kijelentette, hogy ez a formáció szóba sem jöhet. Ugyancsak feltűnő volt a sajtó vonatkozásában, amint néhány "kipróbált" pénzügyi szakembert igyekezett eladni az új hatalomnak. Járai Zsigmond esetében, sajnos nem eredmény nélkül, aki a pénzügy élére került. A letűnt hatalom minden ármánykodása ellenére, a győztesek megalakították a koalíciós kormányukat. Bízzunk benne, hogy az elkövetkező négy év alatt ez a kormány rendületlenül a nemzet érdekében fog tevékenykedni. Nem tartozik szorosan az új kabinet megalakításához, de érdemes említést tenni arról, hogy Csurka István a MIÉP elnöke, dokumentációkkal tudja bizonyítani, hogy a letűnt hatalom végóráiban több mint 17 milliárd forintot osztott szét jutalom gyanánt klientúrájának. Ha már a gyanús pénzügyeket említettem, nem mehetek el szó nélkül az egyre dagadó zsurki vodkagyár botránya mellett, melynek egyik szereplője Baja Ferenc volt miniszter. Érdekes módon Kovács László, volt külügyminiszter, jelenleg a szocialisták parlamenti frakciójának vezetője, a szocialisták vereségét abban is látja, hogy sok volt a párt körül a máig nem tisztázódott korrupciós gyanú. Horn Gyula, még mindig ott tart, hogy pártja minden gyanún felül áll. Azt hiszem erre mondják, hogy a tévedéshez való görcsös ragaszkodást ostobaságnak nevezik. Miközben itthon a választások és a kormány- alakítás folyt, Szlovákiában sorra rugdosták ki a magyar iskolaigazgatókat. Meciár kormány ma már a demokrácia látszatára sem kényes, ha a magyar kisebbség féktelen elnyomásáról van szó. Az iskolaigazgatók kirúgásához az szolgál ürügyül, hogy sok magyar nyelvű iskolában a szülők nem voltak hajlandók átvenni a szlovák nyelvű bizonyítványt. A tüntetők között ott voltak az ismert magyar nemzetiségű parlamenti képviselők is, akiknek alkotmányos jogait korlátozta a kivezényelt rendőrség. A helyzet egyre jobban elfajul, elmérgesedik. Csak halkan jegyzem meg, hogy a mai koszovói probléma is azzal kezdődött, hogy a belgrádi kormány, alapvető emberi jogaiktól fosztotta meg az albán nemzetiséget. Szlovákiáról annyit még érdemes megemlíteni, hogy a környező országok tiltakozása ellenére, beindították a mohi atomerőmű egyes reaktorát. Az erőmű külföldi szakemberek megítélése szerint nem felel meg biztonsági szempontból az európai szabványnak. Szlovákia mellett Romániában, ahol több mint kétmillió magyar él, egyfajta visszarendeződésnek lehetünk tanúi az utóbbi időben. Annak idején, amikor az RMDSZ miniszteri tárcákat vállalt a kormányban, megállapodtak abban, hogy Kolozsváron beindul az önálló magyar egyetem. Ma a megállapodás végrehajtását szinte az összes román párt ellenzi. Különböző alternatívákat ajánlanak helyette, mely közel nem egyenrangú az eredeti megállapodásokkal. Különösen magyarvonatkozású ügy is borzolja a romániai közvéleményt. Radu Vasile miniszterelnök felszólította Bárány Ferencet, hogy mondjon le egészségügyi miniszteri tisztségéről. Bárány ellen a vád, hogy 1961-ben együttműködési kötelezvényt írt alá a Secu- ritáte nyomására. Bárány Ferenc úgy nyilatkozott, hogy a magyar határhoz közel dolgozó és magyar nemzetiségű orvosoknak ez kötelező volt, akik ezt megtagadták, azokat nagyon súlyosan bántalmazták, de volt olyan is, akit agyon vertek. Bárány elmondása szerint, soha senkit nem jelentett fel, és ő magát a hírhedt titkosszolgálati szervezet áldozatának valja. Az egész üggyel kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy Romániában az 1991-es fordulat óta még egyetlen Securitáte vezetőt nem ítéltek el, csak folyamatosan az áldozatokon verik el a port. Mind ez jól beleillik abban a folyamatban, melyet csak balkáni demokráciának neveznek. Romániával kapcsolatos még az a hír, hogy súlyos árvíz pusztít, sajnos főleg Erdélyben a magyarlakta
