Amerikai Magyar Újság, 1998 (34. évfolyam, 1-12. szám)
1998-01-01 / 1. szám
22 AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 1998. január katonai egységek és a hírszerzés helyi vezetői kizárólag román nemzetiségűek A megyében működő 30 állami intézményből 15-nek az élén román nemzetiségű vezetők állnak Az állami részesedéssel működő vállalatok fő menedzsereinek csaknem 35 százaléka román, a megye 25 törvénybírája közül 20 román, az állami alapokból épült lakásoknak pedig több mint 26 százalékát román nem-zetiségüek kapták Az elmúlt nyolc esztendő során nemhogy csökkent volna, hanem jó másfél százalékkal növekedett is a megye román lakosságának részaránya. Ilyen és ehhez hasonló tények és letagadhatatlan adatok minden parlamenti kancsal indítványnál jobban cáfolják a szélsőséges román nacionalisták magyarellenes rágalmait". **Az Adevarul vezércikkben foglalkozott a magyarországi NATO-népszavazással és annak várható romániai hatásaival. "Naponta emelkedik a fal nyugati határunknál, hazánk és a nyugati világ között" - írta a cikket jegyző Bogdan Chirieac. "Néhány éven belül ott húzódik majd a NATO és az Európai Unió választóvonala, attól nyugatra lesz a fejlődés, a stabilitás és a jólét, tőle keletre a szürkeség övezete. A legújabb téglákat a népszavazáson rakták a falba a magyarok akik pedig csak nagyon is sokszori felszólításra mentek el — annyian, amennyien — a választóközpontokba" - fogalmaz a szerző. **A szerbiai oktatásügyi minisztérium betiltotta a budapesti Gábor Dénes Műszaki Informatikai Főiskola szabadkai és a Kertészeti Főiskola zentai konzultációs központjának működését. A döntés ellen tiltakozva Kasza József, szabadkai polgármester, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke nyílt levelet intézett Jovo Todorovic miniszterhez. Szerbiában nem tiltja semmilyen törvény a kérdéses intézményekhez hasonló konzultációs központok működését, melyek külföldi székhelyű főiskolák hallgatói számára szerveznek konzultációkat. A VMSZ elnöksége szerint politikai döntésről van szó, amely a törvényes rendelkezések figyelmen kívül hagyásával lehetetlenné kívánja tenni a magyar fiatalok képzését. *‘Zágrábban tartotta 3. ülését a Horvát-Magyar Kisebbségvédelmi Vegyesbizottság. "A horvát fél elfogadja azt a magyar álláspontot, hogy a horvátországi magyarság intézményrendszerét minden téren az 1991 előtti állapotoknak megfelelően vissza kell állítani" - mondotta Tabajdi Csaba államtitkár az ülést követő sajtóértekezleten.-A horvát sajtó szerint mintegy 90-100 ezres horvát kisebbség él Magyarországon, mig a horvátországi magyarság jelenlegi számáról csak becslések vannak. A háború előtt Horvátország területén mintegy 22 ezer magyar nemzetiségűt tartottak nyilván. Magyar adatok szerint jelenleg 1571 horvát állampolgár él Magyarországon, közülük 859 a magyar nemzetiségűek száma. Az államtitkár kifejtette, hogy magyar részről szorgalmazzák a horvát Duna mente térségében a szerb irányítás idején összevont iskolák önállóvá tételét, így például a magyarlakta Laskón és Vörösmarton. Legalább ilyen fontosnak nevezte, hogy Kelet-Szlavóniában, Baranyában és Nyugat-Szerémségben ne csak a horvát, hanem a magyar többségű falvakban is megkezdődjön az újjáépítés. “A szerbiai Helsinki Bizottság legújabb tanulmányában felszólította a belgrádi vezetést, hogy akadályozza meg a Vajdaság nemzetiségi összetételének megváltoztatását, s hogy tegyen lépéseket a Szerbiához tartozó tartományban élő nemzeti kisebbségek és a szerbség közötti bizalom megerősítése érdekében. A részben magyarok lakta tartománnyal foglalkozó jelentés azt nevezte meg a Vajdaság legnagyobb problémájának, hogy a szerbiai vezetés szisztematikusan telepít be szerb menekülteket a magyarok és horvátok lakta térségekbe, s ezzel átalakítja a tartomány nemzetiségi szerkezetét. A Bizottság jelentésében emlékeztetett arra, hogy 1991 óta 35-38 ezer magyar menekült el a Vajdaságból a délszláv háború kitörése, illetve a nacionalista szervezetek megerősödése és a magyarokat ért zaklatások miatt. “Kárpátalján tovább tart a kötélhúzás a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség és a megyei tanács illetékes bizottsága között az ez évi ukrajnai parlamenti választásokon érvényes magyar választókörzet kialakítása kapcsán. A feleknek annak ellenére nem sikerült megálla- podniok, hogy az új ukrán választójogi törvény kimondja: a körzetek kijelölésekor figyelembe kell venni az egy tömbben élő nemzetiségeket, azoknak egy választókörzeten belül - amennyiben lehetséges - többséget kell alkotniok. Az egyeztető tárgyalások első fordulójában a megyei tanács választási illetékesei azt javasolták, hogy a korábbi magyar többségű beregszászi választókörzetet a túlnyomórészt ukrán lakosságú Huszti járással bővítsék ki, amit a KMKSZ visszautasított, mivel szerinte így a magyar választók kisebbségbe kerülnének. A magyar szervezet ezt követően benyújtotta saját tervezetét, amely szerint a Beregszász központú választókörzetben 58,9 százalékos magyar többség lenne.-A kárpátaljai Megyei Tanács Ungváron megtartott ülésén jáváhagyta a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség által javasolt Beregszász központú magyar választókerületet. Ez magában foglalja a szlovák, magyar és román határ mellett húzódó sávban elterülő magyar települések zömét Ungvártól Aknaszlatináig.. **"Igen nagy a veszélye annak hogy a kárpátaljai magyar falvak lakossága hamarosan föld nélkül marad az ukrán mezőgazdaságban hat éve folyó, de egyre áttekinthetetlenebbé váló tulajdonváltás következtében." Ez volt a fő megállapítása az ukrajnai megye magyar polgár- mestereinek és önormányzati képviselőinek Beregszászon tartott VIII. Kárpátaljai Magyar Önkormányzati Fórumán, amely ezúttal azt vitatta meg, milyen kilátásai vannak a helyi magyarságnak az ukrajnai földprivatizációban. A kérdés, amely körül a tanácskozáson heves vita alakult ki, azért is húsbavágó, mert a gyengén iparosodott Kárpátalja magyarságának mintegy 85 százaléka falun él és valamilyen módon kötődik a mezőgazdasághoz.
