Amerikai Magyar Újság, 1998 (34. évfolyam, 1-12. szám)

1998-07-01 / 7-8. szám

14 AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 1998. júl.- aug. EGYHÁZI MOZAIK Összeállította: fr. Kiss G. Barnabás ofm * A VATIKÁNI TITKOS ARCHÍVUM A vatikáni titkos archívum megnyitása a II. világháborút érintő időszakra vonatkozóan előnyös lenne XII. Pius pápa számára — nyilatkozta P. Pierre Blet jezsuita a Vatikáni Rá­dióban, a világégéssel kapcsolatos szentszéki dokumentumo­kat feldolgozó 12 kötetes mű társszerzője. Blet atya azzal kapcsolatban fejtette ki véleményét, hogy a zsidó-katolikus összekötő bizottság a napokban egy vegyes kutatócsoport létrehozását határozta el, amely újra vizsgálná a náci korszak történéseit, és az egyház magatartását a zsidóüldözéssel szemben. Blet atya nem tartja kizártnak, hogy újabb doku­mentumok kerülnek elő, amelyek jobban megvilágítják XII. Pius pápa alakját. ÁZSIAI SZINÓDUS —f------------------------­Április 19-én a pápa ünnepélyes szentmisével nyitotta meg az Ázsiával foglalkozó különleges püspöki szinódust. A szinódus első munkanapján Kim bíboros, Szöul érseke a Szentatya jelenlétében keserűen szólt arról, hogy a népi Kína és Észak- Korea meghívott püspökeitől az ottani hatóságok megtagad­ták a kiutazási engedélyt. Az érsek hangsúlyozta: Ázsia olyan nagy ház, amelyben az emberi nem nagyobbik fele lakik és nem annyira nemzetek, hanem inkább világok sokszínűsége jellemez. A szinódus utolsó tárgyalási napján, május 12-én a Szentatya jelenlétében felolvasták a javaslatok jegyzékét, majd jóvá­hagyták a szinódusi üzenet végső formáját, amelyet másnap nyilvánosságra hoztak. Az ázsiai szinódust lezáró ünnepélyes szentmisét május 14-én II. János Pál pápa mutatta be a Szent Péter-bazilikában. A szinódusi főtitkársg közvéleménye sze­rint a pápa elhatározta, hogy apostoli látogatást tesz Ázsiá­ban, amelynek során közzéteszi a különleges szinódus ered­ményeit. A záró szentmise előtt a Szentatya kijelentette: a katolikusok máig elnyomott kisebbségnek számítanak Kínában. Remé­nyének adott hangot, hogy a Föld legnépesebb országában mielőbb magvalósul az egyház szabadsága, lehetségessé válik a kínai katolikusoknak a világegyházzal való normális kap­csolattartása. AZ ÚJSÁGÍRÓ IGAZ HÍREKET KÖZÖLJÖN Carlo Maria Martini bíboros, milánói érsek a tömegtájékoz­tatás világnapja alkalmából adott interjúban kijelentette: "A tömegtájékoztatás minden munkatársa számára nélkülözhetet­len, hogy szavuk a csendből induljon ki. Csak azok a szavak nem fölöslegesek, amelyek mély meggyőződésből fakadnak. Ez minden komoly emberi szóra vonatkozik." Martini bíboros szerint egy keresztény újságíró szavai annál jelentőségteljesebbek, minél mélyebben ismeri a Szentírást, és minél élesebben hallja a Szentlélek hangját. Rámutatott: a tömegtájékoztatás eszközei semlegesek, bármilyen informá­ciót továbbítanak. A személyekre vár a feladat, hogy megta­nuljanak igaz dolgokat közölni, olyan helyzeteket bemutatni, amelyek elősegítik az emberek belső növekedését. Ha azt akarjuk, hogy a modern világ — amelyben az információ szerepe egyre nagyobb lesz - nyitott legyen az evangéliumi örömhír számára, tudatában kell lennünk annak: Krisztus a mai emberekhez is szól. Figyelmünket az ő várakozásaikra, kérdéseikre, szenvedéseikre kell irányítanunk -- mondotta Milánó bíboros érseke. "HOGY TOVÁBBRA IS KERESZTÉNYEK MARADHASSANAK." Az idei esztendőben a fenti mottót választotta a szenvedő egyházak segélyszervének (Kirche in Not) olasz titkársága - elsősorban az iszlám országokban élő keresztények helyzetét szem előtt tartva. Mint ismeretes, a segélyszerv 1948-ban jött létre, Werenfried van Straaten holland premontrei szerzetes kezdeményezésére, azzal a céllal, hogy támogassa a különö­sen nehéz körülmények között élő katolikus közösségek lelki­pásztori tevékenységét. Az olasz részleg által idén összegyűj­tött adományokat elsősorban Szudánnak szánják. A föváros, Kartúm térségében új menekülttáborokat állítanak fel, amely­ben jezsuita atyák látják el a legfontosabb lelkipászori felada­tokat. A polgárháború és az erőszakos iszlám "térítés" miatt ugyanis ezrével érkeznek az ország déli részéből a kitelepítet­tek. A segélyszerv ezen kívül Eszak-Szíriában támogat egy katolikus-ortodox központot, Libanonban egy, a közel-keleti békét, a párbeszédet szolgáló katolikus rádióadót, továbbá különféle lelkipásztori kezdeményezésekhez nyújt segítséget Albániában és három volt szovjet köztársaságban: Kazahsztánban, Üzbegisztánban és Tádzsikisztánban. SZERB PÜSPÖKI KONFERENCIA a koszovói válság volt a fö témája a múlt hetekben ülésező szerb-ortodox egyház püspöki konferenciájának. A dél-szerb helyzet súlyossá válása óta az egyház igyekszik tompítani a nacionalista túlfűtöttséget. BÉKEMISSZIÓ A Szent Egyed bázisközösség reméli, hogy az általa közvetí­tett iskolai egyezmény Koszovóban véget vet az albán és szerb diákok közti faji megkülönböztetéseknek. A szerbek elfogad­ták az albán diákok fokozatos visszatérését az állami iskolák­ba és az egyetemekre, sőt visszatérésüket nem kötik feltéte­lekhez. Bár Koszovóban tüntettek az egyezmény ellen, a kö­zösség sajtószóvivője mégis reméli, hogy a szerbek betartják ígéretüket. A Szent Egyed közösség azt kéri a nemzetközi felügyeleti szervektől, hogy ellenőrizzék az egyezmény betar­tását. Kezdeményezte továbbá, hogy folytassanak megbeszélé­seket a nyitott kérdésekről. Ha szükséges, minden egyes isko­la helyzetét külön fogják tárgyalni, hogy kielégítő megoldásra jussanak. Valamennyiünk feladata, hogy imádkozzék a világ­békéért nap mint nap.

Next

/
Oldalképek
Tartalom