Amerikai Magyar Újság, 1998 (34. évfolyam, 1-12. szám)
1998-06-01 / 6. szám
10 AAMERIKÁI MAGYAR ÚJSÁG 1998. június Dr. Polgárdy Géza BÚCSÚ KÉT NAGY ERDÉLYI MAGYARTÓL Fogynak, fogyatkoznak azok a kiváló, nagy erdélyi magyarok, akik csaknem végigélték e küzdelmes, a magyarságnak nem sok jót hozott XX. századot. Az idei év legelején közülük ketten is eltávoztak, pótolhatatlan űrt hagyván maguk után, nem csak szükebb erdélyi pátriárkájukban, de az egyetemes magyar kultúrában is. Vita Zsigmond irodalomtörténész, közíró és peda-gógus, aki a régi erdélyi polihisztorok örökébe lépve iskola és könyvtártörnétettel is foglalkozva szülőföldjének varázsos értékeit kutatta fel. Nagyenyeden született 1906. június 16-án, s itt is éretségizett a hires Bethlen Kollégiumban 1924-ben. Diáktársai önképzőköri elnöküknek választották, amikor a kör társelnöke (a kollégium könyvtárosa is) Áprily Lajos költő volt. Életének legnagyobb része szülővárosához kötődött. Mindössze kolozsvári egyetemi évei alatt, majd 1968-tól (amikor nyugdíjazták) hagyta el önként és hosszabb időre a várost. Utolsó évtizedeit ugyancsak Kolozsvárott töltötte, 92. évében az idén január 1-én a halál is itt érte. Egy kényszerű "eltávozását" is feljegyezték a krónikák: 1944-45-ben a Tirgu-Jiuban létrehozott internálótábor "vendégszeretetét élvezte" a dél-erdélyi magyarság oly sok kiválóságával együtt. Tanári állását 1928-ban foglalta el egykori alma materében a Bethlen Kollégiumban, ahol két és fél évtizeden át magyar irodalmat és francia nyelvet tanított. Áprily Lajos hajdani örökébe lépve egy teljes évtizeden át (1941- 50) a kollégium könyvtárosa is volt. Példaadó, nagyformátumú, alkotó személyiség. Könyvet írt "Áprily Lajos, az ember és a költő" címmel, és sikert aratott "Jókai Erdélyben" című munkájával is. Tanulmányainak első kötetét "Tudománnyal és cselekedetteT címen 1969-ben jelentette meg a Kritérion kiadó. (Bethlen Gábor "tudománnyal és fegyverrel, valamint Pápai Páriz Ferenc "valósággal és csele- kedetter jelszavát olvasztva így össze saját képére formáltam) Végül "Művelődés és népszolgálat" (1983) és "Az enyedi kohó" (1986) című könyvei zárták megjelent munkái sorát. Vita Zsigmondot január 4-én, az enyedi kollégium temetőjében helyezték örök nyugalomra, felolvasván egykori tanítványa (betegsége miatt jelen nem lehető), Sütő András sorait. A kiváló tudós után pár nappal, 1998 január 3-án, ugyancsak Kolozsvárt fejezte be végleg a mintázást Benczédi Sándor szobrászművész. Az Udvarhely vármegyei Tarcsa- falván 1912. szeptember 16-án, tanító családból született művész Székelykereszturon a hires unitárius kollégiumban, majd tanítóképzőben tanult, végül 1937-42 között a budapesti Képzőművészeti Főiskola hallgatója volt. Következett Korond, a fazekasairól hires erdélyi város, ahol immár ő oktatta az ifjúságot, majd Kolozsvár, ahol 1949-től a Képzőművészeti Akadémia tanára. Benczédi egy-két- három alakos szobrocskái a humor, a komikum és a groteszk nyelvén szólalnak meg, sugárzó életöröm hatja át majd minden alkotását. Maga a művész szinte hozzátartozott Kolozsvár városképéhez: mosolygós alakja hol itt, hol ott tűnt fel a Szamosparti városban. Az alacsony, bajuszos, mindig vidám szobrásznak mindenkihez volt egy-egy kedves, vagy évődő, csipkelődő szava: Irányzatoknak nem vált rabjává, járta a maga külön, egyéni művészi útját. Készítette irónikus, napsugaras, földszagu vagy fenyőillatu figuráit, "melyek fintorgó derűje mögött tragédiák bujkáltak" - mint egyik méltatója megjegyezte. Számtalan kiállítása volt. Tavaly Budapesten az Erdély Művészetéért Alapítvány Galériája is bemutatta műveit. Búcsúzzunk tőle Német Júlia soraival, aki a kolozsvári Szabadság című lap január 5-i számában megjelent "In Memóriám Benczédi Sándor" című nekrológját így zárja: "Benczédi Sándor elment, de világát maga mögött hagyta. A kis és nagy emberekből több tízezres panoptikumot. Utunk-széli, hétköznapjaink menti erényeinket és fonákságainkat, örömeinket és bánatainkat, bennünket, akik értelmet adtunk életének, akiket gyarlóságainkkal egyetemben is szeretett..." KEVESEN TUDJÁK, HOGY; *Az Amerikai Magyarok Országos Szövetsége (AMOSZ) 1984. évi megalakulása óta taglétszámát az eredeti 36 volt AMSZ-ot alapító tagintézményről 1997-re több mint száz fölé emelte. *Az AMOSZ 1986 óta Pásztor László segítségével irodát tart fenn Washingtonban, hogy a kapcsolatokat a kongresszus illetékeseivel, a kongresszus külügyi bizottságaival és Helsinki Bizottmányával, a Külügyminisztériummal és Fehér Házzal rendszeresen tudja tartani. *Az AMOSZ washingtoni irodájában az elmúlt tíz évben 14 AMOSZ ösztöndíjas dolgozhatott internként: 5 amerikai, 5 magyarországi, 2 - 2 erdélyi illetve felvidéki magyar fiatal. *Az AMOSZ 1989 óta önkéntes alapon képviseletet tart fenn Magyarországon és annak vezetésére először Kovács G. Istvánt, majd az ő elhunyta után Stirling Györgyöt kérte fel. Ezek a személyek segítenek az AMOSZ és tagintézményeinek adományait és segélyeit a Kárpátmedencében a rászorult magyarokhoz eljuttatni és tartani a kapcsolatot a magyarországi nemzeti jellegű intézményekkel. *Az AMOSZ 1987 óta Európában 14 nemzetközi EBEÉ majd EBESZ konferencián küzdött és küzd most is, a nemzeti kisebbségben élő magyarság emberi és kollektiv jogai érdekében, ahol Pásztor László 13, dr Balogh Sándor és néhai Kovács István 3 - 3 és Fésűs Erzsébet 2 alkalommal szerepeltek, mint Non Government Organization (NGO) delegátusok. *Az AMOSZ jó kapcsolatban van az elszakított területek magyar intézményeinek vezetőivel és támogatja
