Amerikai Magyar Újság, 1998 (34. évfolyam, 1-12. szám)
1998-05-01 / 5. szám
30 AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 1998. május 1190-es évek III. Béla nagyszabású esztergomi építkezései; a királyi várpalota és kápolna a francia kora gótika hatását mutatják. A királyi palota kápolnájának freskóin, az uralkodóház szimbólumként, lépő oroszlánokat ábrázolnak. 1191. ősze. III. Béla és II. (Angelosz) Izsák bizánci császár a Szerémségben találkozik egymással. December 20. III. Celesztin pápa megerősíti az esztergomi érsek jogait: a magyar királyt ő koronázza, a királyi udvar tisztviselőit csak ő közösítheti ki, s csak ő Ítélhet azok lelki ügyeiben. 1192. június 21. Gergely bíboros, pápai követ jelenlétében Váradon szentté avatják I. László nagyar királyt. A király sírját Dénes kőműves nyitja fel, akit ezért III. Béla felszabadít a szolgaságból. Az év folyamán III. Béla Elvin magyar diákot Párizsba küldi zenét tanulni.-Mod a nádor (tisztségét 1193-ban is viseli). 1192-1193. III. Béla betör a Bizánctól független Szerbiába és területe egy részét elfoglalja. II. (Angelosz) Izsák bizánci császár a szerbek oldalára áll.-Velence kísérletet tesz Zára visszaszerzésére. 1192- 1195. Összeállítják a Pray-kóderét. Benne található a legrégibb összefüggő szövegű magyar nyelvemlék, a Halotti Beszéd és Könyörgés. A temetési szertartás számára készített első magyar prédikáció és imádság a kódexben lévő latin szöveg szabad fordítása. A liturgikus könyv történeti tárgyú bejegyzései tartalmazzák többek közt a legrégibb magyar annalest, a Pozsonyi Évkönyveket. 1193. III. Béla a horvátországi Modrus vármegyét hadi szolgálat fejében Bertalan ispánnak, a Frangepánok ősének adományozza. Királyi vármegye elidegenítésére ez az első példa.-III. Béla megerősíti anyja, Eufrozina intézkedését, amely a székesfehérvári Szent István király monostoregyházat (későbbi elnevezéssel a keresztes konventet) birtokaival együtt a johannita (ispotályos vagy keresztes) lovagrend jeruzsálemi rendházának juttatta, s egyúttal összeíratja a keresztesek birtokállományát, a birtokok határát és azok egy részén a rend javára lemond a királyi adóról.-Bár-Kalán nembeli Kalán pécsi püspök Horvátország és Dalmácia kormányzója.-Sáskajárás pusztít a Dráva-Száva közén. 1193- 1196. III. Béla összeíratja és a jeruzsálemi Szent Theodosius bazilita monsotomak adományozza a szávaszentdemeteri (Szerém vm.) bazilita monostor javait. (A görög nyelvű királyi oklevél elveszett, tartalmát latin nyelvű kivonata őrizte meg.) 1194. III. Béla ismét megkoronáztatja Imre fiát, s megteszi Horvátország és Dalmácia kormányzójává. 1194-1196. Magyarországi Miklós (Nicolaus Hun- garus) Oxfordban tanul. 1195. III. Béla segítséget ígér II. (Angelusz) Izsák bizánci császárnak a bolgárok ellen. A császár bukása felmenti ígérete teljesítése alól.-III. Béla nem engedi, hogy alattvalói VI. Henrik német-római császár keresztes hadához csatlakozzanak. 1196 előtt. A III. Béla-kori népesség mai számítás szerint mintegy kétmillió fő.-Elkészül az esztergomi székesegyház nyugati kapuja, a Porta speciosa. A díszes főkapun az építtető III. Bélát és Jób esztergomi érseket is ábrázolják.-Boleszló váci püspök Leleszen (Zemplén vm.) premontrei prépostságot alapít. 1196. április 23. előtt III. Béla keresztes hadjáratra szánja el magát, betegsége azonban megakadályozza terve végrehajtásában. Fogadalma teljesítését kisebbik fiára, András hercegre bízza. Április 23-án III. Béla meghal. Székesfehérvárott első felesége mellé temetik. Fia, Imre követi a trónon. (Urakodik 1204-ig.) 1197 nyara. Dél-Itáliából német keresztes had indul a Szentföldre. III. Béla király özvegye, a francia (Capet) Margit is útnak indul, s Akkonban (Szíria) csatlakozik hozzájuk. Fia, András herceg nem követi példáját. December körül András herceg VI. Lipót stájer hg. segítségével a szlavóniai Macseknél (Macki) győzelmet arat bátyja, Imre király felett. December 15.-1198. február 14. Imre király átengedi öccsének, András hercegnek a dalmát-horvát hercegséget: András fölveszi a Dalmácia és Horvátország hercege címet. András herceg friesachi (Karintia) típúsu pénzt veret Szlavóniában. (Az első szlavóniai veretű magyarországi pénzek megjelenése. Az év folyamán Ézsau a nádor, Ézsau az udvarispán. (Tisztségüket mindketten 1198-ig viselik.) 1198. január 29. II. Ince pápa felszólítja András herceget, hogy atyjának, III. Bélának tett fogadalmát váltsa be: szeptember 14-ig induljon el a Szentföldre, mert különben kiközösítés alá esik, s akkor sem lehet Imre király utódjává, ha az örökös nélkül halna meg. Március 31. előtt András herceg Dalmácia és Horvátország mellé, felveszi Hum (Hűim), majd rövidesen Ráma hercege címét. Május 26. előtt András herceg Humban és Raskában legyőzi a szerbeket. Június 15. III. Ince pápa kiközösítés terhe mellett megtiltja András hercegnek, hogy lázadást szítson és fegyvert fogjon Imre király ellen.
