Amerikai Magyar Újság, 1998 (34. évfolyam, 1-12. szám)
1998-04-01 / 4. szám
1998. április AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 25 Magyar tájak MAGYAR TÖRTÉNELEM MAGYARORSZÁG TÖRTÉNETI KRONOLÓGIÁJA IX. rész 1172 előtt. II. Géza és III. István uralkodása alatt a királyi udvarban a királyi kápolna keretében működő és az oklevél-kiállítással hivatal szerűen foglalkozó szervezet (a későbbi kancellária) fokozatosan a maga hatáskörébe vonja az uralkodó pecsétjével megpecsételt oklevelek kiadását. Az oklevéladásért a szervezet élén álló kápolnaispán a felelős; ő őrzi a királyi pecsétet, s feladata a pecsételés. Az oklevél szerkesztés tényleges munkáját a kápolna többnyire nótáriusnak nevezett tagja végzi, aki gyakran a kápolnaispán feladatát is ellátja. A tisztázás munkája királyi káplánokra vagy az uralkodó által éppen meglátogatott egyházi központok papjaira hárul. Mivel a királyi kápolna papsága az esztergomi érsek felügyelete alá tartozik, az érsek alkalomadtán beleavatkozhat az uralkodó oklevélkiállítással foglalkozó szervezetének tevékenységébe.-Ismeretlen szerző megírja a III. István-kori gestát, amely (Könyves) Kálmán uralkodásának kezdetétől tárgyalja az eseményeket, s beszámol III. István uralkodásáról is. Eredetiben nem maradt fenn, szövegét a 14. századi krónika-kompozíció és Heinrich von Mügein 14. századi német nyelvű magyar krónikája őrizte meg. 1172. február. A szentföldi zarándoklatra induló Oroszlán Henrik bajor és szász herceg Bécsből Magyarországra érkezik. Kísérete szárazföldön követi a Dunán hajózó herceget. Vele tart Esztergomig II. (Jasomirgott) Henrik osztrák herceg is. március 4. előtt. I. (Komnénosz) Mánuel császárrá koronáztatja gyermekét, Alexioszt. Felbontja Mária nevű lánya jegyességét Béla (Alexiosz) herceggel, megfosztja Bélát deszpotészi rangjától és összeházasítja Chatillon Anna (eredeti nevén Ágnes) antiochiai hercegnővel. március 4. III. István Esztergomban meghal, ugyanott temetik el. A király halálakor a városban tartózkodó Henrik bajor és szász, valamint Henrik osztrák herceg. március 4. után. Lukács esztergomi érsek és a főurak III. István idősebb öccsét, a Bizácban élő Béla herceget választják királlyá. (Uralkodik 1196-ig.) Közben I. (Komnénosz) Mánuel bizánci császár Bélát sereggel Magyarországra küldi, a trón elfoglalására. A királlyá választást hírül adó ünnepélyes magyar követség szófiai táborában éri el a herceget. Béla esküvel ígéri Mánuelnak, hogy soha nem válik Bizánc ellenségévé.-Lukács esztergomi érsek megtagadja Béla megkoronázását, mert az megajándékozta az érsek követét, s felfogása szerint ez szimónia. Bélé híveinek kérésére III. Sándor pápa engedélyezi, hogy Lukács vonakodása esetén a kalocsai érsek végezze a koronázást. Bár Béla kötelezvényt ad, hogy a kalocsai érsek általi megkoronáztatása nem érinti az esztergomi érsek koronázási jogkörét, Lukács érsek visszavonul az udvarból. Távozása érzékenyen érinti a királyi oklevéladással foglalkozó udvari szervezet tevékenységét. Néhány évig a királyi oklevelek a hanyatlás jeleit mutatják. 1173. január 13. A kalocsai érsek megkoronázza Béla herceget. 1174. május 12. előtt. III. Béla fogságra veti öccsét, a királyságra törő Géza herceget. május 12. Lipót, II. (Jasomirgott) Henrik osztrák herceg fia feleségül veszi II. Géza leányát, III. Béla király és Géza herceg testvérét, Ilonát. május 12. után. Géza herceg megszökik börtönéből és Lőrinc ispánnal Ausztriába menekül. 1174. után. Cumpurdinos az udvarispán. (Tisztségét 1181-ben is viseli.) 1176. augusztus 1. Walter bíboros albanói püspök, III. Sándor pápa követe, Győrött dönt a salzburgi érsekség betöltésének ügyében. Ausztriában ugyanis nincs biztonságban a pápai követ, mert a pápa és I. (Barbarossa) Frigyes német-római császár jelöltje között kell választania. A győri tárgyaláson, melyen több magyar főpap is részt vesz, Lukács esztergomi érsek nem jelenik meg. nyara. III. Béla magyar király II. Sobeslav cseh herceggel szövetségben betör Ausztriába, mert öccsét, Géza herceget II. (Jasomirgott) Henrik osztrák herceg nem adja ki. A támadást az év végén megismétli. szeptember 17. Az I. (Komnénosz) Mánuel császár vezette bizánci sereg Kisázsiában a myriokephaloni ütközetben verességet szenved a szeldzsukoktól. III. Béla magyar király megbízásából Ampud horvát-dalmát bán és Lesták vajda irányításával magyar segédcsapat harcol Manuel oldalán. 1177. január 13. II. (Jasomirgott) Henrik osztrák herceg meghal, mire Géza herceg II. Sobeslav cseh herceghez szökik, aki kiszolgáltatja III. Bélának. A király ismét bezáratja öccsét. augusztus 1. I. (Barbarossa) Frigyes német-római császár és III. Sándor pápa Velencében békét köt. A békekötésnél a magyar király küldöttsége is jelen van. az év folyamán III. Béla könyvformában kiállított oklevélben összeíratja a II. (Vak) Béla által alapított aradi társaskáptalan birtokait és szolgáló népét. 1177. körül. Kaba nevű személy a pannonhalmi apátság javára végrendelkezik. Végrendeletével megszűnik a magánszerkesztésű királypecsétes oklevélfajta: a királyi pecsétet használó jogi magánírásbeliség az udvari (kancelláriai) oklevéladásba torkollik.
