Amerikai Magyar Újság, 1997 (33. évfolyam, 1-12. szám)
1997-03-01 / 3. szám
18 AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 1997. március Duna neve Ister volt, amely a sumeroknál a termékenység, a csillagok és a háború istennője volt. A Duna derékszögű kanyarjában felev ő városunk neve Istergam (Esztergom); a gam sumer nyelven sarlót, görbületet, hajlatot jelent s Esztergom városunk a mai napig ott van a Dunakanyarban. Folytathatnánk tucatszámra a hasonló bizonyítékokat, de befejezem hamarosan. A Balaton az ősi sumer Bál vagy Bél isten nevéből és a “ton” = tó szavakból származik. 58 Bál vagy Bél összetételű elnevezést mutat ki Dr Nagy Sándor: Bélmura. Bélv. Bálvcányoscsaba. Bálványosfüred (Háromszék megye). Bélbor (Csík megye), stb Krisztus Urunk születése idején Pannónia elfoglalását a rómaiak befejezték és Sabaria lett a főváros, amelyben "sabar” sumer szó és vizes vagy sáros helyet jelent, s csupán az “ia” végződés latin. Hazánkban van tucatnyi szabar. szopor. sobor és szapár végződésű község. Roppant érdekes, hogy az összes európai népek nyelvén, de az ógörög, latin és szanszkrit nyelveken is az anya nevét “m” betűvel kezdik, csak a magy ar mondja, hogy anya, s ez a szó a sumerok teremtő istenének a nevéből “Anu”-ból ered. Ugyanis a sumerok az élet elindító forrását az anyában látták, mert minden emberi lény az anya méhében fogan meg, ott “alakul ki és készen jön a világra”. Megközelítőleg 1200 sumer szavunk van már eddig nyelvünkben, semmilyen más nyelvben nem találunk megközelítőleg sem ennyi közös szót, s ezt a tényt már nem lehet kézlegyintéssel lekicsinyelni. Mindaz, amit eddig ismertettem, azt igazolja, hogy az egész Kárpát-medencébe egy azonos nyelvű és vallású nép vándorolt be Mezopotámiából, amely a sumer nép volt. Ezek a telepesek az első időben túlszaporodás miatt indultak új hazát keresni, később pedig, amikor sémita népek a sumer városállamokat egyenként leigázták, a szabadságszerető nép az elviselhetetlen szolgaságból menekült. Minthogy ez a nép a Kárpát-medencében fennmaradt, ez azt jelenti, hogy a térséget kitöltötte és meg is tudta védeni, amikor az árja népek vándorlása a mai India és Irán (a régi Perzsia) irányából megindult és egész Európát megszállták. Továbbá ez azt is jelenti, hogy sumer őseink a Kárpát-medencében már ott voltak, amikor az árja népek Európát elözönlötték, mert másképpen azok a termékeny, mérsékelt klímájú medencét is elfoglalták volna, ha már annyian voltak, hogy Svédország és Norvégia jéghideg északi csücskéig nyomultak. Ezek a sumerok nemcsak hogy a földművelést ismerték, hanem 1500 évvel előbb használták a bronzot és 1000 évvel hamarább voltak vasöntödéik, mint az európaiaknak. Tehát nem vagyunk betolakodónak Európában s nem kellett Árpád vezér törökös keveredésű szittya-magyaijainak leigázni “szegény” rutén, szláv-tót-szlo- vák, szerb és vlah népeket, mert ott ősmagyarok laktak, akik egy új vezető réteget kaptak, amely olyan kisebbségben volt, hogy a természet rendje szerint átvette a többség nyelvét és abba beolv adt, de a nev et az uralkodó kisebbség adta Mezopotámiában ősidőktől fogva a sumer néppel rokon hurriták és kanaamták is laktak s két Arad nevű városuk is volt: az egyik a Holt-tenger partján, a másik a föníciai tengerparton. Az első Arad városállam-királyság volt, amelyet az izraeliek elfoglaltak s hamarosan elenyészett. A másik Arad városállamot - Bíborbanszületett Konstantin keletrómai császár híres történelmi műve szerint - a mohamedánok pusztították el. Az Arad név azonban fennmaradt a mi erdélyi várunk és városunk nevében, amelynek alapítási ideje ismeretlen. de Szt. István idejében ott volt. mert az akkor alapított Arad megye a várostól kapta a nevét. A Tigris és az Eufrates folyók alsó foly ásánál éltek a sumerok, akik a szomszédságukban fekvő Arménia, Asszíria. Babilónia, Egyiptom. Elam. Fönícia. Kaldea. Media, Palesztina és Szíria fejlődésére is nagy befolyást gyakoroltak. Ur városáról már köztudomású, hogy sumer ősváros volt. A sumer cserepeiken a kenyér neve “kurun” volt, amelyben idővel az “u”-ból könnyebb kiejtés alapján “o” lett. tehát “koron”, majd keren. kerény és kenyér; ez az átalakulás évezredek alatt történt, részben már a Kárpát-medencében. Győr megyében van Koronca nevű község, Bács megy ében pedig Kerény nevű falu. Győr közelében pedig Kenyéri nevű puszta. A sumeroknak jutott eszébe először az emberi hang lerajzolása, majd betűkkel való leírása, amelyet a babiloniak átvettek s ők adták tovább Fenicia városállamnak (köztük Arad és Ugarit). A föníciaiak szorgalmas munkás, iparos, kereskedő és hajós nép volt s az áruk nyilvántartása, a csereforgalom lebonyolítása könnyebbé lett az írás bevezetésével. Ezt fejlesztették tovább az ógörögök, ezek adták át a latinoknak, akiktől azután átvették az össze európai nemzetek, így a ma használt magyar írás is. De a Kárpát-medence őstelepes népének volt egy egészen különleges, 34 betűből álló (ősmagyar) írásrendszere, amely a legrégibb betűírás, amely minden valószínűség szerint “a sumer írástudóknak az emberi hangokat rögzítő írásjeleiből származik, de még a kárpátmedencei hazában alakult ki ” (dr. Nagy S.). A történetírás szerint a francia írás a Kr. e. XIII. században létesült, de ebben az időben az ősmagyar írásnak már meg kellett lennie, mert másképpen átv ett volna valamit a francia jegyekből, amint a görög átvette annak egész betűrendszerét. Magyar Adóiján “Magyar rovásírás ” c. értekezésében megállapítja, hogy a magyar az egyetlen nemzet Erurópában, amelynek már a kereszténység felvétele előtt volt saját, tehát nem másoktól átvett írása, így műveletlen nomád népnek beállítani vagy tudatlanság, vagy' pedig rosszindulatú nemzeti gyűlölködés bizonyítéka. A világ által rómainak elnevezett számrendszert a latinok a sumer származású etruszkoktól vették át s kissé javították, azonban az ősmagyar számróvás a legrégibb, mert az etruszk és a latin ennek javított formája, amely mindég fiatalabb, mint az eredeti. (Folytatjuk) * * * "A Szlovákiában élő magyarok helyzetének romlása riadóztatta Budapestet. Kovács László külügyminiszter szerint nem válnak valóra a tavaly aláírt alapszerződésből táplálkozó remények, s ez elsősorban a kisebbségi nyelv- használatra vonatkozik" - írja az osztrák Kurier. A cikkíró - beszámolójának tanúsága szerint - úgy tudja, Hogy "a legújabb, a szlovák államnyelvről szóló törvény értelmében büntedendő cselekménynek számit a hivatalokban, a templomokban vagy a sajtóban valamely kisebbség nyelvének a használata".
