Amerikai Magyar Újság, 1997 (33. évfolyam, 1-12. szám)

1997-01-01 / 1. szám

AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 29 1997. január HATÁRON INNEN - HATÁRON TÚL HTMH - Obszerver A Curierul National ismerteti magyar politikusok véleményét a román választásokról. Német Zsolt a Fidesz képviselője azzal vádolta a budapesti kormányt, hogy igen hamar megkötötte a szerződést Romániával és úgy vélte, hogy most sokkal jobb dokumentumot lehetne aláírni. Gellért Kis Gábor az (MSZP) nem zárta ki az alapszer­ződésen való javítást. A lap szerint a felszólalók közül a legkategórikusabb az MDF-es Kelemen András volt, aki a szerződést visszalépésnek minősítette, és úgy vélte, hogy "ami a szöveget illeti, a magyar parlamentet megtévesztették". * A Pro TV esti híradójának sajtószemléje össze­foglalta a nemzetközi, sajtóban megjelent fontosabb cik­keket. Az Associated Press azt emelte ki, hogy ez volt az első békés hatalomváltás Romániában, majd idéz egy diákot, aki kijelentette, Constantinescu győzelme miatt letett arról, hogy elhagyja az országot. A Washington Times szerint a reformisták most fejezték be a 89-es for­radalmat, s győzelmük nagymértékben javítja Románia külügyi megítélését. A Washington Post részletesen is­merteti a parlamenti és elnök választás eredményeit, s azt emeli ki, hogy a CDR-USD koalíció adja a hosszú idő óta első nem-kommunista kormányt. A Frankfurter Allge­meine Zeitung azt emelte ki, hogy a románok 50 évet vár­tak a változásra. A The Times fanyar angol humorral ál­lapítja meg, hogy 1996. november 17-én Romániába is elju­tott a forradalom. A Le Figaro szerint a bársonyos for­radalom megdöntötte Iliescu hatalmát, annak ellenére, hogy a hivatalban lévő elnök monarchiával, földbirto­kosokkal és a magyarokkal ijesztgette a népet. * Tőkés László, a Királyhágó-melléki Református Egyházkerület püspöke a Szatmár megyei Árpád község­ben részt vett az erdélyi magyarság millecentenáriumi megemlékezéseit záró ünnepségen. Jelen volt Lezsák Sán­dor, az MDF elnöke is, aki Gyuláról érkezett kerékpáron, teljesítve 1100 kilométeres biciklitúrára vonatkozó fo­gadalmát. Tőkés László beszédében kijelentette: "a vá­lasztások után különösen jók a remények arra, hogy a romá­niai magyarságnak otthona is legyen a hazában". Kiemelte az egyházi és közösségi javak - köztük a református egyház 1300 iskolája - visszajuttatásának szükségességét. * A romániai választások finisében incidensek is jelezték, hogy feszültebbé vált a légkör. Az elnökjelöltek tévévitájának színhelyén tisztázatlan körülmények között megsérült Iliescu elnök tanácsadója, Dán Iisif is, aki a tüntetőket vezényelte, és megpróbált belerúgni Constanti- nescuba - később azonban maga került sérülten kórházba. A román lapok jó része vezető helyen közölte a fotókat. Az Evenimentul Zilei közli a Királyhágó-melléki Református Egyházkerület közleményét, amely az RMDSZ kormányzásban való részvételét több feltételtől teszi füg­gővé: 1. egyházi javak visszaszolgáltatása, 2. tanügyi törvény módosítása, 3. A Bolyai Egyetem visszaállítása, 4. Cseres­nyés Pál szabadon bocsátása. * Az Adevarul parasztpárti és más források alapján azt írta, hogy az RMDSZ két gazdasági államtitkári, az ok­tatási és művelődési minisztériumokban államtitkári posz­tokat igényel, az utóbbiakról azonban még nincs megál­lapodás, amiként a Hargita és Kovászna megyei prefektu­sok kérdésében sem hoztak még döntést. A lap azt írja, hogy amennyiben létrehoznak egy európei integrációs minisztériumot, amiről sok szó esik, akkor az RMDSZ itt is államtitkári helyet szeretne, és szóba került egy kisebb­ségekkel foglalkozó kormánystruktúra létrehozása is, mi­nisztérium vagy államtitkárság formájában. Az Adevarul neveket is említett, Bárány Ferenc, Birtalan Ákos, Antal István, Vida Gyula, Tokay György jelenlegi, Borbély László volt RMDSZ-képviselő és Hajdú Gábor szenátor szemé­lyében, mint akik jelöltek lehetnek az egészségügyi, külön­böző gazdasági és egyéb posztokra különböző szinteken, illetve szalértőként vehetnek részt a kormányprogram ki­dolgozásában. * A pozsonyi Pravda cikke szerint Szlovákiában sikerült meghonosítani a magyar fenyegetettség rémét. "Az évek fogytán mindig ezt rántják elő, és a - magyar fente- getettség rémével riogatva a választókat - politikai ellen­feleikre mutogatva azt kiálltják: nézzétek, ezek a magyarokkal cimborálnakr "Ilyenkor aztán már egy szikra is elegendő" - figyelmeztet a szerző, és aláhúzza: noha sokaknak nem tet­szik, ha valaki a balkáni események párhuzamaira em­lékeztető intelmekkel él, a jelenség fölött akkor sem szabad szemet hunyni, ha nyilvánvaló, hogy a Balkán és Közép-Eu- rópa történelmi fejlődése nem volt azonos. Emlékeztet arra, hogy a bő félmilliós szlovákiai magyarság végsősoron az ország lakosságának tiz százaléknál nagyobb hányadát alkotja, és rajtuk kívül egyéb kisebbségek is élnek Szlo­vákiában. * Imrich Fuhl magyarországi szlovák költővel, a Budapesten megjelenő Ludové Noviny főszerkesztőjével, az országos szlovák önkormányzat tagjával készített interjút a pozsonyi Pravda budapesti munkatársa. Fuhl elsősorban a magyarországi szlovákok irodalmáról nyilatkozik és el­mondja, hogy a magyarországi szlovák írók önálló szer­vezetének "többé-kevésbé sikerül" anyagi támogatáshoz jutni. Működésükhöz évi 500 ezer forintot kapnak, de alapítványi támogatásban is részesülhetnek. "Nekünk ez a rendszer megfelel Egy kicsit talán még ártana is, ha több pénzhez jutnánk, mert megeshet, hogy veszekednénk az elosztáskor."

Next

/
Oldalképek
Tartalom